Magyar Péter: Fontos tételesen emlékeztetni, hogy miért és kik miatt került hazánk rendkívül nehéz helyzetbe

Magyar Péter viszonválaszában először Toroczkaihoz fordult, aki szerinte nem mondott konkrétumokat, de könnyen teszi ezt, mert nem valószínű, hogy a kormányzás felelőssége vonatkozna majd rá.

Magyar ugyan nem tervezte, de arra hivatkozva ő is megosztott részleteket a frakcióvezetők Forsthofferrel folytatott találkozójáról, miután a Mi Hazánk vezetője is így tett. A miniszterelnök állítása szerint Toroczkai azzal kezdte a találkozón, hogy két nappal korábban még semmit sem tudott Paks vagy az atomenergia működéséről, majd ezután kérdezett. Magyar szerint most ismét álkérdéseket tesz fel.

Ezután a miniszterelnök a „bezzeg romániázó” Toroczkainak azt válaszolta, hogy a csernabodai román atomerőműnek más a hűtési technológiája. A román energiaminiszter pedig éppen azt nyilatkozta, hogy mivel nem sikerült tartósan emelni a Duna vízszintjét, ezért néhány nap múlva napokra leállhat az atomerőmű. Magyar azt állította, hogy leállt az egész romániai autóipar, míg nálunk nem történt ilyen.

A miniszterelnök elmondta, hogy Orbán Anita folyamatos kapcsolatban van a szlovák szakminiszterekkel a régóta változatlan vízügyi megállapodás ügyében, míg „az önök streetfightere” (Orbán Viktor) éppen pálinkázott az oligarchákkal Szerbiában.

A Tisza részéről Molnár Zoltán frakcióvezető-helyettes szólt hozzá, aki köszönetet mondott a magyar embereknek az összefogásért, önkorlátozásért és a jövőért való tenni akarásért. Hite szerint ez tesz minket büszke európai nemzetté. „Minden megawatt, minden csepp víz számított” – mondta, majd hozzátette, hogy hétfőn újra elindulhatott az egyik paksi turbina visszakapcsolása, estétől pedig a második blokk harmadik turbinája is újra termelhet.

Molnár Zoltán arról is beszélt, hogy továbbra is okot ad az aggodalomra az, hogy nem tudni, az Orbán-kormány idejéből milyen csontvázak esnek még ki a szekrényből, milyen energetikai fejlesztések maradtak el.

Közölte, hogy a Tisza-kormány energiafejlesztési és vízmegtartási programot indít.

Bóka János szólt hozzá következőnek, aki jó dolognak nevezte, hogy az energiaválságról és annak kezeléséről tudnak vitatkozni a parlamentben, miután a múlt héten nem tudtak.

Azt vetette a miniszterelnök szemére, hogy a házszabály szerint rendkívüli esetekről számol be a napirend előtti felszólalásában, de „érdekesmód a múlt héten ezek szerint nem volt olyan rendkívüli eset, amiről az Országházban be kellett volna számolni”.

A Fidesz frakcióvezetője ezután azzal támadta Magyar Pétert, hogy két héttel ezelőtt is felszólalt, de egy szóval sem említette, hogy energiaválság fenyeget, ami a paksi atomerőmű teljes leállásához is vezethet.

Azt mondta, hogy jórészt politikai, kis részben szakmai vita zajlik arról, hogyan készülhet fel az ország hasonló válsághelyzetek elkerülésére.

Megköszönte a magyar embereknek, hogy önkorlátozással kevesebb vizet és áramot fogyasztottak, illetve a vállalkozásoknak is, hogy visszafogták a fogyasztásukat az energiabiztonság érdekében, és „ezzel a kormány helyett megvédték az országot”.

Bóka szerint ezt az energiaválságot az emberek oldották meg. Az elmúlt ciklusokban pedig a kormányoknak sikerült elkerülnie a hasonló helyzeteket, ha pedig krízis köszöntött be, akkor a magyar emberek tudhatták, hogy számíthatnak a kormány segítségére, tette hozzá.

Meglátása szerint ennek éppen az ellenkezője történt: amikor a válság a legsúlyosabb pontjához ért, akkor a miniszterelnök és a kormány ránézett az emberekre, a cégekre, az energiaszolgáltatókra és a szomszédos országokra, széttárta a kezét, és azt mondta, hogy segítsetek.

„Ez volt a kormány válságkezelése” – összegzett.

A frakcióvezető azt mondta, ez a válság elkerülhető lett volna, amire egy lehetőséget Magyar is felvázolt, bár Bóka szerint ez nem járható út, és jobban örült volna, ha a miniszterelnök Törökországban folytatta volna a nyaralását, és Orbán Viktor kezelné ezt a válságot.

Elismételte, hogy a kormány hetekkel, hónapokkal előre felkészülhetett volna a krízis kezelésére.

Bóka közérdekűadat-igénylésre hivatkozva azt kérte, vizsgálják meg, a Pénzügyminisztérium miért nem engedélyezte a Bácska vízpótlásával kapcsolatos 514 millió forintos projekt első fázisát, miért nem engedélyezte a Dong-érrel és a Körös-érrel kapcsolatos beruházás 735 milliós forrását vagy a Holt-Tisza síkvidéki tározók kiépítésével kapcsolatos 304 milliós forrást.

Ezután azt állította, hogy tiszás elemzők a rezsicsökkentés végét akarják, míg az Orbán-kormány az elmúlt 12 évben minden válságot a rezsicsökkentés megőrzésével kezelt.

A KDNP részéről Rétvári Bence kezdett, és ő is köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a válságkezeléshez. Rétvári megjegyezte, abban nem ért egyet a miniszterelnökkel, hogy mi okozta a problémát; szerinte Magyar végig magyarázkodott és visszamutogatott, mintha a globális felmelegedésért is Orbán Viktor lenne a felelős.

Rétvári ezután feltette a kérdést, ki volt a legnagyobb rémhírterjesztő, majd felolvasott öt különböző idézetet Magyar Pétertől, melyekben a miniszterelnök azokról a lehetőségekről beszélt, hogy a paksi atomerőművet elképelhető, hogy le kell állítani. Szerinte az emberek joggal ijedtek meg, Orbán és Pintér Sándor válságkezeléseikor ilyen nem valósulhatott meg, ők soha nem tévesztették meg az embereket, nem terjesztettek rémhíreket. Majd azt tudakolta még, hogy Magyar miért dugta el Kapitány Istvánt, akinek valós tapasztalata van az energetikában.

A KDNP frakcióvezetője végül a Btk.-ból is idézett a rémhírterjesztés kapcsán, szerinte Magyar elmúlt heti megszólalásai ezeket a passzusokat kimerítették.

Magyart követően a Mi Hazánk frakcióvezetője, Toroczkai László kapott szót, és arról kezdett beszélni, hogy Magyar teljesen feleslegesen beszélt ezekről a környezeti kérdésekről félórát, mert a problémákat ismerjük, a Fidesz vezetői már elismerték a mulasztásaikat. „Orbán Viktor ezt már elrendezte” – jelentette ki az ellenzéki képviselő.

Toroczkai ehelyett többet szeretett volna hallani arról, hogy mit csinált a Tisza-kormány az elmúlt napokban. Ő is köszönetet mondott minden magyarnak, akik részt vállaltak a válságkezelésben, de megjegyezte, szerinte leginkább azért nem használták az emberek a mosógépet, mert viselik a magyar politikai elit hibáit.

A korábbi kormányzat, folytatta a miniszterelnök, nem tett semmilyen megelőző lépést. Naperőművek épültek a tárolókapacitások bővítése nélkül, a szélerőművek építését letiltották, Paks 2 pedig meg sem épült. Ezermilliárdért van ott két hatalmas betonteknő, ahogy Magyar Péter fogalmazott.

A kormányfő szerint az energetikát érintő kérdésekbe és vitákba nem mert belemenni a Fidesz, ugyanúgy gyávák voltak, mint az ügynökakták kérdésében. Zárásul megígérte, hogy az ősszel kezdődő alkotmányozás során ezek a kérdések is kiemelt fontosságot kapnak majd.

Magyar ezt követően a fideszes képviselőket kezdte feddni, emlékeztetve, hogy a Fideszhez köthető több influenszer a válságkezelés ellen beszélt a nyilvánosságban, a fideszes politikusok pedig nem fogták vissza őket. Emlékeztetett arra is, hogy voltak olyan hangok a Fidesz részéről, melyek azt pedzegették, hogy a kormány az újonnan kinevezett pozícióvivők miatt nem tudta megfelelő módon kezelni a válságot. Itt szúrta közbe Magyar, hogy egy sor intézmény élén nem volt változás a kormányváltás óta, például Paks vezetője még mindig a szolnoki Fidesz-alapszervezet egykori vezetője, akinek nincs is energetikai tapasztalata vagy végzettsége.

Magyar Péter itt kötött át arra, hogy a különböző Fidesz-káderek azért lehetnek még a helyükön, mert egy felelős kormány egy válság közepén nem cseréli le a kritikus infrastruktúra vezetőit. Magyar szerint egyébként az állam által működtetett cégekben szakértői szinten kiváló emberek dolgoznak, de megfojtja őket a múlt vezetőinek mentalitása. Éppen ezért, mint ígérte, a válság lezárultával a kormány miniszterei haladéktalanul végrehajtják majd a szükséges vezetőcseréket a különböző vállalatoknál, és a szükséges vizsgálatokat is elindítják.

Magyar kijelentette, hogy Kapitány István minisztériumában már az első hőhullám érkezése, június 16-tól kezdve napi szinten monitorozták a helyzetet, és amikor szükségessé vált, rögtön megalakult a Védelmi Munkacsoport, ami, folytatta Magyar, a korábbi operett-törzsekkel ellentétben minden területről bevonta a szükséges tudást.

A miniszterelnök elmondása szerint a válság közepén óránként kapott tájékoztatást a paksi atomerőműtől. Magyar ismét elmondta, hogy az elmúlt évek látszatintézkedései és rendeleti kormányzása semmilyen valódi eredményt vagy tudást nem hozott. Éppen ezért szerinte az államigazgatást szinte teljesen felkészületlenül érte a válság, a kormánynak pedig néhány nap alatt kellett új fokozatba kapcsolni a teljes állami működést.

A válságkezelés kapcsán elmondta, hogy a nukleáris biztonság végig biztosított volt, és a jövőben sem lesz ok az aggodalomra; a villamosenergia-hálózat folyamatos és biztonságos működése biztosított volt, és ez így is marad a jövőben is, illetve sikerült eszközölni azt is, hogy a lakosságot minél kevesebb kellemetlenség érje. Itt mindenkinek köszönetet mondott, aki részt vállalt a maga módján a válságkezelésben, és megértette az új kormányzati gondolkodást.

Magyar szerint nem is 16, hanem 36 évet vesztegettünk el, ehhez viszonyítva három hónap alatt nem lehet mindent bepótolni. De a mostani aszályhelyzet is azt mutatja, hogy jelen probléma kezelése nem felesleges luxus vagy nyugati ideológiai elhajlás, hanem a megváltozott körülményekhez való egyik legfontosabb alkalmazkodás.

A miniszterelnök ezt követően a kormány válságkezelésére tért át. Hangsúlyozta, hogy minden mindennel összefügg: a rendkívül magas napi átlaghőmérséklet, az aszályos nyár, ami a Velencei-tavat és a Dunát is rossz helyzetbe hozta, ami már a paksi atomerőművet is veszélybe sodorta. De idetartozik még a hőség miatti megnövekedett áramfogyasztás és az elmúlt kormányok mulasztásai – ezek eredménye lett a múlt heti energiakrízis.

Új irány címmel, a klímaváltozás és a vízhiány témájával kezdte beszédét Magyar Péter, megjegyezve már rögtön az elején: újszerűnek tűnhet egy olyan miniszterelnöki felszólalás, ami ezekkel a szavakkal kezdődik.

Magyar szerint az utóbbi években a teljes kormányzatban tabu volt a totálisan megváltozott környezeti körülményekkel való szembenézés és a klímakatasztrófát megelőzendő előkészületek megtétele. A miniszterelnök felidézte, hogy Orbánék 2012-ben felszámolták a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézetet, és ennek a célja kizárólag az volt, hogy megszerezzék annak a központját, hogy a helyén évekkel később atlétikai központot építsenek.

Fontos tételesen emlékeztetni, hogy miért és kik miatt van most az, hogy hazánk rendkívül nehéz helyzetbe került – folytatta Magyar, majd Kövér Lászlótól idézett, aki 2019-ben azt találta mondani, hogy a média agymosása miatt foglalkozik annyi ember a klímaváltozással. Orbántól pedig azt idézte fel, amikor 2023-ban a parlamentben azt ecsetelte, hogy Magyarországnak feleslege van vízből, és a Duna 5 másodperc alatt annyi vizet hoz, amennyi egy akkumulátorgyár egész éves vízigénye.

Magyar szerint az elhangzott szavaknál fontosabb a mögöttes gondolat, miszerint a Fidesz úgy volt vele, hogy ezzel a témával inkább nem kell foglalkozni, pedig még Lázár János is elismerte, hogy hibát követett el a kormány, hogy nem épített nagy víztározókat 10 évvel ezelőtt.

A miniszterelnök szerint a kormányváltás a vízgazdálkodás és a klímavédelem kapcsán is az utolsó pillanatban érkezett – itt hangsúlyozta Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerepét, hozzátéve, hogy Gajdos javaslatára környezetvédelmi főhatóságot fognak alakítani, ami még idén megkezdi a munkáját.

De a képviselők már gyülekeznek az ülésteremben.

A múlt héten az extrém hőség és az energiatakarékosság miatt az Országgyűlés nem ülésezett, így – a hivatalos honlapon olvasható javaslat szerint – egy hét kihagyás után 13 órától folytatódik a parlamenti munka.

Az ülés Magyar Péter, majd frakcióvezetők napirend előtti felszólalásaival indul, ezt követően tehet esküt a Fidesz két új képviselője, Hortay Olivér és Palóc André. A két új képviselő eskütételét az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések követik.

Az Országgyűlés ezt követően indítványokhoz benyújtott módosító javaslatokat és bizottsági jelentéseket vitat meg.

Az egyes egészségügyi adatkezelést érintő törvények módosítása a szifiliszbetegség kiszűrésének és a várandós kezelésének mielőbbi megkezdésének érdekében teremti meg annak lehetőségét, hogy a fertőzésre vonatkozó adatot a várandósgondozást végzők akkor is láthassák, ha a szifiliszszűrés nem a gondozás keretében történt.

A közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosítása többek között eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat, ahogy azt a szabályt is, hogy szakmai kérdésekben csak a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény módosítása megszünteti az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszínének kijelölésére vonatkozó miniszteri diszkrecionális jogkört.

A közpénzügyi reformokkal összefüggő egyes államháztartási szabályok módosítása alapján a Költségvetési Tanács működéséhez szükséges forrásokat a költségvetésben, az Országgyűlés fejezetén belül elkülönítetten, fejezeti kezelésű előirányzatként biztosítják.

Napirenden szerepel a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosítása, ami a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt kötelezettségek teljesítésével, valamint a Területfejlesztési Alapba való befizetési kötelezettséggel összefüggő módosítást foglalja magában.

Az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosítását a jogalkotók a rendőri feladatellátás során jelentkező párhuzamosságok csökkentésével indokolják. Emiatt a Terrorelhárítási Központ (TEK) október 1-jétől megszűnik önálló rendvédelmi szervként működni, de nevét megőrizve, országos hatáskörű szervezetként, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) irányítása alá kerül. Az Országgyűlési Őrség a jelenlegi formájában szintén megszűnik, a személyvédelmi feladatai a TEK-hez, az objektumvédelmi feladatai pedig a Készenléti Rendőrséghez kerülnek. Az Országgyűlési Őrség a jövőben a Készenléti Rendőrségen belül önálló igazgatóságként működik tovább, állományának tagjai megőrzik a rendőrökétől eltérő egyenruhájukat és illetményüket.

A központi költségvetés címrendjének a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal összefüggő módosításáról az általános vita során Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a hivatal önálló fejezetként fog megjelenni a 2026-os központi költségvetésben.

Amennyiben a parlament elfogadja az erről szóló indítványt, szigorodnak a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara tisztségviselőinek összeférhetetlenségi feltételei. A jövőben a szervezetnek nem lehetnek tisztségviselői az országgyűlési vagy európai parlamenti képviselőjelöltek, a vármegyei közgyűlések elnökei és tagjai, a polgármesterek, a kormányzati politikai felsővezetők, valamint az agrártámogatási rendszerben az államháztartásról szóló törvény szerinti támogatóként eljáró kormánytisztviselők. Az agrárkamara tisztségviselői emellett nem tölthetnek be tisztséget politikai pártban. A javaslat arra is kitér, hogy ha az országos elnökség a tagi tisztségek megszűnése miatt határozatképtelenné válik, akkor az új országos tisztségviselők megválasztásáig a kamarai biztos egy személyben gyakorolja az elnökség jogköreit.

Magyar Péter miniszterelnök és a frakciók napirend előtti felszólalásait követően leteheti esküjét két új képviselő, Hortay Olivér és Palóc André. Mindketten a Fidesz sorait erősítik majd a továbbiakban, Budai Gyula, valamint a BYD-hoz igazoló Szijjártó Péter mandátumait veszik át.

A hétfő 10 órai határidőig a Tisza-frakció benyújtotta a parlamentnek a Baka András államfőjelöltségét támogató ajánlóívet. A Fidesz képviselőcsoportja nem élt a lehetőséggel, míg a Mi Hazánk frakciója Tóth Mátét ajánlotta, az ő ívüket viszont mindössze 6 képviselő írta alá a minimális 40 helyett, így hivatalossá vált, hogy a köztársasági elnöki posztra Baka személyében egyetlen jelölt maradt.

A Baka Andrást támogató ajánlóívet 140-en írták alá a 141 fős Tisza-frakcióból, egyedül az államfő feladat- és jogköreit ideiglenesen gyakorló Forsthoffer Ágnes nem.

Bakát a holnapi ülésen választja meg minden valószínűség szerint az elnöki posztra az Orszásggyűlés, Magyar Péter már jelezte, hogy kedden 14 órakor fognak szavazni.