Orbán Viktor Párizsból drukkol a fideszes zászlómenetnek

Schmidt Mária ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az évtizedes megaláztatások, a nemzeti öntudat sárba tiprása és az elnyomás vált annyira fojtogatóvá, hogy a nemzet 1956 októberében az ellenállást választotta.

Schmidt Mária kiemelte, hogy a forradalmat megelőző évtizedben több mint 400 ellenállót végeztek ki a kommunisták. Felidézte a szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt százezrek és az internált tízezrek áldozatát, hozzátéve, hogy

a kommunista rendszert kizárólag a folyamatos terror tudta működtetni.

Ezt követően kifejtette, hogy október 23-án a nemzet függetlenséget és szabad választásokat követelt. Megemlékezett a fegyvert ragadó diákokról és munkásokról, valamint személyes mestereiről, köztük Wittner Máriáról és Balás-Piri Lászlóról, akik megjárták a kommunisták börtöneit.

Wittner Mária az 1956 szimbólumává vált lyukas zászló közepébe Krisztus arcát hímezte. Egy ilyen zászlót ajándékozott a Terror Háza Múzeumnak. Remélem, nem dobják ki.

Már ha az ember szeret protokollérkezéseket nézni. A környéken mindenhol a külföldi vendégek autói parkolnak. Ahhoz képest, hogy nincs sok ember, nagyon sok a rendőr.

A Kossuth téren, a parlament előtt nagyszínpad áll, zenés műsorokkal szórakoztatják a közönséget. Egyelőre még lehet mozogni a tömegben, de gyorsan telik a tér, az ülőfelületek – padok, lépcsők, korlátok – már tele vannak.

Magyar zászlókat osztanak, így ilyenből rengeteg van a tömegben, itt zászló-, mágnes- és kitűzőárusokkal egyelőre nem találkoztunk.

Sikerült szétválasztani a Bem tér mellett a Fidesz-szimpatizánsok kemény magját és az ellentüntetőket.

Közel 40 rendőr áll sorfalat a Ganz utca bejáratánál és védi a maroknyi ellentüntetőt.

Az egykori NATO-elnök, jelenleg norvég pénzügyminiszter is ünnepi beszédet tartott a parlamentben, Stoltenberg kifejezte, mindig kivételes számára, amikor Magyarországra látogathat, de a mostani alkalom különleges jelentőséggel bír. Felidézte szülei elbeszéléseit a forradalomról, akik méltatva beszéltek Nagy Imréről és Maléter Pálról, akik hihetetlen bátorsággal vezették a forradalmat, amiért gyáván kivégezték őket.

Stoltenberg szülei a magyar-osztrák határon segítették hetven évvel ezelőtt önkéntesként a magyar menekülők külföldre jutását, sokuk igen közel került a családjukhoz, és több ismerőse van Norvégiában, akik Magyarországról származnak, és a forradalom idején hagyták el az országot. Egyikük, Dalma, ma 94 éves, hetven éve ott volt a Bem-szobor talpazatánál, ahol minden elkezdődött. Stoltenberg megígérte neki, hogy külön köszönteni fogja őt a magyar Parlamentből, ezt meg is tette, vastapssal jutalmazták mindezt a padsorokban helyetfoglalók.

A volt NATO-főtitkár emlékeztetett, hogy hetven évvel később, most az ukránoknak kell szembenézniük az orosz harckocsikkal. Oroszország át akarja írni az urópai béke rendjét agresszió útján, mert Putyin azt akarja bebizonyítani, hogy dolgokat elérni erőszakkal lehet, a demokráciák pedig gyengék. De mi nem vagyunk gyengék, ha együtt kiállunk: együttEurópában, együtt a NATO-ban és együtt Ukrajnáért. Szerinte Ukrajna nem csupán a saját túléléséért küzd, hanem a szuverenitás, a demokrácia és az önmeghatározás alapelveiért, éppen ezért az Ukrajna melletti kiállás nem jótékonyság, hanem befektetés a saját biztonságunkba.

„Nem engedhetjük, hogy Oroszország győzedelmeskedjen, a szabadságért való harcnak folytatódnia kell” – jelentette ki, emlékeztetve, ma éppen olyan emberek előtt tisztelgünk, akik hetven évvel ezelőtt kiálltak a szabadságért.

Bóka kritikával illette a Parlamentben tartott rendezvényt, mondván, hogy „ők inkább az olasz és lengyel barátaikkal ünnepelnek”. Szerinte a magyaroknak maguknak kell alakítaniuk a sorsukat, ahogy 1956-ban is. Elmondta, az ország meg tudott maradni szabadnak és függetlennek, visszautasítva minden gyarmatosítási és ideológiai nyomásgyakorlást.

1956 októbere megmutatta, hogy csak az lehet szabad, aki megóvja örökségét, megőrzi hitét, ápolja a szakadatlan szálat, ami összeköti az egymást.

A beszédét azzal zárta, hogy nehéz, küzdelmes évek várnak az országra, de „a nemzeti összefogással megvédhető a függetlenség és a szabadság”.

Egy maroknyi ellentüntető zavarta meg a beszédet, válaszul majdnem nekik esett a fideszes kemény mag, akik „mocskos Tisza” és „Üsd ki!” felkiálltásokkal, valamint válogatott szidásokkal illették a mocskos fideszezőket.

A rendőrök közbelépésére is szükség volt, akik körülvették és kivitték az ellentüntetőket. 

Vagy ötven-száz ember indult el a tiszásnak bélyegzett emberek után, fittyet hányva Bóka beszédére.

Bóka János Fidesz-frakcióvezető ünnepi beszédében kijelentette, hogy 1956 hősei elbukva is győztek, és az ő áldozatukból született meg a mai szabadság. Üzenetként megfogalmazta a jövő nemzedékei számára, hogy a szabadság a legnagyobb dolog, a zsarnokságot pedig fel kell ismerni.

Bóka szerint nem szabad engedni a zsarnokságnak a szabadság jelentésének meghatározását. Kiemelte, hogy 1956 megmutatta:

nincsen szabadság függetlenség nélkül, és a magyarok meg akarják őrizni identitásukat mint a szabadság nemzete.

Bóka János beszédében rámutatott, hogy a magyar történelem tanulsága szerint a szabadságért mindig meg kell küzdeni, mert annak mindig vannak ellenségei. Elmondása szerint „egy szabad országban nem állítanak fel politikai rendőrséget és nem fenyegetik a polgárokat letartóztatással”.

Az Európai Tanács elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a hetven évvel ezelőtti forradalom megmutatta az egész világnak, ami nagyon alapvető a magyarokkal kapcsolatban: mélyen gyökerező vágyukat az önrendelkezés és a függetlenség iránt. Ez a vágy mozgatta akkor a magyarokat, ahogy egyébként 1989-ben a rendszerváltáskor is, amikor a magyarok az elsők között voltak, akik lebontották a vasfüggönyt.

Costa szerint az 1956-os forradalom azt is megmutatta, hogy az elnyomás elleni küzdelem nem fejeződött be, Európa pedig tragikus módon nem tudott egységessé vállni. Szerinte a forradalom intő jele is volt annak, hogy a demokráciáknak nem szabad önhittnek lenniük, amikor elnyomást és imperializmust látnak.

Magyarország 2006-os EU-csatlakozása szerinte létfontosságú lépés volt Európa újragyesítésével kapcsolatban, Magyarország szerinte akkor is kifejezte, hogy a magyar nemzet Európa lelkét és szívét alkotja. Ez szerinte az EU lényege és szelleme: szabad nemzetek összefogása, hogy békét építsenek, biztonságot és jólétet, összefogás által.

Komoly színpadtechnikával és több hatalmas hangszóróval is készültek a szervezők. Még a Bem rakpart és a Kacsa utca sarkánál is találhatóak ilyenek, ám ott már alig-alig áll valaki.

A hallgatóság nagy része a tér Bem rakpart felőli részén, a színpad előtt tömörül, a tér oldalai és hátsó része is egészen szellős.