Belföld

Parlament: megtudhatjuk, kik rejtőznek a százmilliárdos tőkealapok mögött

Adrián Zoltán / 24.hu
Orbán Viktor miniszterelnöksége idején vezették be a vagyonok elrejtésére alkalmas tőkealapos konstrukciót.
Adrián Zoltán / 24.hu
Orbán Viktor miniszterelnöksége idején vezették be a vagyonok elrejtésére alkalmas tőkealapos konstrukciót.

A miniszterelnök felszólalásával kezdődik hétfőn az Országgyűlés négynapos ülésének első napja. A képviselők ismét tárgyalják a tőkealapok tényleges tulajdonosainak megismerhetőségét biztosító javaslatot, valamint a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító előterjesztést.

A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor kezdődik, az Országgyűlés megemlékezik a közelmúltban elhunyt Getto József (SZDSZ) volt parlamenti képviselőről.

A napirend előtti felszólalások sorát Magyar Péter miniszterelnök nyitja. A képviselők másfél órán át interpellálhatják a kormány tagjait, majd az azonnali kérdések és válaszok órája következik. A parlament megvitatja nyolc előterjesztés bizottsági jelentéseit és az összegző módosító javaslatokat.

Ezután a következő javaslatokat tárgyalják a hétfői napon:

  • A közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről és az azokhoz szükséges törvények módosításáról szóló előterjesztést, amelynek célja a korrupciós kockázatok csökkentése, illetve annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők, a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása összhangban álljon adózott jövedelmükkel.
  • A pénzmosás megelőzését és egyes zárt körű tőkealapokat érintő szabályozási területek módosításáról szóló törvényjavaslat ezen alapok esetében feloldja az értékpapírtitkot a tényleges tulajdonosi adatok hatósági rögzítéséhez szükséges folyamatokban.
  • Vita lesz az egyes törvényeknek december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításával összefüggő módosításáról is.
  • Napirenden szerepel a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosítása, amely a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárást is magában foglaló környezeti hatásvizsgálati eljárások ügyintézési határidejének rendezését kezdeményezi.
  • Megvitatja a parlament a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az azzal összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény módosítását, amely meghatározza, hogy mely nyilvántartási adatokat tanúsít közhitelesen a cégjegyzék, valamint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása.
  • Az egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosításáról szóló javaslat alapján 2027. január 1-je helyett 2029. január 1-jén lépne hatályba a jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025-ben elfogadott törvény, amely a cégnyilvántartás,
  • valamint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának egyesítését célozza. Tárgyalják a képviselők a Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó egyes intézkedésekről, valamint a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatokat. Ezek célja az alapító okirat formális elfogadásán túl az új közmédia-struktúra társasági jogi, tulajdonosi, szervezeti, vagyoni és átmeneti szabályainak egységes, áttekinthető rendezése.
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik