Az évezredek során a Kárpát-medence közepén az északról délnek tartó Duna medre folyamatosan nyugat felé mozgott. Mire elérte jelenlegi vonalát, mintegy egymillió hektáros területen nagy mennyiségű homokot hagyott hátra maga után, ezt a Duna–Tisza közének nagy részét kitevő területet nevezzük ma Kiskunságnak vagy Homokhátságnak. A középkorban a túllegeltetés miatt komoly elsivatagosodás jelentkezett itt, mozgó homokdűnék uralták a tájat, ám a folyamatot fásítással, erdőtelepítésekkel sikerült megállítani. Eddig. Az elmúlt másfél vízhiányos évtized során körülbelül 6-8 milliárd köbméter víz tűnt el a felszín alól, a kutak kiszáradnak, a térség egyre inkább a sivatagosodás jeleit mutatja. Nem kizárt, hogy hamarosan újra mozgó homokdűnék jelennek meg ezen az óriási területen.
A Homokhátság kiszáradása jelenleg az Alföld egyik legsúlyosabb problémája, amely ellen tenni kell. A szárazodás azonban nem vezethető vissza egyetlen okra: a klímaváltozás mellett a táj korábbi átalakítása, a belvízelvezető csatornák kiépítése, a homokfásítás, a folyószabályozások és a növekvő vízhasználat egyaránt szerepet játszanak benne. E jelenség összetett okait és a lehetséges válaszokat mutatja be a WWF Magyarország gondozásában és a MOSAIC projekt keretében készült háromrészes dokumentumfilm-sorozat.
A film a 24.hu-n látható online felületen először, a három részt három egymást követő hétvégén mutatjuk be. „Olyan, mint egy lyukas kád” – jelen első epizód magát a problémát tárja fel: bemutatja, hogyan tűnik el a víz a Homokhátságról, milyen folyamatok állnak a kiszáradás hátterében:
A második rész már a lehetséges megoldásokkal foglalkozik, többek között az alulról szerveződő helyi vízőrző csoportok munkájával, míg a harmadik a mezőgazdaságra gyakorolt hatásokat és az alkalmazkodáshoz szükséges tájhasználatváltás lehetőségeit veszi sorra.
És mi a MOSAIC projekt? A jobb földhasználati döntések érdekében indított, az Európai Unió által támogatott program elsődleges célja megérteni, hogyan születnek a földhasználatra vonatkozó döntések, és ezekben milyen mértékben jelennek meg a klímaváltozás és a biodiverzitás kérdései. Ezt követően helyi lakosokkal és szervezetekkel együttműködve szakpolitikai műhelyeket hoznak létre hat helyszínen (Belgiumban, Dániában, Magyarországon, Portugáliában, Svájcban, és lesz egy európai szintű műhely) egy-egy esettanulmányhoz kapcsolódva. A WWF Magyarország és az ESSRG kutatóműhely vezetésével működő magyar Szakpolitikai Műhely célja, hogy a vízhiánnyal évtizedek óta küzdő Homokhátság térségében feltárja a területhasználati döntések hátterét, és szakpolitikai javaslatokat dolgozzon ki a problémák megoldására.
