Magyarországra is kitért Francis Fukuyama az Ezra Klein Show című műsorban, amikor arról beszélt, hogy a populista és autoriter politikai irányzatokkal szemben milyen eszközök állnak a demokratikus társadalmak rendelkezésére.
A világhírű politikatudós szerint azokban az országokban, ahol a választások továbbra is szabadok és tisztességesek, a politikai fordulat legfontosabb eszköze maga a választás.
Az orbánizmus elutasítása
Fukuyama úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor 16 éves kormányzása alatt Magyarország autoriter állammá vált az Európai Unión belül.
A magyar helyzetet annak szemléltetésére használta, hogy szerinte még ilyen körülmények között is lehet választási úton politikai változást elérni. Értékelése szerint Magyar Péter széles politikai koalíciót tudott megszervezni, és olyan választási győzelmet aratott, amely az „orbánizmus” egyértelmű elutasítását fejezte ki.
Az elismerés hiánya táplálja a populizmust
Az interjú jelentős része Fukuyama régóta képviselt elméletével foglalkozott, amely szerint az embereket nemcsak gazdasági érdekek, hanem az elismertség iránti vágy is mozgatja.
A szerző a görög eredetű „tümosz” fogalmával írta le az emberi méltóság és társadalmi megbecsülés iránti igényt. Szerinte a modern populizmus egyik fő oka, hogy sokan úgy érzik, társadalmi helyzetüket és véleményüket nem ismerik el megfelelően.
A politikatudós arra is figyelmeztetett, hogy a liberális demokráciák stabilitását nemcsak a populizmus, hanem az állami cselekvőképesség gyengülése és a közösségi média polarizáló hatása is veszélyezteti.
Úgy véli, a demokratikus rendszereknek nemcsak gazdasági jólétet kell biztosítaniuk, hanem azt is, hogy az emberek egyenrangúnak és megbecsültnek érezzék magukat.
Az MI jelentheti a következő nagy próbatételt
Fukuyama az interjúban külön kitért a mesterséges intelligencia gyors fejlődésére is. Szerinte az MI és a biotechnológia hosszabb távon olyan társadalmi egyenlőtlenségeket hozhat létre, amelyek
Aggályosnak nevezte az autonóm, úgynevezett ágensi mesterséges intelligencia terjedését is, valamint azt, hogy a technológiai vállalatok és a nagyhatalmak versenye háttérbe szoríthatja a biztonsági szempontokat.
A filozófus úgy látja, hogy a veszélyek miatt a jövőben nemzetközi együttműködésre és hatékonyabb állami szabályozásra lesz szükség.
