„Ötvenhatos marcipánszívek Magyar Péter arcképével” – gúnyolódik a Zászlómenet egyik résztvevője, mikor a végével is elérünk a Lánchídhoz, ahol már erőteljesen áthallatszik a túloldal lazább hangulata; zene, éljenzés.
Mintha egy vásári ünnepség lenne, nem is ‘56-os emlékezés
– bólogatnak körülöttünk mások is.
A hídnál kanyarodnak majd fel a vonulók a Bem tér felé.
Jóval a zászlóvivők előtt haladva Bede Zsolt közben heves gendervitába bocsátkozik egy mikrofont tartó, színesre festett hajú fiatalemberrel.
Miközben a fideszes Zászlómenet eleje közeledik a Bem térhez a budai oldalon, a Duna túloldalán is feltűnnek a sátrak és sétálgató emberek, a Kossuth tér és a Lánchíd között.
Az állami megemlékezésen részt vevők és az ellenzéki vonulók között így a Duna képez természetes határt.
Megtiszteltetésnek tartja Ursula von der Leyen, hogy részt vehet az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett budapesti megemlékezéseken. Az Európai Bizottság elnöke erről az X-en tett közzé bejegyzést pénteken.
Hetven évvel ezelőtt a magyarok fellázadtak az elnyomás ellen. A szabadságért, a demokráciáért és az igazságosságért harcoltak. Éppen azokért az értékekért, amelyek ma Európa alapját jelentik. Bátorságuk tovább él
– fogalmazott bejegyzésében.
A tömegben feltűnik egy nagyobb plakátot hordozó nő, az alábbi felirattal: Állítsuk meg a gyerekek megrontását!
Sokkal békésebb ez a menet, mint a tavaly ilyenkor rendezett Békemenet, csendesen beszélgetve halad a zászlót hordozó tömeg, körülbelül tíz percenként meg-megállva. Nincs kiabálás, skandálás, a zene se nagyon szól.
A menet legvégén egy hölgy a csend miatt méltatlankodik, szerinte énekelni kéne valamit:
Ez így olyan, mint egy halottas menet.
Lassan az utolsó etap következik, a Lánchídhoz ért a vonuló tömeg eleje.
Visszatérő, egyelőre tisztázatlan kérdés, hogy pontosan hány méteres a zászló. Többen 1848 métert mondanak, elöljáróban is ez hangzott el, de mások szerint a székely zászlóval együtt pont 1956 méteres.
Igaz, olyannal is beszéltünk, aki szerint rengetegen vannak. A menet néha harmónikaszerűen meg-megáll, majd újraindul. Időnként felhangzik a ria-ria Hungária, aztán el is ül.
Beszéltünk olyanokkal is, akik Tokajról érkeztek. Elmondásuk szerint heten jöttek onnan, amit csalódásként éltek meg. De aki itt van, az szerintük az igazi kemény mag.
Többen a gender miatt aggódnak a legjobban, hogy „bemegy az érzékenyítés az iskolákba”.
A tokaji támogatók két tagja nagyon fájlalta Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika letartóztatását. Matolcsy Györggyel kapcsolatban már kicsit mást gondolnak, ott szerintük ki kellene derülnie az igazságnak. Igaz, abban nem hisznek, hogy az ügyészség és a nyomozóhatóságok független munkát végeznének.
Korábban sem voltak teljesen függetlenek, de most végképp nem azok
– hangzik egyikük véleménye.
Magyarország Moszkvai Nagykövetsége ünnepi fogadás keretében emlékezett meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról pénteken. A követség Facebook-oldalán közzétett beszámoló szerint a rendezvényen – ahol a magyar lobogók mellett európai uniós zászlókat is felállítottak – Gergics Gábor ideiglenes ügyvivő mondott beszédet.
A diplomata kiemelte: 1956 hősei megmutatták a világnak, hogy bátorsággal meg lehet változtatni a történelem menetét, és ezzel utat nyitottak afelé, hogy ma egy szabad, független, demokratikus Magyarországon élhessünk. Gergics hangsúlyozta, hogy a magyarok a forradalom idején Európát választották.
A magyar embereknek mindig is európai identitásuk volt. A szívünk, a gondolataink, sőt még az álmaink is európaiak
– fogalmazott az ügyvivő. A nagykövetség bejegyzése arra is kitért, hogy a magyar szabadságharc más közép-európai népeket is arra inspirált, hogy szálljanak szembe az elnyomással.
Az 1848 méteres magyar zászló után egy 400 méteres székely zászló következik, most a legvége is elindult a Műegyetem elől (pont volt elég ember, néhány nézelődőt is sikerült beszervezni), a menet eleje közben már az Erzsébet hídnál tart.
Azért 400 méteres egyébként, mert a Hősök tere kerülete ennyi, más rendezvényeken ott használták – tudjuk meg.
A tömeg eleje a Szabadság híd és az Erzsebet híd között félúton, a magyar zászló vége pedig nemrég hagyta el a Műegyetem rakpartot. Utána egy székely zászló következik.
A vége még a Műegyetem előtt van. Közben kicsit sűrűsödtek a zászlót mellett vonulók. Az elején többen nézelődtek és fényképeztek, videóztak, mostanra inkább beálltak a menetbe.
Milyen érzés hazaárulónak lenni?
– kérdezik a menet elejét biztosítók egy Kontroll feliratú mikrofont szorongató fiatalembertől.
A tekeredő zászló mellett skandálás indul:
Viktor, Viktor!
– zengik rövid ideig a zászlóvivők, noha Orbán Viktor idén nem tart beszédet a rendezvényen, és egyelőre a Fidesz politikusaival sem találkoztunk itt.
A Zászlómenet hol csendben halad a Bem tér felé, hol felcsendül egy-egy népdal is a jobb hangú menetelők részéről, majd elhalkul.
Végül egy banyatankra szerelt hangszóró győzedelmeskedik, ahonnan nemzeti rockzene szól. Nem sokkal később felcsendül belőle a Nélküled című sláger is, többen pedig bekapcsolódnak az éneklésbe.
A feltekert zászlót általános meglepetésre nem a menet irányába, hanem a Petőfi híd felé kezdik lecsavarni, az eleje aztán éles balkanyarral fordul le a rakpartra és indul meg immár a Gellért-hegy felé.
Ez okoz némi fennakadást, először túl szorosan veszik be a kanyart, kifeszül a zászló, elakad a menet. Nemsokára azonban érkezik egy erős hangú szervező, és helyre igazítja a zászlót fogó tömeget, ismét elindul a menet.
A főpolgármester az 1956-os forradalom 70. évfordulóján bejelentette, hogy a fővárosi hidakat a forradalom jelképével lobogózzák fel, este pedig modern eszközökkel idézik meg a Sztálin-szobor ledöntését a Városháza parkban.
Karácsony Gergely pénteki Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy az 1956-os események 70. évfordulóján lehetőség van másként emlékezni. A főpolgármester a posztban a néhai államfő, Sólyom László korábbi gondolatát idézte fel az ünneplés módjáról:
Ötvenhat megünneplésének az akkori felszabadulást, annak elemi és tiszta örömét kell megörökítenie
– vette át a korábbi köztársasági elnök szavait a városvezető.
A forradalom kerek évfordulója alkalmából a főváros önkormányzata több eseménnyel és szimbolikus gesztussal is készül:
Páran rövid beszédeket mondtak a Műegyetem előtt felállított pódiumon, köztük a főszervező Szilágyi Ákos is.
Ezek végeztével, ostorcsattogtatás mellett kezdték kitekerni az 1848 méter hosszú nemzeti zászlót. Betyárruhások, Bayer Zsolt és Huth Gergely fogják a trikolór elejét, foghíjasan követik őket a többiek.
Fideszes politikusokat egyelőre nem láttunk a tömegben.
A Bertalan Lajos utcánál felállított színpad előtt egy kisebb területen van sűrűbb tömeg, a Szent Gellért tér irányába aztán már gyéren álldogálnak csak, a BME K épületéig pedig az elszórtan álldogáló tömeg sem ér el, így azt már azért kimondhatjuk, hogy a tavalyi Békemenethez képest ez a rendezvény visszafogott.
Eddig kétszer próbáltak beszervezni patrióta fiatalokat gyűjtő önkéntesek, nem éltünk a lehetőséggel.
Beszéltünk egy férfival, aki egy fehér galambot tartott a kezében: elmondása szerint egy békegalambot.
Sajnálom, hogy nincs békemenet és nincs itt Orbán Viktor sem
– mondta.
Ő maga az elmúlt években tartott, összes jobboldali rendezvényhez hasonlóan most is eljött – teszi hozzá.
Láthatóan jóval kisebb az érdeklődés a fideszes rendezvényre, mint a március 15-i Békemeneten.
Ezt szemlélteti többek között az is, hogy a tavaszi eseményre számos busz hozta a támogatókat az ország minden tájáról. Ehhez képest most az egyik beszédben csupán Bonyhádot emelte ki a szónok, ahonnan egy teljes busznyi szimpatizáns érkezett.
1848, 1956, 2006, 2026
– Szilágyi Ákos, a rendezvényt meghirdető 56 Lángja Alapítvány alapítója többször is felsorolja beszéde során a fenti dátumokat, szerinte ezek azok a pontok, amikor a magyar nép fellázadt az elnyomás ellen.
„Ma nem látunk tankokat az utcákon, de Európa utcái már lángokban állnak” – mondja, hozzátéve, hogy azért ma itt békés lesz a kiállás.
Forradalmaink öröksége kötelez. Amit magyarként örökségbe kaptunk, arra kötelez, hogy védjük meg a hazánkat.
Több mint negyven külföldi delegáció, köztük számos állam- és kormányfő érkezik Budapestre az 1956-os forradalom 70. évfordulójának ünnepségeire – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken.
A kormányfő a Facebook-oldalán megjelent bejegyzésében arról számolt be, hogy egymás után érkeznek a külföldi delegációk a magyar fővárosba. A poszt szerint a miniszterelnök pénteken elsőként az alábbi vezetőket fogadta:
Magyar tájékoztatása szerint a nap folyamán számtalan elnök, miniszterelnök, házelnök és európai vezető csatlakozik a budapesti megemlékezésekhez.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek gyermekkori emlékeit felidézve beszélt az 1956-os forradalomról a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában, kiemelve, hogy sokan voltak Európában, akik „egyetértettek velünk”, és azt szerették volna, ha mi is csatlakozunk Európához.
Erdő Péter azt mondta: az 1956. október 23-i dátum a „szívünkben van”. Emlékeztetett: a dátum egyben Kapisztrán Szent János halálának 500. évfordulója. Ő volt az, aki Hunyadi Jánossal együtt megmentette Magyarországot. A nándorfehérvári diadalról szólva kiemelte: akkor Európa nemzetei a segítségünkre siettek a „pápaság oltalma alatt, akkor magyarok és nem magyarok küzdöttek azért, amit úgy hívtak: a kereszténység”.
1956-ban szintén nagyon sokan voltak Európában, akik egyetértettek velünk, akik azt szerették volna, ha Magyarország is csatlakozik Európához, azonban erre nem volt lehetőség. De voltak segélyszervezetek, jöttek ruha- és élelmiszercsomagok Lengyelországból és Amerikából is, ami nagy segítség volt.
A bíboros delidézte: gyerek volt a forradalom idején, de emlékszik rá, mert az ő házuk is leégett a harcok során, így gyakorlatilag hajléktalanok lettek. Családjával előbb egy munkásszálláson húzták meg magukat, majd „elosztották” őket, és mindannyiukat egy-egy plébánia vette gondozásba.
„Azt éreztük, hogy itt minket szeretnek”, és hogy „az egyháznak ehhez valami köze van” – fogalmazott, hozzátéve, később ezek az emlékek az ő papi hivatása szempontjából is fontosnak bizonyultak. Kitért arra is: a budai várban van Kapisztrán Szent János szobra, ezen pedig ez a tábla olvasható: „Nándor kőfalain megtörted a végveszedelmet, szent vezetőnk győzd meg mostani elleneink.” A nándorfehérvári győzelmet azóta is minden délben felidézi a harangszó, és „tudjuk, hogy ez nemcsak a múltra emlékeztet bennünket, hanem imádságra hív” – fogalmazott a bíboros.
Tiz perccel 11 óra után elhangzott a himnusz a Műegyetem előtt, ezzel elkezdődött az október 23-i fideszes rendezvény.
Nem sok ember van ma pólóban, de Szilágyi Ákos, a mai rendezvény szervezője igen, ezen pedig a Nemzet Zászlója felirat olvasható.
A színpad környékén feltűntek Bayer Zsolt és Bencsik András fideszes publicisták is.
