Mándoki minden találkozásunkkor letaglózott. Számtalan sms-váltásunkkor, telefonbeszélgetésünkkor a nyomulás és a nagyotmondás olyan keverékét vonultatta fel, ami teljes mértékben elvarázsolt. Ismertem olyanokat, megéltem olyanokat Orbán közelében, akik a hízelkedés mesterei voltak, de Mándoki mindet elhomályosította. Most aztán coming outolt. De nem akárhogy. Ahogy szokta: megint faltól falig
– írta Schmidt Mária a Facebook-oldalán, miután Mándoki László a napokban arról beszélt, nem volt orbánista, és hálás a kormányváltásért.
A Terror Háza Múzeum igazgatója szerint Mándoki „visszaköpött Orbánra, politikájára és mindenre, amit a NER alatt, 16 éven keresztül akkori állításai szerint meggyőződésből, szívből képviselt. Cserébe mekkora támogatásokban reménykedhet?”
„Mert senkit ne tévesszenek meg az olyan kijelentések, hogy művészet, művészember, szabadságszeretet, demokratikus értékek. Mándoki lobbista. Egy dolog érdekli: a pénz. Ja, és még a még több pénz. Majd meglátjuk, hogy kap-e, kitől és mennyit. Ahogy azt is, hogy Söder bajor miniszterelnök meddig marad a barátja” – fogalmazott, hozzátette, nagyobb tétben fogad, hogy ha Németországban is változás lesz, ami elsöpri a „barátját”, azonnal megtagadja, megköpdösi őt is.
Az árulás rossz, az árulás bűn, az áruló közmegvetés tárgya, ettől függetlenül sokféle az árulás és sokféle az árulás motivációja. Ebből pedig következik, hogy vannak emberileg, lélektanilag érthető árulások, ahol az érthetőség nem jelent felmentést, de ad magyarázatot az ocsmány tettre. És vannak a „nettó” árulások, melyeknél nincsen magyarázat, csak hányinger.
Ezt már Bayer Zsolt írta róla a Magyar Nemzetben, majd mások mellett Júdáshoz hasonlította őt.
A publicista úgy fogalmaz: „amennyire ócska, pitiáner, deheroizált, beszűkült, hedonista pogánnyá lett korban élünk, pontosan ugyanilyen ez a mi új árulónk. Ócska és pitiáner. Egy szarjankó. Hozzá képest még Ephialtész is egy világító fáklya, egy erkölcsi Csomolungma.”
De semmi baj. Ez a szarjankó majd eljátszhatja még egyszer valahol, egy falusi budi háta mögött a Dzsingisz kánt, aztán vége. Jaj, semmi gyilkolás, semmi halál, ugyan már! Nála nyeri el végső értelmét Leonidász utolsó mondata a 300 című filmből, amikor ezt mondja Ephialtésznak: „Te ott, Ephialtész! Élj örökké…
– írta Bayer, majd azt üzente Mándokinak: a sátán undorodik tőle.
