A mongolok felett híres győzelmet arató középkori orosz nagyfejedelem kardforgató kezének csonttöredékeit küldték az ukrajnai frontra, hogy emeljék az orosz hadsereg morálját. A Reuters beszámolója szerint ez az orosz ortodox egyház legújabb kiállása a háború mellett.
Az 1380-as kulikovói csatában a mongol Arany Horda felett aratott győzelméért az orosz nacionalisták körében módfelett tisztelt Doni Dmitrij nagyfejedelem szarkofágját idén nyáron „fedezték fel” a moszkvai Kremlben található Mihály arkangyal-székesegyház restaurálási munkálatai során.
Augusztusban megtekintette a szakértők szerint jó állapotban megmaradt maradványokat maga Vlagyimir Putyin is, aki „teljesen egyedülálló és csodálatos felfedezésként” méltatta a leletet, amely szerinte megerősíti Oroszország történelmének alapjait.
A Putyint az ukrán invázióban mindvégig támogató orosz ortodox egyház közlése szerint Dmitrij jobb kezének egy darabját Donyeckbe szállították – annak a négy régiónak egy egyikébe, amit Oroszország még 2022-ben annektált.
A Moszkvai Patriarchátusa Dmitrijre „szent hadvezérként” hivatkozik, maradványai egy részét pedig azért küldték a frontra, hogy láthatatlanul is vállvetve álljon az orosz csapatok mellett. „A nagyfejedelem jobb kezének egy darabját – annak a jobb kéznek a maradványát, amellyel a kardját forgatta a kulikovói csatamezőn – elküldtük a frontra, hogy lelkileg megerősítse a katonákat” – áll az egyházi közleményben, ahogy az is:
A szent hadvezér oda megy, ahol ma a haza sorsáról döntenek, hogy láthatatlanul is elfoglalhassa helyét a védőink soraiban
– idézte a Guardian.
A relikviát, amelyet egy edzett üveggel fedett, díszes ládikóban őriznek, a frontvonal mentén állomásozó orosz harci egységeknek mutatják majd be.
I. Dmitrij moszkvai nagyfejedelem
Az 1389-ben elhunyt, és rá 600 évre szentté avatott Dmitrij Ivanovics a Doni (Donszkoj) jelzőt a kulikovói csata után kapta, az ellenfél megfutamodásával véget érő ütközet ugyanis a Don folyó mellett történt.
A kritikusok azzal vádolják az orosz egyházat, hogy Dmitrij évszázados sírjának felnyitásával megszegte a vallási protokollt. A herceg temetésének helye már régóta ismert volt, de az egyház korábban nem tett kísérletet a földi maradványok exhumálására.
Alekszandr Zanemonec, Oroszországon kívül élő ortodox pap és történész szerint az, hogy mgé a szentté avatásakor se bolygatott sír feltárására a háborús hazafiság hevületében kerülhetett sor.
A háború ötödik évére a moszkvai egyházi vezetés azon kezdett el tűnődni, hogy mit tehetne még annak érdekében, hogy kifejezze támogatását az iránt, amit Oroszország »különleges katonai műveletnek« nevez.
– írta Zanemonec a Carnegie agytröszt oldalán megjelent cikkében. Az év elején már egy másik, szintén harci hős nagyfejedelem, I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem ereklyéit is a frontra kültde az orosz ortodox egyház. Alekszandr Nyevszkij néven is ismert, a Nyevszkij nevet a Néva folyónál a svédek felett aratott győzelme után kapta Sándor, aki több alkalommal is sikerrel vette fel a harcot a germán és svéd invázió ellen is a 13. században.
Dmitrij és Sándor honvédőként való ábrázolása tökéletesen illeszkedik a Kreml azon állításához, hogy Oroszország csak önmagát védi – és nem egy agresszív inváziót indított egy szomszédos állam ellen.
I. Dmitrij moszkvai nagyfejedelem nevét viselte egyébként a második világháborúban az egyház által finanszírozott szovjet páncélos hadtest is.
