Fizikailag és mentálisan is jelentősen megterheli az embereket az olyan, hosszan tartó hőség, amilyen most is tapasztalható Magyarországon. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szerint az ilyen időszakok a kisgyermekek, az idősek, a várandósok, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élők számára különösen kockázatosak, akár életveszélyesek is lehetnek. Hogy pontosan hogyan, és miért, arról a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet adott felvilágítást a blogján.
Miért lehet életveszélyes a hőség?
Ahhoz, hogy életfunkcióink megfelelően működjenek, testünk maghőmérsékletét 36,5–37,5 Celsius-fok között kell tartanunk. E tartományon kívül megváltozik anyagcserefolyamataink sebessége, felborul biokémiai egyensúlyunk és más káros folyamatok is beindulnak. A magas hőmérséklet emiatt az egész szervezetre komoly terhelést jelent, de a vérkeringés kiemelten érintett.
Meleg hatására a vérplazma térfogata csökken, a vér sűrűsége nő, ami egyrészt keményebb munkára kényszeríti a szívet, másrészt akadályozza a hőleadást. Testünk ugyanis izzadással hűti magát, ehhez viszont a vérnek nagy mennyiségben kell a bőrbe áramlania, hogy a test belesjéből a hőt a leadáshoz a felszínre szállítsa.
Az idős embereknek gyakran eleve sűrűbb a vére, rosszabb a keringése a fiatalabbaknál, ezzel együtt pedig a hőleadási képessége is. Az idősek nehezebben izzadnak és a szomjúságérzetük is csökken, emiatt egyrészt nem tudják izzadással hatékonyan hűteni magukat, másrészt az izzadás miatt kiszáradnak. A kánikula így komoly kockázat lehet számukra, ráadásul az öregedéssel a hőszabályozás pontossága is romlik, így a szervezet könnyebben téved a veszélyes tartományba.
Amikor testünket hűteni kell, pulzusunk megnő, és fokozódik a légzés, a szív, valamint a vese munkája is. Eközben az izzadás miatt csökken a plazmatérfogat, megnövekszik a vér sűrűsége, ami komoyabb erőfeszítést jelent a keringési rendszernek. Ráadásul a hűtéshez szükséges, amúgy is megfogyatkozott vért a szervezet a zsigerektől vonja meg, ennek hatására esik a vérnyomás, és az agyba is kevesebb vér juthat.
A hűtéshez szükséges bőrerekbe nem jut elég vér, a testhőmérséklet tovább emelkedik, a vérkeringés összeomlik. De a hőmérséklet emelkedés nem csak a vérkeringésre, hanem az agyműködésre is hat, zavartságot, delíriumot, hőgutát okozhat, mely az agy mellett több szerv károsodását is okozhatja. Ezért van az, hogy a hőhullámok idején jellemzően a 65–75 év felettiek körében emelkedik meg a halálozás.
Nem csak az idősek számára káros a hőség
A kánikula ugyanakkor nem kizárólag az idősekre van negatív hatással. A tartós hőstressz minden embert megvisel, ugyanis rontja az alvás minőségét, és az idegrendszert is terheli. Hogy milyen lépésekkel tudjuk megvédeni egészségünket a hőség idején, arról korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
