Patkányok és kutyák közül kimentett kisgyermek; egy évig tetves-rühes kislány; 800, szökésben lévő gyermek – Magyar Péterék bemutatják a gyermekvédelem helyzetét

A miniszterelnök felidézte Orbán Viktor Hont Andrásnak 2025 áprilisában adott interjúját – akit Magyar az „Index leendő főszerkesztőjének” nevezett.

Szerintem az állami gondozásban lévő gyerekek ellátása rendben van. Lehetne jobb, de rendben van. Vállalható. A magyar állam azt tudja mondani: igen, a ránk bízott gyerekekkel tisztességesen bánunk, megfelelő helyen vannak, megfelelő körülmények között és megfelelően felkészített emberek foglalkoznak velük

– idézte fel Orbán szavait Magyar.

A cinizmus mélypontja Magyar Péter szerint csak ezután jött el, amikor Tuzson Bence akkori igazságügyi miniszter 2025. szeptember 24-én azt mondta a Szőlő utcai visszaélésekkel kapcsolatban: ebben a büntetőügyben kiskorú sértett érintettsége nem merült fel – aljas rágalomról és idegen titkosszolgálati szálról beszélve.

Pedig – mint a miniszterelnök ismertette – volt olyan kiskorú sértett, akit az egyik felnőtt vezető falhoz vágott és többször megrugdosott, a későbbi felvételeken pedig más fiatalokat is megvert és bántalmazott ugyanez az ember. Ezt később a legfőbb ügyész is beismerte, több mint egy tucat kiskorú sértettet azonosítvva, többek között gyermekprostitúció és kiskorú veszélyeztetése is felmerült az ügyben.

Folytatva az előző kormány felelősségre vonását, Magyar felsorolta a gyermekvédelmi rendszer főbb problémáit, a forráshiányon túl:

• éhezés, éheztetés;
• fizikai, pszichés és szexuális bántalmazás;
• prostitúció;
• szerhasználat;
• súlyosan leromlott, sokszor életveszélyes lakóhelyek.

Gulyás Gergelynek is üzent Magyar: szerinte nem elsősorban a pénz, hanem egy csepp emberség kérdése lett volna, hogy a magyar gyermekek szenvedését megakadályozzák – de nem tették.

Alapvető emberségből is megbuktak, nem csak a politikában

– emelte ki a miniszterelnök.

Az ő helyükben én is a szökést választanám

– idézte a jelentésben szereplő egyik nevelő által mondottakat Magyar, aki arra kérte a megjelenteket és az érdeklődőket, hogy olvassák végig a jelentést, ha mégoly nehéz is feldolgozni a benne olvasottakat.

A miniszterelnök szerint a problémák a politikai vezetés számára is nyilvánvalóak voltak, mert többek között az alábbi adatokat rögzítették:

• 2024-ben 1959 gyermekbántalmazási esetet,
• 2025-ben 1684 esetet,
• és 2 év alatt 2249 alkalommal történt rendőrségi feljelentés.

Ezt követően egy 2016-os dokumentumot mutatott be Magyar, amiben Orbán Viktor kitüntetésre javasolta Vásárhelyi Jánost, a bicskei gyermekotthon pedofil bűncselekmények miatt elítélt igazgatóját. Pedig Magyar szerint ekkor már évek óta ismert volt, mit tett a fiatal gyermekekkel ez az ember.

Gyurkó Szilvia után a miniszterelnök vette át a szót, aki hangsúlyozta: valóban nehéz végigolvasni ezt a jelentést.

Fel kell oldani a nyilatkozati stopot, mely jellemezte a gyermekvédelmi intézményeket – mondta a miniszterelnök, és azt ígérte: szakítanak a titkolózással, és minden visszaélést, ami történik, nyilvánosságra fognak hozni.

„Tudjuk, hogy jelenleg nem képes a rendszer megvédeni a gyerekeket” – tette hozzá.

Gyurkó kiemelte: a rendszer rossz, de benne rengeteg jó szakember dolgozik.

Dühös sírás tört saját bevallása szerint az államtitkárra, amikor elolvasta, mi történt 2024-ben és 2025-ben: többek között szexuális bántalmazások, éhezés, életveszélyes állapotok, a papír tetején az akkori miniszter aláírásával.

„Az egyházaknak és néhány civil szervezetnek adta át az állam a nevelőszülői hálózatot – emiatt ma sok esetben vakon vagyunk, mert nem látjuk, mi történt, nem férünk hozzá adatokhoz” – mondta az államtitkár.

Sok esetben a problémásabb gyerekek maradnak az államra, a kevésbé problémásak kerülnek a nevelőszülőkhöz.

A védelembe vett kiskorúak számának növekedéséről beszélt Gyurkó Szilvia, hangsúlyozva: sok gyerek ott marad a bántalmazó közegben, mert nincs férőhely. Elmondta:

jelenleg is 800 gyerek van tartós szökésben

– ők láthatatlanok, sérülékenyek, és nincs biztos helyük.

20 százalék körüli a szakemberhiány a szférában, de akadnak olyan intézmények, ahol az elmúlt években 100 ember ment el és 100 új ember jött – hangsúlyozta Gyurkó.

Elmondása szerint akadt olyan is, hogy egy kisgyereket patkányok és kutyák közül kellett kimenteni, ám nem tudták a szakemberek elhelyezni, mert nem volt férőhely.

Találkoztam egy teljesen kopaszra nyírt kislánnyal, aki egy éven keresztül volt tetves és rühes. Elhaltak a hajhagymái, és vannak területek a fején, ahol már soha nem nőhet ki a haj

– mondta az államtitkár.

Gyurkó elmondása szerint ez azért következhetett be, mert abban a régióban nem voltak szociális és gyermekvédelmi szakemberek.

A gyermekeknek és a gyermekvédelmi rendszerben dolgozóknak is.

Reggel még vödrök voltak itt elhelyezve, mert beázik a tető. Nagyon sok olyan intézmény van, mint ez

– hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: nagyon régóta tudjuk, hogy ezeknek a gyerekeknek nem ilyen intézményekre lenne szükségük.

Bevezetőjében a szociális és gyermekvédelmi miniszter a gyermekvédelem helyzetével kapcsolatban kiemelte:

• a rendszer túlterhelt,
• hiányzik a munkaerő,
• és aki a rendszerben dolgozik, frusztrált és dühös.

23 ezer gyermek él állami gondozásban, és 2700 gyermeknek lenne szüksége jelenleg arra, hogy a családjából kiemeljék. 

Ez tragikus

– summázta Kátai-Németh.

A kétszáz oldalas jelentés, amiről ma szó lesz, már kint van a kormány honlapján, bárki elolvashatja – mondta Magyar Péter.

Szondi Vanda kormányszóvivő köszönti az érdeklődőket.

A mai, 10 órakor kezdődő sajtótájékoztatót Magyar Péter Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterrel és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral közösen tartja.

Az eseményen ismertetik a gyermekvédelmi rendszerről készített részletes jelentést és a kormány lépéseit.

Május 19-én rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Magyar Péter a kegyelmi ügyről. Ekkor nyilvánosságra hozták a kegyelmi ügy aktájának az Igazságügyi Minisztériumban található felét.

A kormány hat dokumentumot hozott nyilvánosságra az üggyel kapcsolatban, többek között Varga Judit akkori igazságügyi miniszter Novák Katalin részére írt levelét, valamint egy arról készült feljegyzést, hogy az eredeti miniszteri döntéstől eltérően K. Endre kegyelemben részesült.