Parlament: Magyar úgy látja, Orbán fél, a Fidesz szerint megszületett az átverés költségvetése

Forsthoffer Ágnes felszólította a sajtópáholyból videózókat, hogy távozzanak a teremből. Emlékeztetett arra, hogy nemrég született megállapodás a frakciók között arról, hogy tilos folyamatosan videózni a páholyból.

Magyar Péter viszontválasza elején azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy az ellenzéki frakciók egy egyszerű megállapodást sem tudnak betartani, „akkor is hazudnak, amikor kérdeznek”.

A lengyel alkotmánybíróság körül történt eseményekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarországon másképp zajlanak a dolgok. Megragadta az alkalmat, hogy gratuláljon Sonnevend Pálnak, akit az imént választott új elnökévé az Alkotmánybíróság. Őt a Tisza Párt jelölte az Alkotmánybíróság testületébe.

Magyar megjegyezte, hogy sem Toroczkai, sem a Fidesz, sem a KDNP nem tért ki arra, hogy korábban miért nem szavazták meg soha az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. Pedig az ellenzéki padsorokban sokan ülnek olyanok, akik 20 éve vannak a parlamentben, tette hozzá. Szerinte azok a képviselők, akik régóta a parlamentben ülnek, lehetetlenné tették a rendszerváltás egyik legfontosabb vállalását és ígéretét.

A miniszterelnök azt mondta,

Rétvári és Orbán Viktor Gyurcsány Ferenccel közösen szavazták le visszatérően az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. 

Szerinte igaza van Toroczkainak abban, hogy sok mindent meg tudtunk volna és sok mindent meg lehetett volna akadályozni, ha van rendes igazságtétel. Hozzátette, hogy a rendszerváltást követően a parlamentben ülő pártok azért akadályozták meg az akták publikálását, mert közösen lopták el a nemzet vagyonát, többek között a spontán privatizáció és általában a privatizáció formájában is.

Magyar a Fidesz és a KDNP képviselői felé fordulva arról is beszélt, hogy bár nem szeretnek beszélni erről, a Fidesz korábbi frakciója, továbbá az FKGP és az MDF sorai is tele voltak ügynökökkel a parlamentben.

A Tisza részéről Melléthei-Barna Márton frakcióvezető-helyettes szólt hozzá a miniszterelnök napirend előtti felszólalásához.

Azt mondta, 70 évvel ezelőtt november 4-én, hajnalban szovjet csapatok támadták meg Magyarországot, erővel tiporták el a forradalmat, majd következett a megtorlás. Hozzátette, hogy most már méltó módon meg tudunk emlékezni ’56-os hőseinkről, mártírjainkról, ez utódokként erkölcsi kötelezettségünk is. Szerinte kötelezettségünk az is, hogy nem használjuk fel aktuálpolitikai célokhoz, nem próbáljuk meghamisítani a hősök és mártírok céljait. „Ruszkiük, haza!” – ez a jelmondat jelölte ki szerinte az ’56-os hősök célját.

A frakcióvezető-helyettes a költségvetésről azt mondta, a Tisza számára nincsenek szent tehenek és szerzett jogok, az adófizetők pénze nem illet meg senkit örök juttatásként. Az elmúlt években óriásira nőtt a pazarlás és a lopás, az ezekhez kapcsolódó tételekhez hozzányúlnak.

Megjegyezte, hogy a Tisza-frakció élni fog a jogával, és a kormány által benyújtott 2027-es költségvetéshez módosító javaslatokat fog benyújtani.

Melléthei-Barna elmondta, 70 évvel az ’56-os forradalmat követően nyilvánosságra kerülnek november 4-én a 6-os kartonok, a B-naplók és a mágnesszalagok hálózati nyilvántartási adatai, a további dokumentumok feltárása ezután folytatódik.

Bóka János szerint sok szó esett a 2027-es költségvetésről, amíg nem volt nyilvános a tervezete, azóta viszont minden más fontosabb lett a kormány számára.

Úgy látja, hogy a kormány a költségvetéssel átveri a magyar embereket, „ez az átverés költségvetése”. Azért van ez így szerinte, mert a Tisza nem tartja be a kampányígéreteit, és most sem azt teszik, amit mondanak. A Fidesz frakcióvezetője szerint a kormány mindenkitől elvesz a költségvetéssel, azoktól is, akiknek egyébként adnak – de összességében többet vesznek el.

Bóka úgy látja, hogy a béremelésből le fogják vonni az adójóváírást, ahogyan korábban is, ami pedig megmarad az embereknek, azt az élelmiszer és az üzemanyag árának emelkedése fogja elvinni.

Szerinte ez a költségvetés megfojtja a vállalkozókat és a vállalkozásokat, beruházások fognak elmaradni, el fog indulni a tőkekiáramlás, és munkahelyek fognak megszűnni. A megmaradó munkahelyeken pedig a megelőző éveknél lényegesebben kisebb mértékben fognak nőni a bérek, folytatta.

Bóka János arról is beszélt, hogy a Tisza költségvetési javaslata 26 olyan intézkedést tartalmaz, amely új adónemet vezet be, vagy adót emel. Példaként felhozta a vagyonadót, a társasági adó emelését, az innovációs járulékot és számos más intézkedést.

Bóka felhozta, hogy a kormány a kiskereskedelmi árréskorlátozás kivezetésével számol. Szerinte aki ezzel számol, az árakat akar emelni, erre a sparos vaj példáját hozta fel.

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője szerint Magyar felszólalásában számos olyan dolog hangzott el, amely kimeríti a rágalmazás és a becsületsértés tényállásait, de a mentelmi jog miatt nem kell ezekért bíróság elé állnia.

Mindazok, akik most politikai utasításra járnak el, koncepciós perekhez asszisztálnak, azoknak a felelősségre vonása nem marad el – politikai, jogi és anyagi felelősségre vonásukat nem fogják elkerülni

– mondta, miközben többször megállt a felszólalásában, állítása szerint a miniszterelnök közbeszólásai miatt.

Bóka is beszélt arról, hogy a Fidesz–KDNP-nek is volt ’56-os megemlékezése, amit lengyel barátaikkal tartottak. Hozzátette, hogy nem voltak hajlandóak Baka Andrással és Ursula von der Leyennel emlékezni.

Arról beszélt, egyetértenek abban, hogy a múlt feltárása és megértése közérdek. Felhozta, hogy a Tisza ügynökaktákról beszél, miközben a szakértők minden alkalommal tisztázzák, hogy ilyen nem létezik. Kétségeit fejezte ki amiatt, hogy a kormány döntése nyomán november 4-én nyilvánosságra hozandó hatos kartonok valóban ezt a közérdeket vagy aktuálpolitikai célt, „virtuális lincselést” fog-e szolgálni.

Rétvári Bencének déjà vu érzése támadt a napokban benyújtott 2027-es költségvetés egyes pontjai kapcsán.

Emlékei szerint Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt a 2002-es kampányban arról beszélt, hogy az otthonteremtési támogatás egy jó dolog, amit meg fognak tartani. Szerinte ehhez hasonlóan a Tisza Párt az Otthon Start program kapcsán azt mondta, hogy ami jó, azt megtartják, aztán „három nap alatt eltörölték” a program fix 3 százalékos hitelét.

A KDNP frakcióvezetője azt is felrótta Magyarnak: azt ígérte, a Tisza-kormány az adócsökkentés kormánya lesz, ehhez képest 8 új adónemet vezetett be, és még többet megemelt.

„Semmi nem változik a baloldalon” – jegyezte meg egy újabb Gyurcsány–Magyar-párhuzam előadása után.

Rétvári afelől érdeklődött, hogy nem volt-e egy-két olyan tiszás parlamenti képviselő, aki az utóbbi hetekben vette fel az Otthon Start hitelét, mielőtt a kormány beszántotta volna azt.

Rétvári a miniszterelnök szemére vetette, hogy Szerbiáról ugyan beszélt a választás kapcsán, de Lengyelországról nem, ahol szerinte Magyar „példaképe”, Donald Tusk miniszterelnök „karhatalommal elfoglalta” az alkotmánybíróság épületét.

Megköszönte Magyarnak, hogy gratulált Orbán Anita külügyminiszternek a Szijjártó Péter által előkészített szerződések aláírásához. (Ez nevetést váltott ki a tiszás képviselők padsorai között.)

A KDNP frakcióvezetője azt is felhozta, hogy a miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy meghívta a világ vezetőit a 70. évfordulós október 23-ai ünnepségre.

Hát, hányan jöttek el?

– vetette oda, majd arról beszélt, hogy királyok nem érkeztek, a meghívott államfők közül csak a moldovai köztársasági elnök, a kormányfők közül pedig csak a szerb miniszterelnök jött el az ünnepségre.

„Rettenetesen szomorú, hogy még Gyurcsány Ferenc meghívására is többen jöttek el, mint az ön meghívására” – tette hozzá.

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a hozzászólásában arról beszélt: mindig megdöbbentő számára, hogy a miniszterelnök egy felszólalásán belül lemaffiázza az egész Fidesz–KDNP-t, majd „krokodilkönnyeket hullat” amiatt, hogy miért nem ünnepelnek együtt, például október 23-án. Szerinte Magyar a napokban Prágában is (ahol a két ország közös kormányülést tartott – a szerk.) minden írott és íratlan diplomáciai szabályt áthágva felháborító hangnemben beszélt az előző miniszterelnökről. Hozzátette, hogy Gyurcsány Ferenccel sem ünnepeltek együtt, és Magyar Péterrel vagy Baka Andrással sem fognak október 23-án. „Próbáljon meg kevesebbet maffiázni, lehet, hogy önnek is jót tesz” – üzente.

Toroczkai László elutasította a költségvetés sikerességét, rámutatva, hogy a kormány tervei szerint 18 adónem emelkedik, és mindössze 3 csökken. Kiemelte, hogy az adóbevételek 929 milliárd forinttal növekednek, miközben az adócsökkentés mértéke csupán 264 milliárd forintot tesz ki.

Elsőként Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője reagált, aki egyetértését fejezte ki az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. Szerinte 30-40 évvel ezelőtt kellett volna ezt megtenni, és a mulasztásért többek között a korábbi SZDSZ-es politikusokat tette felelőssé.

Ugyanakkor visszautasította Magyar Péter bírálatát a Mi Hazánk október 23-i távolmaradásával kapcsolatban. A frakcióvezető élesen elítélte Ursula von der Leyen jelenlétét a parlamenti megemlékezésen, felidézve az Európai Bizottság elnökének korábbi nyilatkozatát az Európai Egyesült Államok létrehozásáról.

A házelnök Magyar Péter beszéde után figyelmeztetésben részesítette Novák Előd Mi Hazánk-képviselőt hangos bekiabálás miatt. Tájékoztatta a Házat arról is, hogy a miniszterelnök 20 percet meghaladó felszólalása miatt a képviselőcsoportok vezetői 8-8 perces időkeretben reagálhatnak.

Magyar Péter bejelentette, hogy a Költségvetési Tanács egyhangúlag, kifogás nélkül jóváhagyta a 2027-es költségvetést, amely 4,9%-os hiánycéllal számol. Hozzátette: 1,7 millió gyermek családi pótlékát duplázzák meg, miközben több mint 600 ezer állami alkalmazott kap két számjegyű béremelést.

Magyar Péter bejelentette: a Magyarságkutató Intézet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet átszervezés alatt áll, és mindkettő új nevet, szerkezetet, valamint feladatokat kap. A civil és felekezeti támogatásoknál megszűnnek az egyedi politikai juttatások, és átlátható pályázati rendszert vezetnek be – tette hozzá.

A miniszterelnök bejelentette: törlik a költségvetésből a volt köztársasági elnökök évi sok tízmilliós kereteit. Emellett törvényjavaslatot nyújtanak be arról, hogy akik plágium vagy egyéb ok miatt nem töltötték ki elnöki mandátumukat, a jövőben ne kaphassanak életfogytig tartó juttatásokat az emberek pénzéből.

A miniszterelnök Hankó Balázs, Matolcsy György és Seszták Miklós ügyére utalva Orbán Viktor kijelentését idézte. Szerinte a volt kormányfő azért aggódik a miniszterei letartóztatása miatt, mert attól tart, hogy megszegik a maffia hallgatási törvényét, és vallomást tesznek ellene.

Magyar Péter visszautasította a volt kormányfő állítását, miszerint a Tisza a jobboldal felszámolására törekedne. Kijelentette, hogy a kormány nem a jobboldalt, hanem a szervezett bűnözést, a gazdasági ragadozók rendszerét és a politikai maffiát számolja fel lépésről lépésre.

Magyar Péter miniszterelnök elmondta, hogy a múlt heti cseh–magyar kormányülésen elkezdték a Budapestet, Prágát és Varsót összekötő nagy sebességű vasútvonal előkészítését. A több tízmilliárd eurós beruházás 3 órára csökkentené a Budapest–Prága- és 5 órára a Budapest–Varsó-menetidőt.

Magyar Péter bejelentette, hogy jövő héten népes miniszteri küldöttség élén Berlinbe utazik a német kancellárhoz, szerda este pedig Dublinban tárgyal az Európai Unió 26 állam- és kormányfőjével. Beszédében kiemelte, hogy Magyarországnak megbízható és hű szövetségesként jelenleg erős nemzetközi barátai vannak.

Egyben gratulált a szerb Diáklista választási győzelméhez is, akiknek elmondása szerint első külföldi vezetőként gratulált a győzelmük után.

Az élet nagy rendező: 141 képviselőjük lett. 53 százaléknál is többet értek el. Innen is gratulálok nekik!

– mondta.

Magyar Péter közölte, hogy a pénteki ülésnap folyamán benyújtották a jövő évi költségvetés tervezetét.

Emellett élesen bírálta a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk képviselőit, amiért elmondása szerint távol maradtak a parlament október 23-i nemzetközi megemlékezéséről.

Magyar szerint a rendszerváltás óta egymást követő kormányok kivétel nélkül elszabotálták az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, és az iratokat politikai manipulációra használták. Kijelentette, hogy a mostani döntéssel 36 éves adósságot törlesztenek az áldozatokkal és családjaikkal szemben.

Elismerte: az 1956-ban és a rendszerváltáskor megsemmisített dokumentumok miatt a héten nyilvánosságra kerülő iratok nem lesznek teljesek. Ennek ellenére hangsúlyozta: a hiányos adatok sem adhatnak okot arra, hogy a hatalom tovább leplezze a múltat.

Az ügynökakták feltárása 2027. február 25-ig, a kommunizmus áldozatainak emléknapjáig tart, amikor a beszervezési dossziékat is közzéteszik – közölte Magyar Péter. A miniszterelnök felidézte, hogy a Kádár-rendszer állambiztonsági apparátusa a félelemre és zsarolásra építve fordult a saját népe ellen.

Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy november 4-én, az 1956-os forradalom leverésének 70. évfordulóján megkezdik az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.

A dokumentumokat két lépésben teszik hozzáférhetővé, ezen a héten megnyílnak az első állambiztonsági nyilvántartások.

95. életévében elhunyt Getto József, SZDSZ-es rendszerváltó politikus, aki az első szabad választásokat követően egy cikluson keresztül volt az Országgyűlés tagja.

Forsthoffer Ágnes házelnök egy perc néma főhajtást rendelt el az emlékére.

Az alábbi témákról tárgyal hétfői ülésén a parlament:

• A közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről és az azokhoz szükséges törvények módosításáról szóló előterjesztést, amelynek célja a korrupciós kockázatok csökkentése, illetve annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők, a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása összhangban álljon adózott jövedelmükkel.
• A pénzmosás megelőzését és egyes zárt körű tőkealapokat érintő szabályozási területek módosításáról szóló törvényjavaslat ezen alapok esetében feloldja az értékpapírtitkot a tényleges tulajdonosi adatok hatósági rögzítéséhez szükséges folyamatokban.
• Vita lesz az egyes törvényeknek december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításával összefüggő módosításáról is.
• Napirenden szerepel a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosítása, amely a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárást is magában foglaló környezeti hatásvizsgálati eljárások ügyintézési határidejének rendezését kezdeményezi.
• Megvitatja a parlament a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az azzal összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény módosítását, amely meghatározza, hogy mely nyilvántartási adatokat tanúsít közhitelesen a cégjegyzék, valamint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása.
• Tárgyalják a képviselők a Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó egyes intézkedésekről, valamint a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatokat. Ezek célja az alapító okirat formális elfogadásán túl az új közmédia-struktúra társasági jogi, tulajdonosi, szervezeti, vagyoni és átmeneti szabályainak egységes, áttekinthető rendezése.