Orbán Viktor is tiszteletét tette a Digitális Polgári Körök (DPK) első országos, egész hétvégés táborában Lakiteleken. (Ferencz Orsolya volt ürügyi kormánybiztos viszont lemondta a részvételét, mert csak vendégként számítottak volna rá a táborban.)
A Fidesz pártelnökével készített színpadi beszélgetés előtt elhangzott, hogy a nyár során nagyjából 40 településen tartottak DPK-s találkozókat, ahol a résztvevők politikusokat is láthattak.
A beszélgetés első kérdése ahhoz kapcsolódott, hogy Orbán 2022-ben azt nyilatkozta a politikai teherbírása kapcsán, hogy vannak napok, amikor úgy érzi, „ide nekem az oroszlánt is”. A műsorvezetőt az érdekelte, hogy a magunk mögött hagyott, sűrű hónapokat követően is így van-e ezzel.
Ember tervez, a szavazó végez. Ez történt velem is. Azt gondoltam, hogy annak a nagy tervnek a végigviteléhez, amely a szuverén Magyarország tartós függetlenségének a megteremtéséről szól, ahhoz körülbelül húsz év kell
– fogalmazott a volt miniszterelnök, hozzátéve, hogy „az ember ilyenkor imádkozik, hogy a Jóisten adjon neki húsz évet”. Neki viszont tizenhatot adott, így „néggyel még tartozik”, jegyezte meg, nagy üdvrivalgást kiváltva a közönség soraiból.
Orbán a héten a Bayer Zsoltnak adott interjújában arról beszélt, hogy a miniszterelnök össze-vissza beszél, de az ellenzéknek a valósággal kell foglalkoznia. A pártelnöknek szegezett kérdés így az volt: mi lehet az oka annak, hogy a fiatalok között növekedik a munkanélküliség.
Szerinte udvariatlanul súlyos kijelentés azt mondani, hogy lényegtelen, mit mond a miniszterelnök, ő pedig „szándékosan, lényegretörően udvariatlan volt” ezzel a mondatával.
Ott, ahol a – hogy kell mondani, social média? –, tehát ahol a Facebook fölemésztette a politikai párbeszéd egyéb terepeit, ahol a hosszú, kifejtő, érvelő beszélgetések megszűntek, és helyette az állítás állítás hátán típusú kommunikáció jött létre – és Nyugat-Európa nagy része ilyen – ott már elszoktak attól, hogy komolyan vegyék, amit a vezetők mondanak. (…) Közép-Európában és Magyarországon ez a legutóbbi időkig nem volt így
– fejtegette annak a pártnak a vezetője, amelynek az influenszerei a választás előtti években összességében a politikai szereplők mezőnyében az egész kontinensen a legtöbb pénzt költötték közösségi médiás hirdetésekre, amíg az Európai Unió meg nem szüntette ezt a lehetőséget.
Orbán arról beszélt, hogy még a ’90-es évek elején nem lett komoly ember abból, aki nem tudott érvelni, ezzel szemben ma nem érvelni, hanem állítani kell. Szerinte ha túl sokat állít az ember, akkor egy idő után ellentmondásba kerül önmagával vagy egyik állítása elinflálja a másikat. Megállapította, hogy Magyarország belépett ebbe a szakaszba. Hozzátette, hogy ő csak arra akarta felhívni a választópolgárok figyelmét, hogy
energiapazarlás azon gondolkodni, hogy mit mondott a miniszterelnök. Csak annak van jelentősége, hogy mi történik.
Úgy véli, hogy ebben az új korszakban sohasem a miniszterelnök vagy a kormánypárt szavaiból kell kiindulni, mert azoknak nincs jelentősége, hanem csakis a tényekből.
Orbán Viktor szerint jelenleg tény, hogy a kormány részéről alapvetően rombolás zajlik, és bár lehet, hogy egyszer lesz építés is, erről még sokat nem tudunk. Hozzátette, hogy az általuk 16 év alatt létrehozott dolgokat mind rombolják, ilyen például a szellemi természetű „szuverén Magyarország” vívmánya, vagy az MCC, de konkrét gazdasági ügyek, köztük a Déli körvasút esetében is ezt tapasztalja.
Azt mondta, hogy a Tisza Párt úgy nyerte meg a választást, hogy nagyon vonzó ígéreteket tett. Meglátása szerint ilyen ígéret volt például a rendőrök 25 százalékos idei béremelése és a korkedvezményes nyugdíjuk visszavezetése, valamint a szociális munkások és az egészségügyi dolgozók 25 százalékos béremelése is. Ezzel szemben a kampányban ők „nagy történelmi kormányzópártként”, felelősen eljárva ezeket nem ígérték meg, mert tudták, hogy nem teljesíthetőek. „Komolyság, őszinteség, egyenesség, ez elkerülhetetlen” – mondta arról, hogy szerinte a Fidesznek mihez kell tartania magát.
Orbán ezután arról beszélt, hogy mit tart a Fidesz történelmi eredményeinek: korábban senki nem teremtett 1 millió munkahelyet, és arra sem volt képes senki, hogy a nyugdíjasoknak plusz két havi nyugdíjat adjon, vagy így támogassa a családokat és a legalább két gyereket vállaló édesanyákat. Hozzátette, hogy Európában 9 százalékkal a legalacsonyabb szintre csökkentették a vállalati adót, és 3 százalékos kamatozású lakáshitelt is nyújtottak.
„Megvan az időnk, megvannak szellemi értelemben a történelmi tetteink és megvannak a konkrét kormányzásban a történelmi sikereink. Ezért vagyunk mi egy nagy történelmi kormányzópárt.
Csak most éppen nem mi kormányzunk, ilyen van. De ettől még mindig mi vagyunk az a párt, amelytől az ország várhatja, hogyha a helyzet úgy alakul, hogy a választók tőlünk várnak valamit, akkor mi vagyunk azok, akik majd ezt megadjuk és meg fogjuk oldani. Én nem tudok 25 százalékos béremelést, mint egy nyuszit előrántani a kalapból, de azt tudom mondani, hogy mindenkinek lesz munkája, a bérek nőni fognak, mindenki előre fog menni, és a gazdaság gyarapodni fog
– magyarázta a volt miniszterelnök, hozzátéve, hogy ők megtermelik azt a pénzt, amit aztán szét tudnak osztani, az ország így pedig nem csődbe megy, hanem stabilan áll a lábán.
Orbán szerint az előző választási kampányban azt tanulta meg, hogy jelenleg nem erre van igény, hanem arra az ígéretre, hogy „kevesebb munkával többet lehet keresni, és azonnal”.
Ha azt meg lehet csinálni, hogy a 3 400 ezer embernek a vágyát valóban ki lehet elégíteni, és itt és most azonnal meg lehet csinálni 25 százalékos béremelést meg az Isten tudja mi mindent, akkor a Tiszából is lesz majd nagy történelmi kormányzópárt. De a Tisza egyelőre egy múló jelenség. Nem biztos, hogy az marad, ha megcsinálja, úgy ahogy mi megcsináltuk – új szellemi alapokat teremt és azon történelmi rekordot jelentő gazdasági teljesítményt mutat be, akkor ő is lehet nagy történelmi kormányzópárt.
A volt miniszterelnök a Tisza 5 hónapos kormányzása alatt azonban egyelőre csak a rombolást látja.
Orbán Viktor később ismét arról beszélt, hogy szerinte a mezőgazdaság fejreállt, az építőipar megállt, a turizmusban kétszámjegyű esés tapasztalható, és mindenki kivárásra játszik, mert nem világos, hogy mi történik majd a gazdaságban. „Óriási világgazdasági bajok fenyegetik Magyarországot. Vagy ki tudjuk védeni ennek a hatásait, vagy nem. Semmit sem tudunk a magyar jövőről, leszámítva 3 millió 400 ezer Tisza-szavazót, akik rendíthetetlenül tudják, hogy ez jó lesz. Hát legyen jó” – tette hozzá.
