Megérti a szakszervezetek kritikáit, és a kormány is magasabb béremelést szeretne – jelentette ki a 2027-es költségvetésről szóló keddi sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök.
Elismerte, hogy egyes területeken még a 25 százalékos felzárkóztatás sem lenne elegendő, de a lehetőségekhez mérten igyekeznek rendezni a béreket. Elmondása szerint az új büdzsé a felelős gazdálkodásra és a 6000 milliárd forintos uniós forrásra épül. Kiemelte, hogy az idei várható 1,6 százalékos és a jövő évi 3 százalékos infláció mellett a 15–20 százalékos nettó bérnövekedés jelentős reálbér-emelést jelent a közszférában, még ha a több évtizedes lemaradást nem is lehet egyetlen év alatt pótolni.
A miniszterelnök, aki Kármán András pénzügyminiszterrel állt az újságírók elé, kifejtette, hogy a fegyelmezett költségvetési politika és a hiány csökkentése már jövőre százmilliárdos, a ciklus végére pedig ezermilliárdos megtakarítást eredményez az államadósság kamatterhein. Az így felszabaduló forrásokat az egészségügybe, az oktatásba és a szociális szférába csatornázzák be.
Magyar hozzátette, hogy hogy az európai csúcstalálkozó után is egyeztetéseket folytat az uniós migrációs bírság eltörléséről. Célja, hogy a szigorú magyar határvédelem megőrzése mellett megszűnjön a napi 1 millió eurós büntetés.
Valódi fedezet kell az ígéretek mögé
A felvezetőben elhangzottak szerint az új vezetés átvette az előző évek megoldatlan problémáit, a 2027-es költségvetést pedig fedezet nélküli ígéretek helyett számszaki realitásokra és felelős alapokra helyezik. A megfogalmazott célok között szerepel a magyar vállalkozások támogatása, a vidéki közösségek megerősítése, valamint a külföldön élő fiatalok hazacsábítása.
A miniszterelnök reggeli, a Kossuth Rádiónak adott interjújához hasonlóan elmondta, hogy a kormány kivéreztetett költségvetést és tönkretett gazdaságot vett át, de az új büdzsé az igazságosságot és a fejlődést szolgálja, így 2027-től szinte minden magyar jobban jár. Ennek kapcsán bejelentette az egyszámjegyű szja bevezetését, a minimálbérnél 2,5 millió ember adócsökkentését, a családi pótlék megduplázását, továbbá egy több mint 600 ezer embert érintő kétszámjegyű béremelést.
Hozzátette ugyanakkor, hogy
a költségvetést nem lehet olyan ígéretekre alapozni, amelyek mögött nincsen valódi fedezet.
A kormány a magas hiány csökkentését és a régiós elmaradás felszámolását ígéri
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy egyetlen év alatt nem lehet minden felhalmozott gazdasági problémát és eladósodást megszüntetni, de a büdzsé stabil alapokat ad, és a kormányzati ciklus végéig, 2030-ig elkötelezetten dolgoznak a vállalások teljesítésén.
Kármán András pénzügyminiszter bemutatta a megörökölt költségvetési helyzetet, kifejtve, hogy intézkedések nélkül 8,3 százalék lett volna a GDP-arányos hiány, de a kiadások visszavágásával és az uniós források felszabadításával idén 7,5 százalékra várható a deficit.
A pénzügyminiszter rámutatott, hogy az előző négyéves ciklusban a magyar GDP-növekedés mindössze 1,2 százalék volt, miközben Lengyelországban 9,5 százalékos, Horvátországban pedig 12,5 százalékos bővülést értek el. Kármán András kiemelte azt is, hogy 2008 óta sem a családi pótlék, sem a minimálnyugdíj összege nem emelkedett, miközben az ország fizette a legmagasabb kamatterheket az Európai Unióban.
1616 milliárd forintnyi új beruházás indulhat jövőre
Kármán András közölte, hogy 2027-ben 1616 milliárd forintnyi új beruházás indul el a felszabadított uniós forrásokból, és újra széles körben megnyitják a katás adózást. A költségvetési hiányt az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra szorítják le, aminek hatására csökkenésnek indul az államadósság.
ami béremelés nélkül is havi 20 ezer, azaz évi 240 ezer forinttal növeli a minimálbért keresők nettó jövedelmét. A munkáltatók és munkavállalók között még zajlanak a tárgyalások a minimálbér-emelés pontos mértékéről.
A pénzügyminiszter bejelentette azt is, hogy 2027-ben 670,7 milliárd forintot fordítanak ágazati béremelésekre, ami több mint 600 ezer embert, köztük oktatást segítőket, rendvédelmi, szociális, egészségügyi szakdolgozókat, igazságügyi és közművelődési alkalmazottakat, valamint pedagógusokat érint.
A bruttó béremelés és az adócsökkentés együttesen kiemelkedő nettó bérnövekedést biztosít a közszférában. Emellett 10 milliárd forintos keret áll rendelkezésre az állami fenntartású egyetemek, köztük az ELTE oktatói béreinek felzárkóztatására és a bérfeszültségek csökkentésére.
Egymillió család járhat jobban a jövő évi adóváltozásokkal
Magyar Péter emlékeztetett, hogy a minimálbér személyi jövedelemadója 9 százalékra csökken, 680 ezer forintos fizetés alatt pedig mindenkinek mérséklődik az adója. Hangsúlyozta, hogy az intézkedések nyomán senkinek nem nő az szja-terhe.
Kármán András pénzügyminiszter közölte, hogy a családi adókedvezmény rendszere változatlan formában megmarad, miközben a családi pótlék összegét a kétszeresére emelik. Ez egy gyermek esetén évente 146 ezer forint, két gyermeknél 320 ezer forint, három vagy több gyermeknél pedig 576 ezer forint többletforrást jelent.
Igazságosabbá tesszük az édesanyák adómentességét, s jelentősen megnöveljük, megduplázzuk a családi pótlék összegét, ami összességében egy jelentős segítség lesz a családoknak, és a korábbinál igazságosabban fogja támogatni a gyermekvállalást.
Az édesanyák adómentességénél havi bruttó 1 millió forintos jövedelmi plafont vezetnek be. A kétgyermekes anyák adómentességét 40 éves korig korlátozzák, míg a három vagy több gyermeket nevelőknél a kedvezmény a jövedelmi korlát alatt továbbra is élethosszig jár.
Magyar felidézte az előző kormány korábbi, 1500 milliárd forintos, szerinte fedezet nélküli osztogatását és az azt követő megszorításokat. Hangsúlyozta, hogy az akkor beígért kedvezmények mögött nem volt megfelelő forrás, ami a ciklus végére 600 milliárd forintos hiányt okozott volna. A miniszterelnök egyúttal megvédte az 1 millió forintos adómentességi plafon bevezetését is.
A 2008 óta változatlan családi pótlékot egy lépésben megduplázzák, ami 300 milliárd forintos többletkiadást jelent a költségvetésnek. Ezzel egy egygyermekes család évi 146 400 forint, a kétgyermekes 319 200 forint, a háromgyermekes pedig évi 576 ezer forint plusztámogatáshoz jut.
Több mint egymillió család 1 millió 700 ezer gyermeke jár jobban, mintha 2027 ben az a rémálom megvalósult volna, hogy még Orbán Viktorék kormányoznak,
jelentette ki a kormányfő.
A kisnyugdíjasoknak kedvez a kormány új csomagja
A 2027-es költségvetés kiemelt figyelmet fordít a nyugdíjasokra és a legalacsonyabb ellátásban részesülőkre – jegyezte meg Kármán. A minimálnyugdíj 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik, a 120 és 146 ezer forint közötti nyugdíjaknál pedig sávos emelést hajtanak végre.
Emellett 10 százalékkal nő a megváltozott munkaképességűek ellátása, 20 százalékkal az árvaellátás minimuma, valamint megmarad a 13. és a 14. havi nyugdíj is.
Minden politikai riogatás ellenére ezekhez nem nyúlunk hozzá, és ezeket megtartjuk stabil elemeként a magyar nyugdíjrendszernek,
hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Elindul az 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezőknek szánt, 2030-ig kiépülő nyugdíjas SZÉP-kártya-rendszer is. A kormány szerint a program 2027-es első szakasza a kisnyugdíjak emelésével együtt több pluszforrást biztosít az érintetteknek, mint amennyit a 14. havi nyugdíj további bővítése jelentett volna.
Magyar Péter miniszterelnök újfent hangsúlyozta, hogy a bejelentett intézkedések mögött valódi fedezet áll, majd ezt szembeállította a 2022-es választásokat követő, szerinte 2000 milliárd forintos megszorításokkal.
A kormányfő arról is beszélt, hogy az előző kormányok idején a nyugdíjak vásárlóereje az átlagbér 75 százalékáról 50 százalékára csökkent. Állítása szerint az új intézkedések ezt a folyamatot fordíthatják meg, és elindíthatják a magyar nyugdíjak felzárkózását az európai szinthez.
510 milliárd forinttal nő az egészségügy büdzséje
Az új költségvetés kiemelt figyelmet és jelentős pluszforrásokat biztosít az egészségügynek, amely az elmúlt években GDP-arányosan lemaradásban volt – folytatta Kármán András. Az egészségügyi kiadásokat 510 milliárd forinttal növelik a jövő évi büdzséberben, a forrásokat pedig a kórházi étkeztetés javítására, a várólisták csökkentésére, új diagnosztikai eszközökre, valamint a drága gyógyszerek jobb elérhetőségére fordítják.
A szociális ellátás kiadásai a GDP 3,8 százalékáról 4,3 százalékára nőnek, emellett az ágazatban 17 százalékos nettó béremelés lesz, és 115 milliárd forinttal több jut a gyermekvédelemre, illetve az intézményekre. A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a program finanszírozását és a költségvetési hiány 4,9 százalékra csökkentését a pazarló kiadások visszavágásával és a korrupció elleni fellépéssel érik el, ami a GDP 1,5 százalékának megfelelő megtakarítást eredményez.
Megmarad a rezsivédelem, magán is takarékoskodik a kormány
Kármán András hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak ellenére a rezsicsökkentési rendszert teljes egészében megőrzik. A költségvetési egyensúlyt a csökkenő kamatkiadások, az állami megtakarítások, a milliárdosok vagyonadója és a nagyvállalatok emelt adóterhei biztosítják.
A tárcavezető bejelentette, hogy a GDP-arányos államadósság a jelenlegi 77,5 százalékos szintről már 2027-ben csökkenésnek indul. A kormány célja, hogy 2030-ra az államháztartási hiányt 3 százalék alá, 2,8 százalékra szorítsa le a csökkenő kamatterhek és a 2,4 százalékra gyorsuló növekedés segítségével.
2027-ben 1465 milliárd forintnyi állami megtakarítást érnek el a pazarlások lefaragásával. Ennek legnagyobb tételét az előnytelen koncessziós szerződések – köztük az M2-es és M6-os autópályák – újratárgyalása adja, emellett felülvizsgálják és csökkentik a külföldi nagyvállalatoknak és nagybefektetőknek nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat is.
Beszélt arról is, hogy megszüntetik a vagyonkezelő alapítványok (KEKVÁ-k) ésszerűtlen támogatását, emellett
A tárcavezető közölte azt is, hogy a központi közigazgatásban 0 százalékos bértömeg-gazdálkodást írnak elő az ágazati emelések kivételével, miközben a dologi és informatikai kiadásokat nominálisan csökkentik. Kiemelte, hogy a túlárazott kis- és közepes beszállítói szerződések felülvizsgálatával már 700 milliárd forintos megtakarítást azonosítottak be.
A globális minimumadó alapján emelik a nagyvállalatok adóterhét
A 180 milliárd forint (500 millió euró) feletti árbevételű nagyvállalatok számára magasabb társasági adókulcsot vezetnek be a globális minimumadó alapján. A tervezett adókiigazításokkal és a helyi iparűzési adó levonhatóságának korlátozásával a legnagyobb vállalatok tényleges társasági adóterhelése a jelenlegi 9 százalék alatti értékről mintegy 11 százalékra növekszik, megszüntetve, hogy a multik alacsonyabb effektív adókulccsal adózzanak, mint a hazai KKV-k.
Magyar Péter hozzátette, hogy az előző kormány a kinyilvánított ígéretekkel szemben a multicégeket és a bankokat támogatta, amelyek a legalacsonyabb adókulcsot fizették, az új kormány viszont elvárja, hogy a nagyvállalatok a valóságban is a globális minimumadóhoz közeli adót fizessenek be.
Orbán Viktor kormánya az a multicégek, a nemzetközi tőkések és multicégek kormánya volt, emellett a bankok kormánya őket promotálta, őket támogatta, ők fizették a legalacsonyabb adókulcsot,
jegyezte meg a kormányfő.
Adóemelésekből és új terhekből 929 milliárdos pluszbevételt vár a kormány
Az adókiigazításokból és a szennyező vállalatokra kivetett új, általános szén-dioxid-adóból 929 milliárd forintos pluszbevételre számít a költségvetés. Az intézkedések része a vagyonadó, amelytől évi 200 milliárd forintos bevételt várnak, a bizalmi vagyonkezelés adóelkerülési kiskapuinak bezárása, valamint az égetett szeszesitalok emelt jövedéki adója, ami a söröket és a borokat nem érinti.
és növelik a megváltozott munkaképességűeket nem foglalkoztató cégek rehabilitációs hozzájárulását is. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az új KATA-törvényjavaslat már a Parlament előtt van, az intézkedéstől a kisadózók számának megduplázódását, több mint 100 ezer fős növekedését várják.
Kedvezményes hitelek, felújítási támogatás és lakástakarék is jön
A lakhatási válság kezelését célzó Wekerle-program keretében az új lakások vásárlásához 3 százalékos, a használt ingatlanokhoz pedig 5 százalékos kamatozású kedvezményes hitel vehető fel – jegyezte meg Kármán. Elindul a Wekerle Plusz program is, amelynél a legfeljebb 15 millió forintos felújítási hitel 50 százaléka, azaz maximum 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatássá alakulhat energetikai korszerűsítés esetén. Ezenfelül visszatér a lakástakarékpénztárak állami támogatási rendszere is, hogy a fiatalok felhalmozhassák a lakáshitelhez szükséges önrészt, vagy közvetlenül felújításra, vásárlásra fordíthassák a megtakarításokat.
A miniszterelnök elmondta azt is, hogy csökkentik a bankoknak juttatott állami kamattámogatásokat, amivel évi több tízmilliárd forintot spórol meg a költségvetés. Hozzátette, a fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetően a cél az, hogy a piaci jelzáloghitelek kamata a jelenlegi 7 százalékról 3-4 százalékra mérséklődjön.
Kármán leszögezte, hogy a már megkötött Otthon Start szerződések feltételei változatlanok maradnak, valamint a kormány nem nyúl a CSOK, a Falusi CSOK és a Babaváró hitelek és támogatások rendszeréhez sem. A pénzügyminiszter emellett közölte, hogy az új építésű lakások 5 százalékos kedvezményes áfakulcsát határozatlan időre véglegesítik, ami megszünteti a fejlesztők és építtetők eddigi éves bizonytalanságát.
Kivezetik az árstopokat
Kármán beszélt a felszabadított EU-s forrásokból induló gazdasági programokról, köztük a Vitézy Dávid vezette Baross Gábor vasútfejlesztési programról, az új vízmegtartási stratégiáról, valamint a szélenergiára és geotermiára épülő energiaforradalmról.
A pénzügyminiszter közölte azt is, hogy az 1,6 százalékos inflációnak és a csökkenő élelmiszeráraknak köszönhetően kivezetik az előző kormány által bevezetett árstoppokat és kötelező akciókat, ami szándékaik szerint a hazai mezőgazdasági termelőknek és KKV-beszállítóknak kedvez majd.
A miniszterelnök hozzátette, hogy az adminisztratív árkorlátozások miatt magyar kis- és középvállalkozások, agrártermelők és kistelepülési kisboltok tömege ment tönkre az elmúlt években. A miniszterelnök rámutatott, hogy az árstoppok nem csökkentették az átlagos árszínvonalat, mert a kereskedők más termékek árát emelték meg helyette.
Legyünk konkrétak, több száz, de lehet, hogy ezres nagyságrendben vannak magyar cégek, kis és középvállalatok, köztük agrártermelők, akik tönkrementek. Orbán Viktorék ezen elhibázott politikája miatt.
Az önkormányzatok 2027-es támogatásáról
Kármán András kiemelte, hogy a 2027-es költségvetés egyszerre teremti meg az egyensúlyt, valamint javítja a dolgozók, a nyugdíjasok, a gyermekes családok és a vállalkozások helyzetét, majd az önkormányzati szektorra is kitért, miután a kormányfő hangsúlyozta, hogy 2027-ben minden települési önkormányzat jobban jár.
A szolidaritási hozzájárulás 15 százalékos mérséklésével 62 milliárd forinttal több forrást hagynak a települési önkormányzatoknál 2027-ben – hívta fel a figyelmet a pénzügyminiszter.
A tárcavezető kijelentette, hogy az önkormányzatok kivéreztetett helyzete miatt azonnali központi segítségre volt szükség, a szolidaritási adó csökkentése és a tömegközlekedési támogatások pedig együttesen biztosítják a működésüket.
Magyar Péter megerősítette, hogy ugyan a tao-rendszer megszűnik, de az állami sporttámogatás keretösszege nem csökken, és felszólította a klubokat a külföldi légiósokra fordított felelőtlen túlköltekezés megszüntetésére, a magyar utánpótlás és tömegsport előtérbe helyezése érdekében.
Magyar: Rövid és középtávon nem vezethetők ki a különadók
A HVG újságírója a szektoriális különadók kivezetésének ütemezéséről és az érintett szektorokról érdeklődött a 2030-ig terjedő ciklusban. Magyar Péter válaszában kijelentette, hogy rövid és középtávon biztosan nem vezethetők ki a különadók.
A miniszterelnök rámutatott, hogy a nagyvállalatok korábban adókiskapuk és magas állami támogatások miatt a valóságban mérsékelt terhet viseltek, és hozzátette, hogy ezeket a kiskapukat a kormány most bezárja.
Ezzel összefüggésben Kármán elmondta, hogy az idei évben kivezetik az Európai Unió által kifogásolt torzító, cégspecifikus különadókat, köztük a kiegészítő bányajáradékot és a korábbi szén-dioxid-kvótaadót. Helyettük az egyenlő versenyfeltételeket biztosító általános adónemeket és emelt bányajáradékot vezetnek be.
Nem cél a szolidaritási adó teljes kivezetése
Az M1 Híradó munkatársa a megyei közgyűlések mint politikai kifizetőhelyek megszüntetésének időpontjáról és az önkormányzati szövetségekkel való egyeztetésekről kérdezett. Magyar Péter miniszterelnök válaszában közölte, hogy
Hozzátette, hogy a megyék megmaradnak, a TOP-os uniós pályázatok lebonyolítását és a fejlesztési feladatokat pedig a járásokhoz vagy a minisztériumokhoz telepítik át.
A Partizán újságírójának kérdésére, amely azt firtatta, hogy a 2027-ben bevezetendő 15 százalékos vágást követően 2028-ban várható-e a szolidaritási hozzájárulás további csökkentése, a pénzügyminiszter közölte: az adónem teljes megszüntetése nem cél. A tárcavezető kifejtette, hogy az adó eszközként szolgál a helyi iparűzési adó bevételeinek kiegyenlítésére a gazdagabb és a szegényebb települések között.
Visszaadják a jogköröket az önkormányzatoknak
A miniszterelnök elmondta, hogy a megkezdődő alkotmányozási és közigazgatási folyamat részeként
Az RTL a bankadóról, annak befizetéséről és az adóáthárítás veszélyeiről kérdezett. Magyar Péter válaszában kifejtette, hogy a bankok korábban befizették a bankadót, de az államilag támogatott, túlzott kamatmarzsú hitelek révén jelentős összegeket kaptak vissza a költségvetésből, ezt a gyakorlatot pedig megszüntetik.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a hatóságok és a fogyasztóvédelem szigorú eszközökkel ellenőrzik majd, hogy a bankok és nagyvállalatok ne háríthassák át az emelt adóterheket a lakosságra, egyúttal felszámolják a korábbi kormányközeli kivételezéseket is.
Kormányzati létszámlefaragás, fizetésplafon és az alapítványi egyetemek karcsúsítása
Az MTI minisztériumi létszámstoppról és karcsúsításokról kérdezett. Magyar Péter miniszterelnök válaszában kifejtette, hogy nincsen hivatalos létszámstop elrendelve, de a megüresedett státuszokat nem töltik fel a tárcáknál, ahol nullás bértömeg-gazdálkodást írtak elő.
A miniszterelnök kijelentette, hogy bürokratikus költések és kormányzati kommunikáció helyett az adófizetők pénzét az egészségügyre és a közszolgáltatások fejlesztésére fordítják.
A Telex a modellváltó egyetemek támogatásának csökkentéséről érdeklődött a bemutatott megtakarítások alapján. Magyar Péter elmondta, hogy a vagyonkezelő alapítványoknál és a modellváltó intézményeknél felülvizsgálják a felduzzasztott létszámokat, a kommunikációs költéseket és a túlárazásokat, így a túlköltekezést szigorúan lefaragják, miközben a közfeladatok ellátása megmarad.
Mielőbbi euróövezeti csatlakozást és fegyelmezett költségvetést ígér a kormány
A Bloomberg újságírója az euróbevezetés reális céldátumáról és az ERM-2 árfolyam-rendszerhez való csatlakozásról kérdezte a kormányt. Magyar Péter kijelentette, hogy személy szerint ambiciózus az euróbevezetéssel kapcsolatban, és az árstabilitás, a kiszámíthatóság, valamint a vállalati versenyképesség érdekében szükségesnek nevezte a mielőbbi csatlakozást az ERM-2-höz. A miniszterelnök kiemelte, hogy az euróövezeti csatlakozás alapja a közpénzek fegyelmezett kezelése és a felelős gazdálkodás.
hozzátéve, hogy az MNB az euróövezeti felzárkózás elősegítésére 2,5 százalékra csökkentette az inflációs célt.
Kiemelte, hogy a maastrichti kritériumokon túl az Európai Bankfelügyelet és a szanálási mechanizmusok miatt az euróbevezetés komplexebb intézményi felkészülést igényel, amelynek ütemezése a következő időszak feladata lesz.
Tisztázták az anyák szja-mentességének korhatárát
Az Economx újságírója az Új Wekerle-hitel kamatának felülvizsgálatáról és a piaci kamatokhoz való igazításáról kérdezett, emellett a közművelődési dolgozók 10,7 százalékos béremelése kapcsán érdeklődött a 2020-ban elvett közszolgálati jogviszony esetleges visszaállításáról.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy a támogatott hiteleknél – mint az Otthon Start, a CSOK és a Babaváró – felülvizsgálják a kamattámogatás kiszámítására szolgáló képletet, és a bankoknak fizetett támogatást az állampapír-hozamok helyett a pénzintézetek valós költségeihez igazítják. Kármáns rámutatott, hogy a folyósított jelzáloghitelek 90 százaléka támogatott konstrukció volt, mert azok jövedelmezőbbek voltak a bankok számára a saját piaci hiteleiknél, így ezt az állami túlzást minden támogatott programnál korrigálják.
A kormányfő megerősítette, hogy a Babaváró, a CSOK és a Wekerle-hitel változásai nem a hitelfelvevő lakosságot érintik, hanem a bankoknak nyújtott állami támogatásokat szorítják vissza. A Portfolio újságírója a kétgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességének feltételeiről kérdezett.
Benyújtják a költségvetést a Költségvetési Tanácsnak
Kármán András bejelentette, hogy a költségvetési törvényjavaslatot még a mai napon megküldik véleményezésre a Költségvetési Tanácsnak. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy ha a törvényszöveg a parlamentbe kerülés előtt kiszivárog, a tanács vezetősége lesz érte a felelős, egyben emlékeztetett rá, hogy a testület elnöke korábban olyan költségvetéseket is jóváhagyott, amelyekből egyetlen szám sem teljesült.
A miniszterelnök újságírói kérdésre közölte, hogy a kormány felbontja a pazarló autópálya-koncessziós szerződéseket: a folyamatban lévő kiemelt beruházásokat még befejezi a jelenlegi kivitelező, a többi feladatot és az üzemeltetést azonban a Magyar Közút veszi át.
Hozzátette, a megnövelt ágazati bérkeretek elosztása az intézményvezetők hatásköre, így a hiányszakmákban és a lemaradt területeken a béremelés mértéke a 25 százalékot is elérheti.
Magyar Péter ismertette az 1956-os állami megemlékezések programját
A kormányzati sajtótájékoztató végén ismertették az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából szervezett állami megemlékezések programját. Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy október 22-én 15 órakor a Műegyetemtől indul fáklyás felvonulás, majd 19 óra 56 perckor fellobbantják a forradalom lángját a Nagy Imre téren.
Október 23-án a miniszterelnök a kormány tagjaival a 301-es parcellánál kezdi az emlékezést, amit a hivatalos zászlófelvonás követ a Kossuth téren. Délután 14 órakor ünnepi ülést tart az Országgyűlés, majd 15 óra 30 perckor Magyar Péter mond beszédet a Kossuth téri központi rendezvényen. Az állami ünnepség mottója: A szabadság összeköt.
