Újabb részletek derültek ki arról a két, feltételezett orosz ügynökről, akiket még júniusban fogtak el a szerb–magyar határ közelében – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró. A német nyomozók azt vizsgálják, összefügghet-e az ügy a lipcsei repülőtér elleni, augusztusban meghiúsult szabotázsakcióval.
A júliusi hírek még június 12-i őrizetbe vételről szóltak, Panyi és a friss német sajtóbeszámolók az őrizetben vételidőpontját egy nappal korábbra teszik. Panyi Szabolcs szerint a két férfi fogva tartását azóta újabb egy hónappal, szeptember 9-éig meghosszabbították.
A Bild már júliusban arról írt, hogy a szerb–magyar határon elfogott férfiak az orosz titkosszolgálatok ügynökei lehetnek, akik egy németországi hadiipari létesítmény ellen készülhettek merényletre. A feltételezett célpontot nem nevezték meg, de a lap szerint olyan üzemet vagy más létesítményt támadhattak volna meg, amely Ukrajnának szánt fegyvereket gyárt vagy szállít.
A szerb rendőrség, a szabadkai főügyészség, a német rendőrség és az Europol akkor nem erősítette meg ezeket az értesüléseket.
Konzervdobozba rejtették a robbanóanyagot
A Tagesspiegel most arról írt, hogy a két férfinál egy átalakított drón alkatrészeit, a vezérléséhez szükséges jeladókat, valamint két, robbanóanyaggal megtöltött konzervdobozt találtak.
A német nyomozók szerint ezek az alkatrészek hasonlítanak ahhoz a drónhoz, amelyet augusztus 4-én találtak meg a lipcsei repülőtér védett területén, ukrán Antonov teherszállító repülőgépek közelében. A lipcsei szerkezetnél szintén konzervdobozba helyezték a robbanóanyagot, majd a drónhoz rögzítették.
A német kormány az akció megszervezésével Oroszországot vádolta meg, amit Moszkva tagadott. A repülőtér a polgári teherszállítás mellett az Ukrajnának szánt szállítmányok és a NATO logisztikájában is fontos szerepet tölt be – írta szerdán a Reuters.
A német hatóságok most azt próbálják megállapítani, hogy a Szerbiában fogva tartott férfiak kapcsolatban álltak-e valamelyikükkel.
Az egyik, Lipcsével kapcsolatba hozott gyanúsított a nyomozók szerint egy másik szabotázsakcióban is szerepet játszhatott: egy łódźi barkácsáruház 2024 júliusában történt felgyújtásában. A férfinak állítólag kapcsolatai vannak az orosz hírszerző szolgálatokkal.
Az áprilisban talált robbanóanyaghoz is elvezetett a nyomozás
A szerb hatóságok azt feltételezik, hogy a csoport robbanóanyagokat, robbanószerkezeteket és drónokat tárolt Szerbiában, majd azokat előre egyeztetett helyszínekre, európai uniós országokba szállította. A gyanúsítottak egyéni szerepét és a lefoglalt eszközök tervezett felhasználását még vizsgálják, az eljárásba európai országok nyomozó hatóságait is bevonhatják.
A csoport a Szerb Biztonsági Információs Ügynökség, a katonai elhárítás és a rendőrség közös nyomozása során került látókörbe. A vizsgálat abból az április 5-i esetből indult ki, amikor négy kilogramm robbanóanyagot találtak a Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszának közelében.
A magyar választási kampány hajrájában történt eset után Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot, kormányzati politikusok pedig terrortámadás előkészítéséről beszéltek, és ukrán érintettséget sugalltak. A szerb hatóságok azonban az ukrán szálat nem erősítették meg.
Rácz András Oroszország-szakértő akkor a 24.hu-nak azt mondta, hogy az eset kizárólag Orbánnak és a Fidesz választási kampányának kedvez, és felvetette egy hamis zászlós művelet lehetőségét. Erre azonban azóta sem került elő bizonyíték.
Panyi Szabolcs szerint a mostani ügy beleillik az Európában egyre gyakoribb orosz szabotázsakciók sorába. Ezeknél a műveleteknél a titkosszolgálatok gyakran nem hivatásos ügynököket, hanem például a Telegramon, pénzért toborzott végrehajtókat alkalmaznak. A beazonosított esetek jelentős részében a fő szervezőként az orosz katonai hírszerzés, a GRU jelenik meg. Panyi Szabolcs a bejegyzése végén azt írta:
Ebben a helyzetben sajnos Magyarországnak sem érdemes abból kiindulnia, hogy ez a fenyegetés sokáig elkerüli.
