Kultúra

„Utalnak rá jelek, hogy a médiát a maga módján az új kormányzat is megpróbálja megszállni”

Bajomi-Lázár Péter és Boldog Dalma 2026. augusztus 17-én a Ferenc téren.
Varga Jennifer / 24.hu
Boldog Dalma és Bajomi-Lázár Péter
Bajomi-Lázár Péter és Boldog Dalma 2026. augusztus 17-én a Ferenc téren.
Varga Jennifer / 24.hu
Boldog Dalma és Bajomi-Lázár Péter
Jóindulatú értelmezése a nyári hónapok eseményeinek, hogy az Orbán-kormányok alatt gyarmatosított médiát a Tisza dekolonizálja. Ugyanakkor vannak olyan momentumok is, amelyek nem dekolonizációra, hanem rekolonizációra, újragyarmatosításra utalnak – állítják interjúnkban Bajomi-Lázár Péter és Boldog Dalma médiakutatók. Az Újságírás-etika Kelet-Európában című, nemrég megjelent könyv szerzőivel a közmédia átalakításáról és a volt megafonos influenszerek saját újságírói szerepértelmezéséről, a kései Kádár-rendszer és a NER médiaviszonyainak hasonlóságairól beszélgettünk. Hogyan előzte be Magyar Péter a hagyományos sajtót? Melyik politikus nevezte skorpióknak és patkányoknak az újságírókat? Miért lesz nehéz médiatudományi szempontból kutatni, mi történt az elmúlt tizenhat évben? Interjú.

Kezdjük a nyár legnépszerűbb miniszterelnöki kommentjével! Augusztus elején kinevezik a megújuló közmédia két új munkatársát, az egyiküket vezető beosztásba. A kinevezés hírére a miniszterelnök bepötyögi a Facebookra: „nem hinném…”. Másnapra a kinevezéseket visszavonják. Hogyan értelmezi ezt az eseménysort az újságírás-etikával foglalkozó médiakutató?

A cikk tartalmából

Néhány idézet az interjúból:

  • „Amikor Magyar odakommentel valamit, a közvélemény úgy érzékeli, hogy itt megint a partikularizmus és az informalitás hagyománya elevenedik fel. Miközben sokan azt gondolják, hogy a kormány megbízatása éppen az efféle rossz emlékű praxisok felszámolására szól.”
  • „A közszolgálati média 1988–89-ben határozottan progresszív szerepet játszott, így nem volt szükség ilyen radikális cezúrára. Ugyanezt nem mondhatjuk el az orbáni médiáról.”
  • „Az Orbán-kormányzat médiapolitikája nagyon hasonlított a Kádár-rendszer tájékoztatáspolitikájára. Közös vonás, hogy a kulcspozíciókban a politikai lojalitás fontosabb, mint a szakmai hozzáértés.”
  • „Ha ránézünk a térképre, azt látjuk, hogy a világban ma a kollaboratív újságírás sokkal gyakoribb, mint a monitorozó újságírás.”
  • „Előfordulhat, hogy az újságíró mély meggyőződéssel gondolja, a kormánynak igaza van, sőt az is megtörténik, hogy a kormány valóban helyes döntéseket hoz. Ilyenkor is legyen kritikus az újságíró?”
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik