A múlt héten megtartott svéd választásokon a Szociáldemokrata Párt (hivatalos nevükön Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt) 95 százalékos feldolgozottság mellett (a levélszavazatokat még várják), 28 százalékos eredményével kereken 100 mandátumot szerzett. A baloldalnak a potenciális szövetségesekkel együtt azonban összesen 176 mandátuma van, azaz pont eggyel több, mint amennyi a többséghez kell.
A blokkot a „vörös-zöld” névvel is illetik, mert a szociáldemokraták, és a radikálisabb – a svéd kommunistákból alakult – Balpárt színe a vörös, míg a másik két komponens – a Zöldek és a gazdákat képviselő Centrumpárt – a zöldet használja. Velük szemben áll a 173 mandátumot elérő jobboldal, a „kék-sárgák”. A kéket használja ugyanis mind a három hagyományos jobboldali párt:
- a pragmatikus, mainstream jobbközép Mérsékelt Párt,
- a Liberálisok formációja,
- valamint a főként a protestáns kisegyházakat képviselő Kereszténydemokraták.
A sárga hagyományosan a radikális jobboldal, azaz a Svéd Demokraták színe.
A baloldali koalíció már régi konstrukciónak számít a sok szempontból inkább balra húzó Svédországban. A jobboldalon ugyanis sokáig csak a mérsékeltebbek fogtak össze. A Svéd Demokratákat a mainstream pártok igyekeztek, német mintára, „tűzfallal” kizárni.
A skandináv országok ugyanis büszkék multikulturális, befogadó karakterükre, így a bevándorlásellenesség sokáig számított szigorú tabunak. 2022-ben azonban ez megdőlt.
