Belföld

Tizennégy pályázó maradt versenyben a Médiatanács elnöki posztjáért

Professional meeting around a red table; microphones, papers, and water bottles visible, flags in the background
Kocsis Zoltán / MTI
Hantosi István, a bizottság Tisza párti elnöke (j) és Németh Balázs, a bizottság fideszes alelnöke az Országgyűlés Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottságának ülésén az Országház Széll Kálmán termében 2026. szeptember 9-én.
Professional meeting around a red table; microphones, papers, and water bottles visible, flags in the background
Kocsis Zoltán / MTI
Hantosi István, a bizottság Tisza párti elnöke (j) és Németh Balázs, a bizottság fideszes alelnöke az Országgyűlés Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottságának ülésén az Országház Széll Kálmán termében 2026. szeptember 9-én.
Jövő szerdán és csütörtökön hallgatja meg a Médiatanács elnöki posztjára pályázókat az Országgyűlés eseti bizottsága. A tisztségre 15 jelentkezés érkezett, közülük 14 pályázót hívnak meg a nyilvános meghallgatásokra.

Az Országgyűlés Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottsága szerdai alakuló ülésén döntött arról, hogy szeptember közepén nyilvános meghallgatáson hallgatja meg a pályázókat.

Hantosi István, a bizottság elnöke elmondta: a felhívásra 15 pályázat érkezett, közülük egy nem felelt meg a formai követelményeknek, mert nem tartalmazta az előírt szakmai koncepciót. A fennmaradó 14 jelentkezőt nyilvános ülésen hallgatják meg.

A Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló hatáskörű, az Országgyűlés felügyelete alatt működő szerve. A héttagú testületben három-három tagot jelölnek a kormánypárti és az ellenzéki frakciók, az elnök megbízatása pedig öt évre szól.

Szigorú szakmai szempontok alapján értékelnek

A meghallgatások után nem választanak rögtön győztest. A bizottság időt kíván biztosítani a képviselőknek és a szakmai szervezeteknek arra, hogy kialakítsák álláspontjukat a pályázókról.

A tervek szerint szerdán 9 és 14 óra között, csütörtökön pedig 9 és 12 óra között zajlanak a meghallgatások. A jelöltek öt percben ismertethetik programjukat, ezt követően 15 perc áll rendelkezésre a kérdésekre és válaszokra.

A pályázatok terjedelme jelentős, egyes anyagok meghaladják a 200 oldalt is. Az értékelés során többek között a szabályozási és jogi szakértelem, az intézményvezetői tapasztalat, a függetlenség, a médiaszabadsággal kapcsolatos szemlélet, a szakmai életút, valamint a stratégiai jövőkép is szerepet kap.

A bizottság tagjai emellett a nemzetközi tapasztalatok és a szervezeti-gazdálkodási ismeretek figyelembevételéről is döntöttek.

Pontozás után tesznek javaslatot

Az eseti bizottság pontrendszer alapján értékeli a jelentkezőket, majd javaslatot tesz a parlament művelődési bizottságának. A jelölési folyamat során csak azok a pályázók kerülhetnek a döntéshozók elé, akik mögött a szakmai szervezetek legalább egyharmadának támogatása áll.

Hantosi István szerint ez a rendszer azt szolgálja, hogy a jelölési folyamat ne váljon pártpolitikai kérdéssé. A bizottsági elnök kiemelte, hogy a rendszerváltás óta most először írja elő törvény a médiafelügyeleti szerv vezetőjének nyilvános és átlátható kiválasztását. Ezt a lehetőséget a nyáron elfogadott jogszabály-módosítás teremtette meg.

Az eseti bizottság egyhangúlag fogadta el a nyilvános meghallgatások és a szakmai értékelés szabályait rögzítő határozatokat.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik