A felmérés szerint általánosan jellemző, hogy az internetet többnyire passzívan alkalmazzák a közigazgatásban, csak nagyon kevesen gondolkodnak a kétirányú kommunikáció lehetőségeinek kiaknázásában. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy az érintettek többsége nincsen tisztában a világháló nyújtotta előnyökkel. Üdítő kivételt képeznek a kulturális intézmények, amelyek élen járnak a felhasználásban. Vadász Gábor, a projektben résztvevő Dotkom Internet Consulting Kft. tanácsadója szerint az on-line ügyintézés fejlődésének egyik alapfeltétele az, hogy az informatikai háttérrendszereket megfelelő szintre fejlesszék, valamint össze is kössék azokat.
Az iBasic kutatás célja volt, hogy átfogó képet adjon a hazai internet-felhasználási szokásokról. A kutatás vezető hazai internetes cégek közreműködésével jött létre, és a hazai vállalkozások, közintézmények és a lakosság háló-használati szokásait vizsgálta.
A kutatás megállapításai szerint a vizsgált önkormányzatoknál, oktatási, egészségügyi, kulturális intézményeknél az internet beépülésének leginkább a lapos szervezet, a kevesebb bürokratikus akadály és a személyes vezetői elkötelezettség kedvez.
A megkérdezett vezető önkormányzati tisztségviselők az internet-felhasználás során az információk gyors megszerzését tekintették elsődleges fontosságúnak, és csak elenyésző számban hangsúlyozták a kétirányú kommunikáció jelentőségét. Érezhető volt körükben a félelem a rendszerek sebezhetőségét illetően. Bírálat érte a számítógépes kommunikáció személytelenségét, a megszerezhető információk és ismeretek felületességét. Az internetre bekötött önkormányzati számítógépek aránya a megkérdezett intézmények esetében szélsőségesen, 3-70% között mozog – amely nagymértékben függ attól, hogy a hierarchia, vagy a funkció határozza-e meg az internethez kapcsolódás jogosultságát (ez utóbbi esetében általában magasabb az elérés aránya).
A közigazgatás képviselőinek tartózkodása nem túl bíztató, hiszen a nemzetközi kutatások szerint az állampolgárok éppen helyi intézményeknél és szervezeteknél igénylik leginkább az elektronikus ügyintézést – értékeli a jelenséget a Dotkom szakértője.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az önkormányzatoknál az internet-használat legjellemzőbb felhasználási területe a pályázatfigyelés. Sok helyen elhangzott az is, hogy addig nem igazán érdemes interaktív szolgáltatásokat bevezetni, amíg a lakosság nem rendelkezik megfelelő informatikai képzettséggel és infrastruktúrával. A vizsgált intézményi weboldalaknak egyébként – talán ezért is – mindössze 24%-a nyújtott lehetőséget az intézmény munkatársaival történő kapcsolatfelvételre.
A kulturális intézményekben szinte minden alkalmazottnak lehetősége van az internet használatára. Többségük él is ezzel, ami érthető, hiszen az itt dolgozó, zömében szakértelmiségiek információigénye magasabb az átlagnál. A világháló-használat a színházi marketing és PR területén a legintenzívebb.
Az egészségügyi intézményekben jellemzően a helyi hierarchiához kötött az internet-használat, a weben történő megjelenésről pedig azt gondolják, hogy egy honlap hatására nem következnek be érzékelhető változások.
Az oktatási intézmények internetes életében a Sulinet-csatlakozás megléte, illetve hiánya a meghatározó. Egyedülálló viszont, hogy az iskolákban szinte mindenhol sor került az alkalmazottak valamilyen szintű képzésére – igaz, maga az internet oktatásban való felhasználása nemigen kap helyet az ilyen szemináriumokon.
Vadász Gábor, a Dotkom tanácsadója szerint az internettel (sőt az adott szaktevékenységgel) kapcsolatos ismeretek terjesztésére kiválóan alkalmas lehet maga az internet. Ez leginkább szervezett formában, elektronikus alapú oktatás (e-learning) alkalmazásával valósulhatna meg. Jó kezdeményezésként említhető az Informatikai Kormánybiztosság által támogatott közigazgatási portálra alapozott oktatás.
Az iBasic 2001 egészéről szólva a szakértő felhívta a figyelmet, hogy a közigazgatási szféra internetes felzárkóztatása elengedhetetlen feltétele annak, hogy megfelelhessünk az Európai Uniónak az eEurope Action Plan 2002 dokumentumban megfogalmazott követelményeinek.
A KUTATÁS CÉLJÁRÓL
Az iBasic kutatás célja az, hogy átfogó képet adjon a haza internet-felhasználási szokásokról. A 2000. évben elvégzett első felmérés után tavaly év végén újból megjelentek a felmérés eredményei. A felmérést a speciálisan internetes kutatások lebonyolítására alapított Netsurvey Internetkutató Intézet – a Szonda Ipsos és a GfK nemzetközi piackutató intézetek által alapított cég – végezte. A kutatás további tulajdonosai, úgynevezett “garantorai” voltak a legnagyobb hazai, internettel foglalkozó vállalkozások: Axelero Kft, Dotkom Internet Consulting Kft, Euroweb Rt., Index Rt, Kirowski Kft, Pantel Rt, Vivendi Kft, Webigen Rt. A kutatásban külön rész foglalkozik a kisvállalkozásokkal, a magánszférával (használói és nem használói célcsoportok) és a közigazgatással – ez utóbbi felmérés a napokban zárult le. A kérdezőbiztosok különböző budapesti, és megyeszékhelyen, nagyobb városokban lévő közigazgatási intézmények (polgármesteri hivatal, oktatási, kulturális, egészségügyi és informatikai egységek) internettel és informatikával kapcsolatos attitűdjeit vizsgálták.
AZ INTERNET-HASZNÁLAT LEGFONTOSABB JELLEMZŐI AZ EGYES INTÉZMÉNYTÍPUSOKBAN
Önkormányzatok
Fő felhasználók: vezetők és ügyintézők
Hozzáférés: hierarchia-függő vagy funkcionális
Korlátozások: nincs
Kulturális intézmények
Fő felhasználók: dolgozók széles köre
Hozzáférés: funkcionális
Korlátozások: nem jellemző
Egészségügyi intézmények
Fő felhasználók: orvosok (esetleg adminisztráció)Hozzáférés: hierarchia-függő
Korlátozások: tartalmi korlátozás
Oktatási intézményekFő felhasználók: tanárok, diákok
Hozzáférés: funkcionális
Korlátozások: a diákság internet használatának kontrollja
A KÖZIGAZGATÁSI KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL
A relatív információ- és ismerethiány miatt a kutatás alapját személyes megkérdezéseken alapuló mélyinterjúk képezték. E módszer lehetőséget biztosított arra, hogy átfogó képet alkothassunk, több témát és kérdéscsoportot is érintve, és ami a legfontosabb: megismerhessük a döntési és kezdeményező pozícióban lévő szakemberek attitűdjét, személyes és intézményi elkötelezettségét és vélekedését a témával kapcsolatban.
A vizsgálat során összesen 39 interjú készült el különböző intézményekben. Négy magyarországi megye 8 települését (városok, megyeszékhelyek, illetve Budapest) választottuk ki. Településenként 5-5 interjú készült el a következő intézményekben:
-önkormányzat – 5 jegyző, 2 aljegyző, 1 képviselőtestület tagja
-önkormányzat (informatika) – 8 IT vezető
-egészségügyi intézmény – 5 főigazgató, 2 informatikai vezető, 1 gazdasági vezető
-kulturális intézmény – 3 könyvtárigazgató, 2 múzeumigazgató, 2 színházi vezető, 1 művelődési központ igazgató
-oktatási intézmény – 3 középiskolai igazgató, 3 általános iskolai igazgató, 1 óvodaigazgató, 1 nevelési tanácsadó vezető
A kutatás témablokkjai a következők voltak:
-Informatikai háttér (számítógép-használat és alapinfrastruktúra)
-Az internet használatáról, attitűdökről
-Az intézmény internettel kapcsolatos stratégiája (tervek és beruházások)
-Az informatikai beruházásokhoz kapcsolódó döntési mechanizmusok
-Politikai, vállalkozói befolyások
Dotkom Internet Consulting Kft. (http://www.dotkom.hu ): A Dotkom Internet Consulting Kft. a KFKI csoport érdekeltségi körébe tartozó, internetes tanácsadással foglalkozó vállalat. A cég internethez kapcsolódó marketing, értékesítési és stratégia konzultációval, és projektek menedzselésével foglalkozik. Ügyfelei a közepes és nagyvállalatok közül kerülnek ki. A cég tevékenységének további fontos része az internet üzleti alkalmazásaival foglalkozó tréningek, szemináriumok szervezése, az internet és a gazdaság kapcsolatával foglalkozó elektronikus és nyomtatott kiadványok megjelentetése, továbbá a kihelyezett tartalomszolgáltatás.
További információkkal a Dotkom Internet Consulting részéről Varga Zsigmond szolgál a zsigmond.varga@dotkom.hu címen vagy a 236-6290 telefonszámon.
