Vitézy Dávid rámutatott a szerződésmódosítás abszurditására: az állam arra hivatkozott, hogy
Míg a 2022-es alapszerződés becsült pénzügyi hatása 17 299 milliárd forint volt, addig az utólagos módosítások (beleértve a jövőbeli opciókat is) ezt az összeget mintegy 25 900 milliárd forintra duzzasztották fel.
Magyar Péter megerősítette, hogy az autópálya-koncessziós szerződés módosításaival és a kamuköltségek elszámolásával a korábbi kormányközeli döntéshozók több ezermilliárd forintot – a magyar egészségügy éves költségvetésénél is nagyobb összeget – akartak kivonni az államkasszából.
Az M1-es autópálya M0 és Bicske közötti szakaszának háromsávosítását utólag, verseny és árkontroll nélkül emelték be a koncessziós szerződésbe, holott az eredeti tender szerint ezt az államnak kellett volna építenie.
A koncessziós magáncégnek megítélt beruházási többletköltség-kompenzáció mértéke több éven keresztül összemérhető a teljes magyar egészségügy éves működtetési költségvetésével – hangzott el.
Vitézy Dávid felhívta a figyelmet arra is, hogy
A közbeszerzési szabályok és az uniós irányelvek megkerülésével vagy megsértésével módosított szerződések a törvény erejénél fogva semmisek, így a kormány szerint az autópálya-koncessziós szerződés sem tartható fenn jogszerűen – hangsúlyozta.
A háborús költségnövekményekre hivatkozó kormányrendelet alapján számos állami építési beruházásnál – például a Duna Aszfaltnak és másoknak – számlák és érdemi igazolások nélkül, puszta bemondásra fizettek ki plusz milliárdokat.
Vitézy bemutatta a kettes számú szerződésmódosítás adatait is: az állam elismerte, hogy a koncesszor kamatköltségei 37 százalékkal, az elvárt önerő összege pedig 360 százalékkal növekedett. Emellett a beruházási munkák tekintetében is 34 százalékos költségnövekedést könyveltek el.
A többletköltségek kifizetését az állam egy veszélyhelyzeti kormányrendelettel tette lehetővé, amely a szomszédban zajló háború elhúzódó gazdasági következményeit nevezte meg előre nem látható külső oknak. Vitézy szerint ez ellentétes az uniós közbeszerzési joggal.
Vitézy Dávid szerint az MKIF azért nem kapott bankhitelt az összeláncolt projektekre, mert túl kockázatosak voltak. Emiatt Rogán Antal 2023 áprilisában módosította a szerződést, bevezetve a részleges meghiúsulás fogalmát, hogy kimentse a koncesszort.
Vitézy kiemelte: a koncessziós szerződés utólagos módosítása – amellyel megengedték a projektek különválasztását – súlyosan sértette a közbeszerzési versenyszabályokat, és kizárólag a koncesszor magáncég pénzügyi helyzetét javította a magyar állam kárára.
Vitézy Dávid kiemelte, hogy mivel az MKIF magáncégként nem közbeszerzés-köteles, a 35 éves időtartam alatt a hozzá közel álló, saját érdekkörébe tartozó szereplőket választhatja ki beszállítónak és alvállalkozónak a magyar állam pénzéből.
A 2022 májusi aláírást követően 2023-ban háromszor is módosították az autópálya-koncessziós szerződést, amellyel közel 50 százalékkal megemelték az anyagi ellentételezést, háborús helyzetre és egyéb előre nem látható okokra hivatkozva.
A kormány szerint az autópálya-szerződés jogellenes és felmerül a semmissége, mivel a koncesszorra semmilyen valós pénzügyi vagy működési kockázatot nem hárítottak át, ami alapvető feltétele lenne az uniós jog szerinti koncesszióknak.
Az autópálya-koncessziós szerződés megkötése óta eltelt időszakban a magyar állam már nettó 870 milliárd forintot kifizetett az üzemeltető magáncégnek.
Vitézy Dávid a prezentációjában bemutatta a koncessziós társaság tulajdonosi hátterét is, amelyben különféle magántőkealapokon (Themis, Konzum Highway stb.) keresztül közvetlenül Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonrésze található meg.
Vitézy Dávid elmondta, hogy a korábbi közlekedési tárca szakmai javaslata szerint legalább hat részre kellett volna bontani a koncessziót a verseny érdekében, ám az Orbán-kormány egyben szervezte ki az egész hálózatot 35 évre.
Az M1-es autópálya kétszer három sávosra bővítésén kívül (amelynek nagy része utólag került a szerződésbe) az M3-as, M7-es bővítése és az M4-es munkálatai még csak előkészítési fázisban vannak – tette hozzá.
Az autópálya-koncessziós szerződés teljes futamideje alatt nominálértéken 23 196 milliárd forintot fizetnének ki, ami példátlan nagyságrendű közpénzt jelent – tette hozzá Vitézy.
Kifejtette, hogy a normál koncessziós logikával szemben Magyarországon a már meglévő autópályahálózat működtetését is odaadták 35 évre előre fix áron. Ez a konstrukció az Európai Bizottság szerint is uniós jogot sért.
Vitézy Dávid bejelentette, hogy a kormány érvénytelennek tekinti Lázár János korábbi nyilatkozatát, amellyel lehívta az M6-os autópálya-koncessziós szerződés opcióját, így a kabinet nem adja ki a megbízást az érintett szakaszra.
A miniszter ismertette, hogy az autópályák kétharmadát adták oda a Mészáros Lőrinc és Szíjj László fémjelezte MKIF-nek 35 évre, még 2022-ben Rogán Antal aláírásával. Az ügy miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen.
Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány befejezte a 35 évre szóló, több mint 20 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziós szerződés átvilágítását.
Az eredményeket és a kormány lehetőségeit Vitézy Dávid részletezte. Elmondta, hogy hogy az M6-os autópálya Érdi tető és Dunaújváros közötti szakaszának koncesszióba adása során csak egy 11 éves időszakra vetítve 105 milliárd forintos túlárazást mutattak ki, ami a teljes időszakra vetítve a 300 milliárd forintot is elérheti.
Magyar Péter megerősítette a Tisza Párt vagyonosodási vizsgálatokról szóló terveit. Hangsúlyozta, hogy véget kell vetni annak az állapotnak, hogy politikusok az állami tisztségeik révén milliárdos vagyonokat és ingatlanokat szerezzenek.
A NAV-nak legalább 50 revizort kell biztosítania arra az automatikus vizsgálatra, amely a jelenlegi és az utóbbi öt évben távozott állami, politikai vezetők vagyonát ellenőrzi. A vizsgálat két év hivatali idő után 30 napon belül automatikusan elindul.
Személyi összeférhetetlenség mellett egy négyéves kizárási szabályt is bevezetnek azon sportvezetők esetében, akiknek az egyesületénél vagy szövetségénél súlyos támogatási szabálytalanságokat állapítanak meg.
A szigorítás kizárólag a jelentős, 500 főnél több sportolót igazoló sportszervezetekre terjed ki. A kisebb, helyi sportegyesületeknél a helyi politikusok, polgármesterek továbbra is betölthetnek vezető tisztségeket.
Magyar Péter miniszterelnök megerősítette a kötelező, 5000 forintos iparkamarai hozzájárulás eltörlését, amelyet eddig mintegy 900 ezer vállalkozás fizetett anélkül, hogy érdemi szakmai támogatást kapott volna érte.
A kormány kamarai biztost jelöl ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, és mintegy 3 milliárd forint állami támogatást követel vissza, mivel a szervezet a vádak szerint promócióra, PR-ra és utazásokra pazarolta a forrásait.
A kormány 9,5 milliárd forintot fordít a gyermekvédelmi krízis kezelésére, amelyből 6 milliárd forint szakmai programokra, 3,4 milliárd pedig fejlesztésekre jut. Új krízisellátást indítanak 80 gyerek számára, megerősítenek 15 speciális gyermekotthont, és külön program indul a kórházban rekedt csecsemők helyzetének rendezésére.
November 30-ig utalvány formájában kapják meg az érintettek az iskolakezdési támogatás második részletét. Az 50 ezer forintos utalványt 2027. március 15-ig lehet felhasználni tanszerekre, ruházatra és egyéb engedélyezett cikkekre.
Az utalványt olyan címletekben kézbesíti a posta hogy egyenlően lehessen megosztani a gyermeket felváltva gondozó szülők között. A kormány döntött arról is hogy akik adminisztrációs hiba miatt nem kapták meg a támogatás első részletét ők pótlólag megkapják azt, a Pénzügyminisztérium adatai szerint 6642 ilyen jogosult van.
Átalakul az élelmiszerlánc-felügyelet rendszere: a járási hivatalok szervezeti egységeit megyei szintre integrálják, a Nébih pedig közvetlen szakmai irányítási jogköröket kap az eddigi lassú és rugalmatlan rendszer helyett.
A kormány elfogadta az Országos Élő Környezet Felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló előterjesztést. Az új, önálló zöldhatósági csúcsszerv 2027. január 1-jétől kezdi meg a működését, és környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint állat- és klímavédelmi feladatokat is ellát majd.
Az új főhatóság környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat lát majd el. Országos szintre emeli az akkumulátorgyártáshoz és akkumulátorhulladék-kezeléshez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezést ellenőrzést és szankcionálást.
A fő hatóságon belül létrejön a zöldőrség, amelytől gyors és határozott fellépés várható az állatkínzással és állatbántalmazással, az illegális hulladéklerakással, az erdőkárosításokkal, az illegális kútfúrásokkal és kutyaviadalokkal szemben. A hatóságot létrehozó törvényről a kormány társadalmi egyeztetést indít.
A miniszterelnök közösségi oldalai azzal megjegyzéssel osztották meg az eseményről szóló közvetítést, hogy „az eddigi egyik legfontosabb kormánytájékoztató”.
Orbánék a közpénzek kiszivattyúzása érdekében több tízezer milliárd forint értékben létrehozták a haveroknak a világ talán legnagyobb autópálya-koncesszióját 35 évre. Ennek most véget vetünk,
írta péntek reggeli Facebook-bejegyzésében Magyar Péter miniszterelnök, aki mellett beszélni fog Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is. A tervek szerint 10 órakor kezdődik a sajtótájékoztató.
