Ha van az atlétikában titokzatosság, akkor Kratochvilova személye feltétlen odasorolandó. Az 1951. január 26-án Golcuv Jeníkov városában született sportoló ugyanis olyan világcsúcsot őriz, amelyről tényleg el lehetett mondani, hogy űridő. Mindezt egy olyan távon, amelyen egész életében egy érmet nyert (legalábbis világversenyen), egy aranyat.
Kratochvilova igazából 400-as futónak számított, csak elég nehezen boldogult, ugyanis vetélytársa, a legendás keletnémet Marita Koch uralta ezt a korszakot. Ennek ellenére a csehszlovák sportoló fel tudott mutatni egy világbajnoki (1983) és három fedettpályás Európa-bajnoki címet (1981, 1982, 1983) – ráadásul az ominózus helsinki vébén, Koch távollétében nem csupán nyert, hanem 47.99 másodperces idővel új világcsúcsot ért el.
Olyat, aminél jobbat csak Koch tudott futni, még 1985. október 6-án, Canberrában (47.60).
Megdönthetetlen rekord
De az 1983-as vébé valóban Kratochvilováé volt, aki 32 évesen megnyerte a 800 métert is. Érdekesség, hogy világversenyen ez volt az egyetlen érme ezen a távon.
„Valami rendkívüli dolog történik itt” – mondta az akkori viadal kommentátora, aki nem akart hinni a szemének. A hatalmas, de gyakorlatilag üres Olimpiai Stadionban Kratochvilova mint egy emberi lábakon guruló gép őrületes sprintet vágott le, több mint 50 métert vert versenytársaira, és olyan rekordot futott, amely azóta is megdönthetetlen – az új fejlesztésű cipők, a gyorsabb pályák, a tudományosan irányított edzések és a jelentősen javuló táplálkozás ellenére.
Brutális edzés vagy dopping?
Hogy lehetséges és emberi ésszel felfogható volt-e akkoriban az űridő? Nehéz kérdés. Szinte minden szakértő és megfigyelő egyetértett abban, hogy ezt az időt csak teljesítménynövelő szerek szedésével érhette el.
Ugyan a New York Times felfedezte, hogy Kratochvilova neve 1984-ben és 1987-ben felmerült Csehszlovákia titkos és szisztematikus doppingprogramjával kapcsolatban, ugyanakkor bizonyítékot nem találtak arra vonatkozóan, hogy anabolikus szteroidokat használt volna.
„Tizenkét éves korában már egy szénával teli villát is be tudott dobni a szénapadlásra, akárcsak bármelyik felnőtt gazda” – írta róla egy csehszlovák újságcikk. Később, amikor már topsportoló volt, az a hír járta, hogy télen szöges cipőben, egy befagyott tavon edzett, és ólommellényt viselt.
Más szóval, a neveltetése és a brutális edzés tette lehetővé az 1:53,28 perces idejét, nem pedig anabolikus szteroidokkal való doppingolás.
Egy év alatt 750 tonnát emelt fel
Edzője, Miroslav Kvác egy húsz évvel ezelőtti interjújában még elképesztőbb adalékokkal szolgált a terhelést illetően.
A szakember egy zseniálisan egyszerű ötlettel állt elő:
Egy versenyzőnek azt a képességét kell fejlesztenie, amelyre a leginkább hajlamos. Jarmila számára ez az erő volt.
Volt, hogy Kratochvílová egy év alatt 750 tonnát emelt fel. Edzésen olykor tízszer is felugrott egymás után egy 110 kilogrammos rúddal a hátán. Volt olyan délelőtt, hogy 18 kilométert sikerült lefutnia az atlétikapályán.
Kvác kegyetlen adagokat írt fel neki, mások számára elviselhetetleneket. Néha medencében, bokáig érő vízben futott, edzője katonai gázálarcot és egy kilenckilós mellényt adott rá.
„Őrült módjára dolgoztunk, nap mint nap” – emlékezett vissza Kratochvílova.
Amikor nem tudott aludni, sörrel, sőt néha még egy kis pohár vodkával vett be tablettákat, a versenyek előtt pedig akár három kávét is megivott, hogy energiát gyűjtsön.
„Sikereinek, erejének és akaraterejének 70–80 százalékát a génjeiben hozta” – mondta Kvác, aki szerint a csodát nem a dopping, hanem a B12-vitamin maximális dózisa hozta meg. Bár legendák keringtek arról, hogy az atlétát folyamatosan injekciózzák, Kratochvílová esküszik rá, hogy csak vitaminokat kapott.
Láthatunk-e csodát az Eb-n?
A 800-as világcsúcs tehát 43 éve megdönthetetlen, ám idén akár valami csoda is történhet. Másfél hónappal ezelőtt a svájci Audrey Werro mindössze 52 századmásodperccel futott lassabbat Kratochvilovánál: a június 28-i, párizsi Gyémánt Liga-viadalon 1:53,80-ra javította országos rekordját.
A brit Keely Hodgkinson sem sokkal marad el tőle, 1:54.33-as idejével, a sportoló állítólag egy portugáliai edzőtáborban még ennél is gyorsabb volt, bár az idejét nem árulta el.
És akkor nem beszéltünk még a holland Femke Broeders-Bolról, akinek valószínűleg nem kell sok idő, hogy erre a távra váltva lépést tudjon tartani a riválisaival.
Az említett három sportoló az este 22:46-kor kezdődő Európa-bajnoki döntőben egymás ellen futva akár csodára is képes lehet – bár nem tudni, hogy a világ idei legjobbjával rendelkező Werro milyen állapotban lesz a szerdai hatalmas bukását követően.
