Interjút adott a Válasz Online-nak Baka András köztársasági elnök, aki szerint vértelen forradalom zajlik Magyarországon. Az államfő beszélt az előző rendszer intézményvezetőinek eltávolításáról, a legfőbbügyész-jelölés tanulságairól és a tatai sortűzperben játszott szerepéről is.
Arra a kérdésre, hogy rendszerváltás vagy csupán kormányváltás történt-e áprilisban, Antall József egykori miniszterelnököt idézte:
Antall József szavait idézve, tetszettünk volna forradalmat csinálni? Úgy gondolom, hogy végül is tetszettünk. Határozottan az a véleményem, hogy ami történt, ami történik, az egy vértelen forradalom.
A köztársasági elnök úgy látja, hogy a választók túlnyomó többsége elutasította a félelemre, az ipari méretű korrupcióra és a propagandára épülő rendszert. Szerinte ilyen választási eredmény után a hatalom átadásának nem volt alternatívája, az pedig önmagában nem teszi demokratikussá és jogállamivá az előző időszakot, hogy a vesztesek átadták a kormányzást.
Baka nem látja jelét annak, hogy jelenleg önkényuralom épülne. Két párhuzamos feladatról beszélt:
- európai alkotmányos demokráciát kell létrehozni,
- és felelősségre kell vonni az előző rendszer jogellenes működtetéséért és a közvagyon magánvagyonná alakításáért felelősöket.
Az államfő hangsúlyozta, hogy az elszámoltatás kizárólag jogállami módon történhet, bosszúból nem.
Egyenként vizsgálná meg a korábbi rendszer kinevezettjeit
Baka András szerint az előző hatalom politikailag megbízható embereket helyezett a kulcsintézmények élére, hogy választási vereség esetén is biztosítsa a rendszer továbbélését. Nem sorolna ugyanakkor minden intézményi vezetőt automatikusan ugyanabba a kategóriába. Meglátása szerint pártatlan, független vizsgálattal kellene egyenként megállapítani, biztosítható-e mellettük az adott intézmény jogállami működése. Rendkívüli eszközöket akkor tart alkalmazhatónak, ha nem.
Windisch László ÁSZ-elnök esetleges, jogszabályi úton történő eltávolításáról azt mondta:
A jövő jogállamának építése érdekében, a fenti vizsgálat megállapításának függvényében: igen.
Windisch László és más, hozzá nyílt levéllel forduló ellenzéki szereplők megkereséseire ugyanakkor – mint mondta – nem válaszol, mert politikai megnyilatkozásoknak tekinti őket. Saját feladatának azt tartja, hogy jelezze, ha veszélybe kerül a jogállami működés.
Elismerte, hogy jobban be kellett volna mutatnia ügyészjelöltjét
Baka továbbra is megfelelő jelöltnek tartja Szathmáry Zoltánt, akinek legfőbb ügyésszé választását szeptemberben elutasította az Országgyűlés. Az interjúban elmondta: tudott arról, hogy Szathmáry testvére gyanúsított az aranykonvojügyben, de olyan információkkal is rendelkezett, amelyeket az eljárásra tekintettel nem oszthatott meg a nyilvánossággal. Abban bízott, hogy a jelöltet saját teljesítménye alapján ítélik meg, a Tisza-frakció viszont szerinte együtt kezelte a testvérével.
Amiben én hibáztam, és ami az én tanulságom, hogy a nyilvánosság számára jobban be kellett volna mutatnom a jelöltemet
– vonta le a tanulságot a köztársasági elnök.
Hozzátette: azért nem jelölte újra Szathmáryt, mert az ügyészségnek mielőbb új vezetőre van szüksége. Második jelöltje, Fejes Péter esetében szakmai tapasztalatát, becsületét és hivatástudatát emelte ki.
„Szó nincs arról, hogy Korbely Jánost felmentettük volna”
Baka felmelegített lejárató történetnek nevezte, hogy a Fidesz a tatai sortűzperben hozott strasbourgi döntés miatt támadta. A Legfelsőbb Bíróság 2001-ben emberiesség elleni bűntett miatt ítélte el Korbely Jánost az 1956-os tatai eseményekért. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2008-ban, Baka támogatásával, 11:6 arányban egyezménysértőnek találta az elítélését.
Szó nincs arról, hogy Korbely Jánost »felmentettük« volna. 1956 októberében ő egyértelműen embert ölt.
Baka szerint az volt a kérdés, hogy a cselekmény el nem évülő, emberiesség elleni bűncselekménynek minősül-e. Elmondása szerint fegyveresek álltak egymással szemben, tömegről pedig szó sem volt, és évtizedekkel később már lehetetlen volt megállapítani, hogy az áldozat azért nyúlt-e a pisztolyához, hogy használja vagy hogy átadja. Hangsúlyozta: bíróként ezt a jogi kérdést kellett elfogulatlanul elbírálnia. Azt mondta:
Jó magyar is akkor vagyok, ha a hivatásom szabályait betartva járok el, azokat nem szegem meg, és elfogultan, részrehajlóan nem hozok döntést.
A kegyelem nem lehet az ítélet felülbírálata
Kegyelmezési elveiről Baka azt mondta: „Az elnök nem lehet negyedik fok.” Azt mondta, egy kegyelmezési ügy esetén csak olyan körülményt mérlegelne, amelyet a bíróság nem vehetett figyelembe. A Budaházy-ügyben adott kegyelmek indokát hibásnak tartja, mert az eljárás elhúzódását már az ítélet meghozatalakor értékelni kell. A kegyelmi döntéseknél szerinte sem közbenjárás, sem politikai szempont nem játszhat szerepet.
Az új alkotmányt Baka András időszerűnek tartja, de önmagában attól nem várja a demokrácia biztosítását: ehhez az intézmények és vezetőik megfelelő működése, valamint a civil társadalom fellépése is szükséges.
Bakát augusztus 11-én választotta köztársasági elnökké az Országgyűlés. Korábban a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, megbízatását a Fidesz-kormány idején, 2012-ben idő előtt megszüntették. Strasbourg később kimondta, hogy ezzel megsértették a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.
