Henri B. Kagan francia és Szoai Kenzó japán kutatók kapják a 2026-os kémiai Nobel-díjat „a nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért az aszimmetrikus szerves szintézisben” – jelentette be Ellen Moons, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára.
Új gyógyszerek kifejlesztésében segítenek a friss Nobel-díjasok felfedezései
Egyes molekulák – például az aminosavak – két változatban léteznek, amelyek egymás tükörképei. Az élő szervezetekben azonban ezek közül csak az egyik található meg, a másik tükörképi változat a természetben csak ritkán fordul elő. A kémikusok számára sokáig rejtély volt, hogy miként alakulhatott ki ez az aszimmetria, a díjazottak azonban választ találtak rá.
Henri Kagan és Szoai Kenzó megoldást kínáltak egy több mint százéves kémiai rejtélyre. […] Az általuk kidolgozott kémiai reakciók lenyűgözők
– mondja Heiner Linke, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.
Az akadémia közleménye szerint a két kutató felfedezései előtt a kémikusok csak olyan reakciókat tudtak laboratóriumi körülmények között elvégezni, amelyek egy molekula mindkét tükörképi változatát azonos arányban hozták létre. Mivel azonban az élő szervezetekben csak az egyik változat van jelen, a kutatásokhoz – például a gyógyszerhatóanyagok fejlesztéséhez – olyan reakciókra volt szükségük, amelyek csak az egyiket állítják elő.
BREAKING NEWS
The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2026 #NobelPrize in Chemistry to Henri B. Kagan and Kenso Soai “for the discovery of non-linear effects and autocatalysis in asymmetric organic synthesis.” https://t.co/nH090ql1Xc— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 7, 2026
Ebbe az irányba Henri Kagan 1986-ban tette meg az első döntő lépést, amikor felfedezte a kémiai reakciók szabályozásának egy új módját. Ennek segítségével az addig lehetségesnek gondoltnál jóval nagyobb arányban tudta létrehozni az egyik tükörképi változatot. Szoai Kenzónak pedig 2003-ban a világon elsőként sikerült olyan reakciót bemutatnia, amely a két lehetséges tükörképi változat közül csak az egyiket képezte.
Eredményeik meghatározó jelentőségűek a gyógyszerhatóanyagok előállítására irányuló kísérletek szempontjából. A díjjal együtt 12 millió svéd korona (391 millió forint) összegű pénzjutalom jár, amelyen a díjazottak egyenlő arányban osztoznak.
Még három Nobel-díj vár gazdára idén
A kémiai Nobel-díjat idén 118. alkalommal ítélték oda. A korábbi kitüntetettek között több magyar, illetve magyar származású kutató is szerepel: Zsigmondy Richárd (Richard Adolf Zsigmondy) 1925-ben, Hevesy György 1943-ban, Polányi János (John Charles Polányi) 1986-ban, Oláh György 1994-ben, Herskó Ferenc (Avram Hershko) pedig 2004-ben kapta az elismerést.
Az úgynevezett Nobel-hét, amely során a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kihirdeti az idei Nobel-díjak győzteseit, idén október 5-én, hétfőn, az orvosi Nobel-díj nyerteseinek bejelentésével kezdődött, és a következő napokban a fizikai, valamint a kémiai kategóriák kitüntetettjeinek ismertetésével folytatódott. Ez az időszak minden évben október első teljes hetére esik, a további díjazottakat az alábbiak szerint hozzák nyilvánosságra:
- csütörtökön (október 8.), legkorábban 13:00-kor, az irodalmi,
- pénteken (október 9.), legkorábban 11:00-kor, a béke-,
- a következő hétfőn (október 12.), legkorábban 11:45-kor pedig a közgazdasági díj kiérdemlőit jelentik be.
A Nobel-díjak átadása viszont csak két hónap múlva, december 10-én – Alfred Nobel halálának évfordulóján – történik majd.
Arról, hogy a fogadóirodák és adatelemzők kiket tartanak az idei díjak legesélyesebbjeinek, ebben a cikkünkben írtunk, az összes eddigi magyar Nobel-díjast pedig ide kattintva elérhető cikkünkben mutattuk be.
