Aki szokott sorozatokat nézni filmen vagy olvasni könyvben és képregényben, néhány részletüket fejből tudja, mint a varázsigéket. Például ezt:
Időszámításunk előtt 50-ben járunk. A rómaiak megszállták egész Galliát. Illetve… nem az egészet! Egy kis, megtörhetetlen gallok lakta falu még mindig ellenáll a hódítóknak.
Ezeket a halhatatlan sorokat René Goscinny írta, miután elgondolkodott rajta, mikor lettek a franciák – franciák.
Barátja, a fiatal képregényrajzoló, Albert Uderzo párizsi lakásán üldögéltek valamikor az ötvenes évek végén, és egy új, történelmi témájú képregénysorozatot tervezgettek. Próbálkoztak már középkorban játszódó állatos mesével, de azt végül elvetették. Nagyobb népszerűségnek örvendett az Oumpah-pah nevű, rettenthetetlen, melák indián harcosról szóló sorozatuk, de Goscinny és Uderzo éppen saját képregénymagazin elindítására készültek, és nagy durranást akartak.
Uderzo előbb azon viccelődött, hogy a franciák már az őskorban is franciák voltak. Majd helyesbített: talán inkább a gall időkben, a Római Birodalom fennhatósága alatt lettek olyanok, mint manapság. Erre Goscinny felkapta a fejét, kiment a szobából, és tizenöt perccel később egy új képregénysorozat első vázlatával tért vissza. Főszereplői egy kis termetű, ravasz gall harcos, Astérix, meg nagydarab, egyszerre hűséges és sértődős barátja, Obelix voltak. Micsoda pillanat!
Kettejükön kívül René Goscinny több tucatnyi figurát talált ki negyedszázados, viszonylagos rövidsége ellenére is rendkívül termékeny írói karrierje során. Alakjainak nagy része a legtöbb magyar olvasónak a mai napig ismeretlen, de azért Astérixet, Obelixet, a kis Nicolas-t vagy a Morris által kitalált, de Goscinnyvel a népszerűsége csúcsaira repített Lucky Luke-öt mi is jól ismerjük.
Goscinny ugyanakkor nemcsak rendkívül tehetséges író, hanem nagy hatású szerkesztő is volt. Amikor dolgozni kezdett Franciaországban, a képregény a gyerekek népszerű olvasmányai közé tartozott. Goscinny többet hozott ki belőle. Sorozataival és az általa vezetett újsággal, a Pilote-tal alapvetően járult hozzá ahhoz, hogy a képregényből nemzedékeken átívelő szórakozási forma és virágzó kultúra bontakozzon ki Franciaországban. Nem egyedül dolgozott: remek írók vették körül és olyan egyéni stílusú, zseniális rajzolók, mint Uderzo, Morris, Jean-Jacques Sempé és Jean Tabary.
Miért éppen Goscinny volt alkalmas rá, hogy az Atlanti-óceánnak ezen az oldalán mindenki másnál népszerűbb képregényhősöket teremtsen?
