A SpaceX hatalmas űrrakétája, a Starship magyar idő szerint szeptember 28-án, 14:48-kor indult útnak a texasi Starbase (Csillagbázis) állomásról. Ez volt az eszköz 14. tesztrepülése, egyben az eddigi leghosszabb is.
Új generációs műholdakat telepített Föld körüli pályára
A Guardian beszámolója szerint a start után a SpaceX mérnökei rendellenességet észleltek a hajtóműveiknél, ami miatt félő volt, hogy meghiúsulhat a Föld körüli pálya elérése. Végül azonban a nehézségek ellenére is sikerült teljesíteni ezt a mérföldkövet, a Starship nagyjából fél órával a felbocsátása után állt pályára.
Amint a Space.com írja, a műholdak telepítését 15:54 körül fejezte be. A pályára állított eszközök új generációs, Starlink V3 típusú szatellitek voltak, amelyek a korábbi Starlink-eszközöknél mintegy 10–20-szor jobb telekommunikációs kapacitásokkal rendelkeznek. Ezzel együtt viszont kétszer nehezebbek is elődjeiknél, ami miatt a Falcon 9 rakéták már nem alkalmasak a szállításukra. A Starlink V3-ak telepítéséhez ezért nagy szükség lesz a Starshipre, amely – Elon Musk szerint – 2030-tól kezdve évente 10 ezer alkalommal szállhat majd fel. Ez hihetetlenül nagy számnak tűnik az alapján, hogy a Falcon 9 rakéták 2025-ben összesen 165 küldetést teljesítettek.
A Starship a 14. próbarepülés alkalmával nagyjából 275 kilométeres magasságot ért el, és mintegy három órával az indítása után landolt a Csendes-óceánon. Útja így a tervezettnél jóval hamarabb ért véget, az eredeti cél ugyanis az volt, hogy csaknem 10 órát töltsön a világűrben, miközben hat alkalommal teljesen megkerüli a bolygót. Ugyanakkor még így is jóval többet repült, mint a korábbi tesztek esetében, amelyek alkalmával jellemzően nagyjából egy órát töltött a levegőben.
Hamarosan Holdra kellene szállnia a Starshipnek
A repülést a SpaceX összeségében sikerként és fontos mérföldkőként értékelte, ami a vállalat mellett jó hír a NASA számára is. Az űrügynökség ugyanis az Artemis–4 keretein belül végrehajtott emberes Holdra szállás során a tervek szerint a Starshippel szállítaná az égitest felszínére az űrhajósokat.
Splashdown confirmed. Congratulations to the entire SpaceX team on the first orbital flight of Starship! pic.twitter.com/urjmiwnvNl
— SpaceX (@SpaceX) September 28, 2026
A NASA jelenlegi menetrendje alapján 2028-ban szeretne embereket juttatni a Holdra, addig a Starshipnek számos akadályt kellene megugrania. 2027-ben például teljesítenie kéne egy legénység nélküli landolást az égitesten, valamint az Artemis–3 misszió során bizonyítania kell, hogy képes dokkolni az Orion űrkapszulával a világűrben.
Utóbbira azért lenne szükség, mert az Artemis–4 alatt is teljesítenie kell majd ezt a feladatot. A küldetés legénysége ugyanis a tervek szerint nem a Starshippel hagyná el a bolygót, hanem az Orion űrkapszulában. Csak a Hold körüli pályára állás után szállnának át a SpaceX eszközébe, amely aztán az égitest felszínére vinné őket. Ezek a feladatok egyelőre viszont elég távolinak tűnnek egy olyan eszköz számára, amely most először érte el az alacsony Föld körüli pályát.
A felzárkózáshoz sűrűbben kéne tesztrepüléseket végrehajtania a Starshipnek, amivel a SpaceX vezetősége is tisztában van. Az alapító-vezérigazgató, Elon Musk korábban arról beszélt, hogy heti rendszerességgel szeretne Starship-repüléseket teljesíteni, ám ezt egyelőre nem tudta megvalósítani – az előző tesztrepülés és a mostani között 2 hónap telt el.
Ha a Starship nem képes tartani magát a NASA ütemtervéhez, az ügynökség másik űrcég eszközére cserélheti. Az egyetlen alternatíva, ami szóba jöhet, a Jeff Bezos-féle Blue Origin vállalat Blue Moon nevű leszállóegysége. Ezt az eszközt eddig egyszer sem próbálták ki az űrben, ezért csak találgatni lehet róla, hogy hogyan teljesítene.
A NASA következő emberes Holdra szállása az ambiciózus Artemis-program része, amely keretein belül az űrügynökség a 2030-as évekre tartós holdbázist építene ki az égitesten. A későbbi tervek között szerepel az is, hogy a Holdról indulva embert juttassanak a Mars felszínére.
