Baka András: Az elmúlt évek legsúlyosabb következménye a magyar társadalom mély megosztottsága

A Szózat közös eléneklésével zárul a délután a parlamentben. Vége a mai ülésnek.

Hosszan tapsolja a Tisza-frakció és kormány tagjai a beszédét befejező Baka Andrást, aki végül elhagyja az üléstermet.

Az új államfő kijelentette: felelősséget érez mindazokért, akik a határokon kívül tartoznak a nemzethez, a jogaik védelme a magyar állam tartós érdeke, ezt az ország szomszédaival együttműködve lehet eredményesen szolgálni.

Baka András végül arról beszélt, hogy az ország történetében „mindig akadtak nemzedékek, amelyeket újra képesek voltak országot építeni”. Az új államfő úgy gondolja, most megint ilyen időket élünk. „Nem térhetünk vissza sem a monarchiába, sem a rendszerváltás utáni világba. A világ megváltozott, ezért a változás nem egy elveszett múlt helyreállításának lehetősége. Arra kaptunk lehetőséget, hogy tanuljunk abból, ami eddig történt. Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e olyan országgá válni, ahol egy gyerek jövőjét nem a születési helye dönti el, ahol a fiataloknak nem kell külföldre menniük, és ahol az idős emberek nem érzik magukat felelősnek.”

Azzal zárta beszédét:

Mert az állam nem önmagáért van. Az állam az emberért van. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Azzal folytatta, hogy

a köztársasági elnök nem alkotmányozó hatalom, nem feladata egy új alkotmány tartalmának a meghatározása, de őrködnie kell afelett, hogy egy új alkotmány kialakítása ne váljon megint egy párt érdekeinek szolgájával.

Baka András hangsúlyozta, hogy az államfő feladata nem merül ki azokban az alkotmányos döntésekben, amit a Sándor Palotában hoz. Az államfő nem tud minden problémát megoldani, de jelenlétével hangot adhat azoknak, akiknek nincs.

Arról is beszélt Baka András, hogy nem mesterséget egységet kell teremtenie, hanem elismerni, hogy a különböző nézeteket valló emberek ugyanúgy részei a nemzetnek. Kiemelte: az államfőnek az Alaptörvény felett is őrködnie kell.

Az előző rendszerben a kormány foglyul ejtette az országot, és a 16 év végére eljutott a rendeleti kormányzásig, ahol a fékek és egyensúlyok szétválasztása nem működött.

Azzal folytatta az új államfő, hogy egy „demokrácia jövője nemcsak azon múlik, hogy a fiatalok elmennek-e szavazni, hanem magukénak érzik-e a közös gondokat, felelősséget vállalnak, vitáznak-e.”

A mostani változás megmutatta, hogy egy társadalom képes visszaszerezni önrendelkezését, a kérdés az, mit kezdünk vele a jövőben, mert egy választási eredmény önmagában nem állítja helyre a jogállamot.

Baka szerint

• független bíróságokra,
• szabad választásokra,
• hatékony alkotmánybíróságra,
• szabad nyilvánosságra,
• ellenőrizhető kormányzásra,
• demokratikus, működőképes alkotmányos kultúrára van szükség,

ahol a kritika nem árulás, a hatalom korlátozása nem akadály, a politikai ellenfél nem ellenség, a kompromisszum nem gyengeség.

„Ebben a helyzetben különös szerepe van annak is, hogyan értelmezi saját szerepét a köztársasági elnök” – mondta Baka.

Nekem a nemzet egységének kifejezése pártpolitikai semlegességet, de semmiképpen sem értéksemlegességet jelent.

Arról is beszélt Baka András, hogy ugyan a jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzfelhasználást ellenőrizni kell, ugyanakkor

nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra.

Baka András szerint az elmúlt időszak okot ad az önvizsgálatra, de a bizakodásra is. „Valami rendkívüli történt Magyarországon, olyan, ami ritka egy nemzet életében. A szabadság vágya egyszer csak a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben talált visszhangra. Széles társadalmi akarat lett belőle, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a valóságot egyre nehezebb volt eltagadni. Már a legkisebb településekre is eljutottak olyan információk, amikor korábban nem.”

„Egy generációnyi időt vesztegetett el ez a nemzet, miközben a rendszerváltás éltanulójából a sereghajtó országok közé süllyedt” – mondta Baka András. Úgy folytatta: az elmúlt közel két évtizedben Magyarország olyan súlyos válságba került, amely az egész ország működését érint. „Régóta ismert tragikus helyzetben van az egészségügy, az oktatás és a gyermekvédelem.” Szerinte minden olyan terület válságban van, „amelyek meghatározzák mindennapi életünket.” Emellett kiemelte, hogy az elmúlt időszakban közös javaink jelentős része magánszolgálatba került. „A közpénz felhasználása olyan kérdéseket vet fel, amelyre egy demokratikus államnak határozott választ kell adnia.”

Baka András szerint a jogállam nemcsak attól működik, hogy vannak szabályai, de attól, hogy az emberek elhiszik, hogy ezek a szabályok kivétel nélkül mindenkire vonatkoznak.

Az elmúlt évek legsúlyosabb következményét én a magyar társadalom mély megosztottságában látom.

Itt a frissen megválasztott államfő kiemelte a civilek, az újságírók, a kisebbség elleni támadásokat.

Azt akarták elhitetni velünk, hogy aki mást gondol, az nem egyszerűen téved, hanem ellenség. Ez az ország azonban nem tud úgy közös jövőt építeni, hogy polgárai egymásban ellenséget látnak. Ezért az előttünk álló feladat egyszerre követel igazságtételt és önmérsékletet.

Váratlan, zavarba ejtő és egyben megtisztelő volt már a jelölésem is – mondta beszéde elején Baka András. Azzal folytatta: „azért vállaltam a felkérést, mert úgy gondolom, Magyarország történetének olyan időszakához érkezett, amikor az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről való komoly gondolkozásra van szükség.”

Az elmúlt évek után a társadalom többsége most felszabadulást és reményt érez. Mások csalódottságot és bizonytalanságot. Ezek az érzések együtt vannak jelen a mai Magyarországon. Egy demokratikus társadalomban ez nem rendellenesség, hanem természetes állapot. Épp ezért nem kerülhetjük el a szembenézést, tudnunk, értenünk kell, hogy jutottunk ideáig.