Az újabb kutatások azt is felvetették, a februárban lezuhant 19 méteres égitesthez hasonló, a Földéhez közeli pályán keringő objektumok a korábbi becsléseknél gyakoribbak lehetnek, számuk akár a húszmilliót is elérheti.
Az aszteroida februári felrobbanása a sűrűn lakott Cseljabinszk felett 30 kilométeres magasságban olyan energiahullámokat váltott ki, hogy az ledöntötte az embereket a lábukról – mutatták ki a tanulmányok. Égése csúcspontján a tűzgolyó harmincszor fényesebb volt a Napnál, és annyi ibolyántúli sugárzást bocsátott ki, hogy az azonnali bőrégést okozott – írták a kutatók. Az is kiderült, hogy az explózió nagysága körülbelül 500 kilotonna TNT robbanóanyagénak felelt meg, ez pedig több mint harmincszorosa az 1945-ben Hirosimára ledobott atombomba erejének.
A meteorit röppályájának, sebességének és felrobbanásának rekonstruálása céljából a kutatók összegyűjtöttek több száz, telefonnal, biztonsági kamerával és egyéb eszközökkel készített videofelvételt. Elemezték a talajról gyűjtött kőtörmeléket, és megállapították, hogy az égitest viszonylag rövid ideje, 1,2 millió éve volt úton ebben a formájában. Az aszteroida talán egy nagyobb égitest része lehetett, melyet egy előző “találkozás” idején hasított ketté a földi gravitáció ereje – véli Peter Jenniskens, a NASA kutatója.
A videók elemzése azt mutatta, a meteorit mintegy 19 kilométeres másodpercenkénti sebességgel, a korábban véltnél némileg sebesebben tört be a földi légkörbe. Az űrtávcsöves kutatások eddig csak körülbelül ötszáz hasonló méretű, földközeli pályán haladó objektumra akadtak, ám számuk akár húszmillióra is rúghat – állapította meg Peter Brown, egy másik tanulmány szerzője, a Nyugat-ontariói Egyetem munkatársa.
