Munkaszüneti nappá nyilvánították december 24-ét

A parlament soron következő feladata a legfőbb ügyész titkos szavazással történő megválasztása. Az ülésteremben köszöntötték Dr. Baka András köztársasági elnököt és dr. Fejes Péter jelöltet. A legfőbb ügyészi tisztség 9 évre szól, a megválasztáshoz a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A házelnök elrendelte a titkos szavazást, a szavazatok leadására 30 perc áll a képviselők rendelkezésére, az eredményhirdetés várhatóan 12 óra 12 perckor lesz.

Magyar Péter ügyrendi felszólalásában azt állította, hogy Pócs János nem tartózkodott az ülésteremben az MNB-beszámoló szavazása alatt, és utólag tévesen jelezte a szavazógép hibáját.

A miniszterelnök az esetet csalásnak nevezte, és szorgalmazta a Házbizottság összehívását, valamint a Fidesz képviselőjének megbüntetését. Hallerné jelezte, hogy dönteni fognak a javaslatról.

Az Országgyűlés 192 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett megválasztotta Koncz Attilát, a KDNP jelöltjét a Független Közmédia Testület tagjává, 2026. november 4-i hatállyal.

Az Országgyűlés 145 igen és 48 nem szavazattal elfogadta a felzárkóztatási források visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslatot.

Ezt követően Bodóczy István jegyző ismertette a parlamenti bizottsági tagságokat érintő személyi javaslatokat, amelyek alapján a Magyarság Politikai Bizottságba Borsos Gabriellát választják taggá, az Élő Környezetért Felelős Bizottság alelnökévé pedig Lontay Lászlót jelölték.

Az Országgyűlés 139 igen szavazattal, 48 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Rádió és Televízió Zrt. alapító okiratát és az átalakulásához kapcsolódó határozatot.

A képviselők azonos szavazati aránnyal megszavazták a Magyar Távirati Iroda Zrt. létrehozásáról szóló egységes határozati javaslatot is.

Az Országgyűlés 193 igen szavazattal elfogadta a környezetvédelmi törvény módosítását, 187 igen szavazattal és 6 tartózkodás mellett megszavazta a cégnyilvánosságról és a civil szervezetek nyilvántartásáról szóló törvénymódosítást, míg az egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosítását 139 igen és 54 nem szavazattal fogadta el a Ház.

Az Országgyűlés 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló törvényjavaslatot.

Az Országgyűlés 181 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös üzleti jelentéséről és beszámolójáról szóló határozati javaslatot.

Ezt követően a képviselők 145 igen és 48 nem szavazattal megszavazták a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslatot is.

Az Országgyűlés 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a pénzmosás megelőzéséről és egyes zárt körű tőkealapok szabályozásáról szóló törvényjavaslatot.

A határozathozatalok 10:40-től kezdődnek.

Tanács Zoltán miniszter a Magyar Tudomány Napja alkalmából méltatta a hazai tudományosságot, emlékeztetve Marx György atomfizikus munkásságára és a Manhattan tervben részt vevő magyar tudósok teljesítményére. A miniszter emellett bírálta az egyetemek korábbi átalakítását, ami miatt a magyar diákok kiszorultak az Erasmus és Horizon programokból, valamint a kutatóhálózat szétválasztását.

Bejelentése szerint a beterjesztett 2027-es költségvetésben lényegesen több forrást biztosítanak a tudomány és a kutatás számára. A kormány célkitűzése, hogy a jelenlegi 1,3 százalékról négy év alatt a GDP 2 százalékára, hosszú távon pedig 3 százalékára emeljék a kutatás-fejlesztési költéseket. Ennek keretében a humán kutatóhálózat kerete 90 milliárd forint fölé, az NKFI Alap támogatása pedig (több mint 30 százalékkal) 143 milliárd forintra nő.

Bicskei László napirend előtti felszólalásában megemlékezett a Magyar Tudomány Ünnepéről, rámutatva, hogy Magyarország a méretéhez képest kiemelkedő hatást gyakorolt a világ tudományos és technológiai fejlődésére. A Tisza képviselője felidézte, hogy 1825-ben ezen a napon tette felajánlását Széchenyi István az Akadémia megalapítására, valamint megemlékezett az 1956-os forradalom tudományos veszteségeiről is.

A politikus hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy évben 65 milliárd forinttal, az elmúlt évtizedben pedig összesen 375 milliárd forinttal csökkentek a kutatás-fejlesztés közvetlen támogatására fordított források. Bicskei László a tudományos intézményrendszer leépítésének leállítását, a kutatói autonómia helyreállítását sürgette, és kijelentette, hogy olyan környezetet kell teremteni, amely garantálja a kutatások szabadságát és a szakmai autonómiát a hazatérő tudósok számára.

A miniszterelnök kijelentette, hogy 2010 óta 231 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon, míg az európai uniós átlag 53 százalékos növekedés volt.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a CSOK vissza nem térítendő része továbbra is kombinálható a Wekerle Plusz programmal. Közölte azt is, hogy az Otthon Start-szerződések többsége befektetési célú volt, és a hitelek 70 százalékát a legtehetősebb 10–15 százalék vette igénybe, emellett jelezte, hogy a folyamatban lévő hitelkérelmeket november 15-éig lehet benyújtani a kereskedelmi bankoknál.

Bejelentette a lakástakarék-rendszer visszavezetését, amelyhez évi több mint 100 ezer forintos állami támogatást biztosítanak a fiatalok önrészének megteremtéséhez.

Volt egy jól működő lakástakarék Magyarországon, önök kinyírták, ugyanúgy kinyírták, mint a minimálbér adómentességét, ugyanúgy kinyírták, mint a kata-adózást.

Továbbá elmondta, hogy uniós forrásokból több száz milliárd forintos otthonfelújítási program indul, amely legalább 120 ezer lakást érint.

Panyi Miklós állítása szerint a kormány felkészületlenül, mindössze 12 órás határidővel vezette ki az Otthon Start lakástámogatási programot, ami a Fidesz képviselője szerint tízből kilenc fiatalnak hátrányos, és családok ezreit hozta nehéz helyzetbe a folyamatban lévő hitelszerződéseknél.

Rámutatott, hogy az új Wekerle Plusz program a hiányzó informatikai fejlesztések és előkészítés miatt még nem érhető el a bankoknál, így légüres tér jött létre a lakáspolitikában.

A képviselő emellett bírálta a fix kamat 3-ról 5 százalékra emelését is. Panyi Miklós számításai szerint egy 35 millió forintos átlagos használtlakás-hitel esetén ez a kamatemelés havi 40 ezer forintos pluszköltséget, 25 év alatt pedig 12,5 millió forintos többlettörlesztést jelent. Egyúttal az MNB legfrissebb adataira hivatkozva cáfolta a drasztikus ingatlan-áremelkedésről szóló kormányzati állításokat.

Magyar Péter válaszában köszönetet mondott Nacsa Lőrincnek az érdemi felszólalásért, és kijelentette, hogy a kormány számára kiemelten fontos a kárpátaljai magyarság sorsa. A miniszterelnök felidézte, hogy már a választás után személyesen egyeztetett Beregszász polgármesterével a közös projektekről.

Kiemelte, hogy a kormány kifejezett elvárása szerint a kárpátaljai magyarság támogatása nem csökken a 2027-es költségvetésben, emellett felhívta a figyelmet az ukrán kormánnyal kötött nyelvhasználati és oktatási megállapodásra, valamint a támogatási pénzek szakmai és átlátható elosztását ígérte.

Magyar Péter jelezte továbbá, hogy személy szerint támogatja Nacsa Lőrinc 300 millió forintos költségvetési módosító indítványát a kárpátaljai iskolák javára, hangsúlyozva a határon túli támogatások célszerű felhasználását és a nemzeti minimum fontosságát.

Nacsa Lőrinc két héttel ezelőtti látogatásáról beszámolva hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrész, amely 2014–15 óta háborús körülmények és folyamatos jogszűkítések között él. A képviselő szerint a magyar állam támogatásának köszönhetően a nehéz háborús viszonyok ellenére egyetlen ottani magyar intézményt sem kellett bezárni.

Külön kiemelte a Kárpátaljai Magyar Színház helyzetét, ahol a kényszersorozások és a férfiak hiánya miatt a férfiszerepeket is női színészek játsszák.

Nacsa bejelentette, hogy 300 millió forintos költségvetési módosító javaslatot nyújt be a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség támogatására, segítve az iskolák átállását az új nemzetiségi iskolai törvényre. A KDNP-s képviselő emellett kifogásolta, hogy a költségvetési tervezetben a kárpátaljai szociális programok keretét 2 milliárd forintról 780 millió forintra csökkentették.

Magyar Péter bejelentette, hogy a szolidaritási hozzájárulás 15 százalékos csökkentésével és az adókedvezményekkel 126 milliárd forint többletforráshoz jutnak az önkormányzatok, míg a vidéki települések közösségi közlekedésének támogatását 10 milliárd forinttal emelik.

Tájékoztatása szerint 2027-ben 100 településen indul el a korábbi faluprogramokat magába olvasztó Szent István Vidékfejlesztési Program, több száz milliárd forintos kerettel, emellett az egészségügyi források több mint 500 milliárd forinttal bővülnek.

A politikus hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormány 15–20 százalékos béremelést biztosít a rendvédelmi dolgozóknak, megduplázza a családi pótlékukat, és 2,5 millió ember adóját csökkenti.

Bejelentése szerint a kormány hamarosan átfogó rendészeti csomagot terjeszt elő, amely pótlék- és szabadságemelést is tartalmaz.

Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány által beterjesztendő 2027-es költségvetésben 64 milliárd forinttal növelik az önkormányzatok támogatását. A politikus hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben mintegy 700 magyarországi településre látogatott el.

Egyúttal reagált Toroczkai László bírálataira is: felrótta a Mi Hazánk frakcióvezetőjének, amiért felszólalásában alig szentelt időt a magyar vidék kérdésének, és érdemi javaslatok helyett csak vádaskodott.

A saját felszólalására utalva azt mondta:

Hát jobb lett volna, ha ez is elmarad.

Toroczkai László szerint a magyar lakosság az elhibázott Ukrajna-politika miatt kénytelen magasabb üzemanyag- és dízelárakat fizetni. A Mi Hazánk politikusa emellett tiltakozott a külügyi intézeti személyi döntések ellen is, melyek során kirúgták Feledy Botondot a külügyi intézet éléről.

Tudja, hogy miért küldték el Feledyt? Azért küldték el, mert Rácz Andrásnak kell helyet csinálni. […] És Rácz András egy ügynök, egy ukránpárti ügynök, és ön megkapta azt az utasítást, hogy neki helyet csináljanak.

Toroczkai László szerint az üzemanyagárak emelkedése mellett a lakosság azt is érzékeli, hogy elmaradt az élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése.

A Mi Hazánk frakcióvezetője a súlyos rendőrhiány közepette elégtelennek nevezte a rendvédelmi dolgozók 15 százalékos béremelését, valamint felhívta a figyelmet arra is, hogy a polgármesterek jelzése alapján a kormány még a szociális tűzifapályázatot sem írta ki időben.

A politikus álláspontja szerint ez a minisztériumok és az egész állam működésképtelenségét mutatja.

Toroczkai László szerint az egész országban káosz kezd eluralkodni, amit a kormány teremtett. A Mi Hazánk frakcióvezetője példaként hozta fel, hogy még a napirend előtti miniszterelnöki felszólalás körül sem volt egyértelműség az ülésteremben.

Most már az egész országban kezd eluralkodni az a fajta káosz, amit önök teremtettek, pontosan azzal, amit most is látunk, hogy azt sem tudják, hogy most akkor a miniszterelnök úr felszólal-e napirend előtt, vagy nem szólal fel. Benne volt tegnap, most már nincsen benne. Igen, az egész, az egész kormányzásuk, az egész kormányzásuk egy kuplerájra kezd hasonlítani.

A házelnöki feladatokat ellátó Hallerné dr. Nagy Anikó figyelmeztette a Mi Hazánk frakcióvezetőjét, hogy ne használjon ilyen szavakat a parlament jellemzésére.

Bár a parlament által kiadott program szerint ma Magyar Péter miniszterelnök felszólalt volna napirend előtt, de mégsem lesz. Helyette Toroczkai László kezdi a felszólalások sorát.