Ötszáz évvel ezelőtt a Magyar Királyság döntő ütközetre készült, és ekkor már csaknem 150 éve állt állandó háborúban az akkori világ legerősebb birodalmával. A mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából új könyvvel jelentkezik a 24 Extra. Bihari Dániel kötete, a Mohács: Nem adtuk harc nélkül Magyarországot című kötet B. Szabó János szerkesztésében és a BookLab Kiadó gondozásában szeptember 30-án jelenik meg.
ahol Bihari Dániel újságíróval, a könyv írójával és Korpás Zoltán történésszel Pető Péter, a Central Médiacsoport digitális előfizetéses tartalom- és hírigazgatója beszélget – az esemény részleteit ide kattintva ismerheti meg.
A nagy sikerű A tatárjárás című könyv szerzőjének új kötete a történettudomány legfrissebb eredményeivel, a téma kiemelkedő kutatóinak segítségével mutatja be a mohácsi csatát, előzményeit és következményeit, lépésről lépésre leszámolva a félreértésekkel, téves meggyőződésekkel. Zsigmond király törökellenes erőfeszítéseivel kezd, jönnek Hunyadi harcai, Mátyás ügyes diplomáciája, majd nagyobb teret szentel Jagelló királyaink két és fél évtizedének azért, hogy megingassa a velük szemben ma is fennálló vádak többségét.
Bemutatja az Oszmán Birodalom hihetetlen tempójú növekedését, részletesen foglalkozik a világ legnagyobb és legerősebb hadseregével, és persze a magyar haderővel, illetve a Mohácsnál is hiányolt európai összefogás kérdéséről. Betekintést nyújt II. Lajos kancelláriájára, az európai udvarokba küldött segélykérő levelekbe, hadba hívó parancsokba, és elkíséri a királyt Budáról Mohácsra. Talán sokak fejében fog visszhangozni a katonáknak küldött sürgetés egyik utolsó levelének aljára firkantva: „cito, cito, cito”, azaz „gyorsan, lóhalálában [gyertek segíteni]”.
Elviszi az olvasót a Karasicához, ahol Tomori Pál a végzetes ütközet előtt pár nappal fényes győzelmet aratott az ellenség előőrsén, és természetesen olyan mélységben veti bele magunkat a mohácsi csata forgatagába, amennyire azt hitelt érdemlően megtehetjük. Beszámol utolsó középkori uralkodónk haláláról, hadifoglyok kivégzéséről és arról a borzalmas pusztításról, amit Szulejmán 1526 kora őszén Magyarországon véghez vitt.
A történeti szálat Buda elvesztésével engedi lazábbra, nagyobbakat ugorva a jelen felé szó lesz Mohács hosszú távú, akár máig ható következményeiről, majd az emlékezet alakulásáról. Nem kell sokat lapozni a kötetben, hogy régi tudásunk alapjai megrepedjenek, a hitelességet pedig a közreműködő történészek szakmai tekintélye biztosítja. A könyv fejezetei a kutatókkal folytatott és a 24 Extrán cikksorozat formájában megjelent beszélgetések alapján készültek.
