A nekropoliszban, az ELTE egyik koncessziós területén több értékes sír mellett az egyik legjelentősebb Nebamun TT 65-ös számmal jelölt sírja az Újbirodalomból, amelyet később a papi elithez tartozó Imiszeba alakított át saját temetkezési emlékművévé. Ennek feltárását 1995-ben kezdte meg munkatársaival Bács Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyiptológiai tanszékvezetője.
A napokban megindult további kutatások elsősorban egy olyan terület feltárására irányulnak, amelyet a korábbi ásatások nem érintettek. A TT 65-ös sír környéke egy 100×80 méteres terület, amelyen öt-hat sír található, ezek nagy része Hatsepszut-kori. A most feltárandó két sír a zóna déli részén található, amelyet egy hatalmas meddőhányó foglal el, ezt a korábbi ásatások termelték oda 1901-től kezdve.
MTI
Miután feltártuk Penré alkirály aknasírját, attól délre kezdtünk el dolgozni, hogy megnézzük, mi van a meddőhányó alatt. Ekkor kiderült, hogy itt két korábbi sír található. Úgy tűnik, az egyiket valaki 1905-ben már megtalálta, de aztán valamiért elfelejtődött, és ma plafonig tele van törmelékkel – mondta el Bács Tamás.
A másik egy úgynevezett szaff-típusú temetkezési hely – a Középbirodalomban kedvelt sziklasír-típus -, amelyre az oszlopos tornácos homlokzat jellemző. Egy ilyen már ismert a területről, a Hatsepszut alatt magas rangú papi tisztséget betöltő Hapuszeneb sírja. Úgy tűnik, a területen a királynő udvarának előkelő tagjai temetkeztek, ezért érdekes az új szaff-sír is, amelyről most még semmit sem tudni – jegyezte meg az egyiptológus.
A kitermelendő törmelékben is akadhatnak leletek, hiszen a száz évvel ezelőtti feltárások során kidobtak olyan, akkor értéktelennek tartott, törött tárgyakat, amelyek ma a régészet számára fontos bizonyítékok lehetnek: kartonázs- és múmiatöredékek, kerámiadarabok vagy a kopt-korszakból ránk maradt feliratos és tárgyi emlékek előkerülésében reménykednek.
