Belföld

„Három perc alatt bárhol ott kell lennünk” – 40 tonnás gépekkel száguldanak a ferihegyi tűzoltók a repülőtéren

Mohos Márton / 24.hu
Balázs Mihály Ádám a repülőtéri tűzoltóságon a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2026. szeptember 28-án.
Mohos Márton / 24.hu
Balázs Mihály Ádám a repülőtéri tűzoltóságon a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2026. szeptember 28-án.

„Három perc alatt bárhol ott kell lennünk” – 40 tonnás gépekkel száguldanak a ferihegyi tűzoltók a repülőtéren

Három perc. Ennyi ideje van a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tűzoltóinak, hogy odaérjenek egy káreseményhez. Akkora járművekkel dolgoznak, melyek többsége részt sem vehet a közösségi közlekedésben, egy esetleges tűz oltását pedig akár percenként hatezer liter oltóanyag kijuttatásával végzik. Balázs Mihály Ádám rajparancsnoknak már otthon is szólnak, ha valaki villanyt kapcsol, mert egyébként kiugrana az ágyból. A Budapest Airport tűzoltóságán jártunk.

Minden és semmi.

Röviden összefoglalva ez a különbség a városi és a repülőtéri tűzoltók munkája között Balázs Mihály Ádám rajparancsnok szerint, aki a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tett látogatásunkkor épp egy kerozinfolyásos riasztásról ért vissza a laktanyába.

Ott állunk az épület előtt két robosztus tűzoltóautó között, melyek távolról is látható, sárga bevonatot kaptak. Ahogy ő fogalmaz, azért, „mert a brit tudósok bebizonyították, hogy ez a legjobban látható szín, nem a tűzvörös.” Ezért kaptunk például mi is rikító mellényt a riportunk idejére.

A rajparancsnok 17 évig volt hivatásos tűzoltó, majd 2023 októberében szerelt át a repülőtérre, ahol korábban az állam biztosította a tűzoltó személyzetet, de ma már a Budapest Airport saját tűzoltóságot üzemeltet. Egyes kollégáinak úgy alakult a pályafutása, hogy egyszerűen a repülőtéren kötöttek ki, de vannak olyanok is köztük, akiknek kifejezetten ez volt az álmuk, mert szeretik a hatalmas masinákat.

Van is mit szeretni rajtuk. A reptéri tűzoltóautókról ugyanis tudni kell, hogy egy kivételével mind túlméretes, vagyis a közúti forgalomban nem vehetnek részt, forgalmi rendszám sincsen rajtuk. De nem ez a legkülönlegesebb bennük: mivel speciális feladatot látnak el, felszereltségük is teljesen más, mint egy átlagos tűzoltójárműé, és ezért nagyobbak is.

Mohos Márton / 24.hu

Percenként hatezer liter oltóanyagot juttatnak ki

A két már említett járműből az egyik egy Rosenbauer Panther, amit riportalanyunk „600 lovas paripaként” jellemez. A hatalmas tűzoltóautó 40 tonnás, de Balázs Mihály Ádám szerint jobban gyorsul, mint bármely városi szériaautó. 120-130 km/h-val simán megy, de a kanyarokat is beveszi 90-nel, még ha kicsit félelmetes is.

Laikusként szinte felfoghatatlan mennyiségű, 12 ezer liter víz mellett 1500 liter habképző anyagot és 250 kg oltóport szállítanak benne a káreseményekhez. A szivattyú a víz és a habképzőanyag keverékéből állítja elő az úgynevezett oltóhabot, amivel a reptéren a tűz oltását végzik.

 Barokkos túlzással habfürdőnek nevezném. Ez azért jó, mert a víz fajsúlya nehezebb a kerozinnál így, ha csak azzal oltanánk, a szénhidrogén származék felúszna a víz tetejére, és égne tovább. A hab viszont el tudja zárni a szénhidrogént az oxigéntől

– magyarázta.

Hogy érzékeltessük a teljesítményét: a rajta szállított oltóanyagot valamivel több, mint két perc alatt ki tudja juttatni.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Olvasói sztorik