Magyar Péter miniszterelnök augusztus 1-én, pár perccel este hat óra után jelentette be egy Facebook-bejegyzésben, hogy megjelent a rendelet, amely lehetővé teszi az ipari nagyfogyasztók lekapcsolását az áramellátásról, ha nem hajtják végre az elvárt fogyasztáscsökkentést.
Mi szerepel a rendeletben?
A rendelet pontosan meghatározza a hálózati válsághelyzetek különböző fokozatait, valamint a rendszer stabilitásának megőrzése érdekében felállított Krízis Munkabizottság feladatait és összetételét. Különös figyelmet fordít a nagyfogyasztókra, akiket kritikus időszakban terheléscsökkentésre kötelezhet az átviteli rendszerirányító, miközben korlátozza a szolgáltatók kártérítési felelősségét.
A jogszabály emellett rögzíti az ideiglenes betáplálási jogosultságok szabályait és az alapvető fogyasztók védett körének felülvizsgálati folyamatát. Az előírások célja a hazai energetikai hálózat ellenálló képességének növelése a piaci bizonytalanságokkal és a nemzetközi üzemzavarokkal szemben.
A villamosenergia-ellátási válsághelyzetnek, illetve az azt megelőző állapotoknak a rendelet szerint az alábbi fokozatai és szintjei léteznek:
- Válsághelyzet veszélye I. fokozata – Ez az állapot akkor áll fenn, ha az alábbi esetek közül legalább egy teljesül:
- Olyan tartós erőművi vagy import teljesítményhiány lép fel, amely miatt a rendszer maradó teljesítménye a 750 MW és 250 MW közötti sávba csökken.
- A földgázszállítási rendszerirányító felhasználói korlátozást rendel el.
- A kisfeszültségű közcélú elosztóhálózatra csatlakozó legalább 100 000 felhasználási hely a nagyfeszültségű hálózat üzeme miatt legalább 36 órán át ellátatlanná válik.
- A villamosenergia-rendszer legalább 6 órát meghaladó időtartamban elszakad a szinkronterületi működéstől.
- A jelentős zavar 30 napon belül legalább három alkalommal következik be.
- Válsághelyzet veszélye II. fokozata – Súlyosabb veszélyt jelentő fokozat, amely akkor áll be, ha az alábbi esetek valamelyike megvalósul:
- Olyan tartós erőművi vagy import teljesítményhiány jelentkezik, amelynél a rendszer maradó teljesítménye 250 MW vagy az alatti, de még a 0 MW feletti sávba esik.
- A földgázszállítási rendszerirányító által elrendelt felhasználói korlátozás több mint 24 órán keresztül fennáll.
- A kisfeszültségű közcélú elosztóhálózatra csatlakozó legalább 200 000 felhasználási hely a nagyfeszültségű hálózat üzeme miatt legalább 36 órán át ellátatlanná válik.
- A villamosenergia-rendszer legalább 9 órát meghaladó időtartamban elszakad a szinkronterületi működéstől.
- A jelentős zavar 30 napon belül legalább öt alkalommal következik be.
- Válsághelyzet – Ez a legsúlyosabb szint (krízis), amely a jogszabályi alapértelmezett eseteken túl akkor áll fenn, ha:
- A villamosenergia-rendszer maradó teljesítménye 0 MW-ra vagy az alá csökken.
- A földgázszállítási rendszerirányító által elrendelt felhasználói korlátozás több mint 48 órán keresztül fennáll.
- A jelentős zavar 30 napon belül hét alkalommal következik be.
- A közcélú hálózatra csatlakozó felhasználási helyek legalább 50%-a ellátatlanná válik.
- A villamosenergia-rendszer egy napot meghaladó időtartamban elszakad a szinkronterületi működéstől.
Milyen korlátozások vonatkoznak a nagyfogyasztókra?
A rendelet szerint nagyfogyasztónak a legalább 0,5 MW lekötött teljesítménnyel rendelkező felhasználók minősülnek. Az ő hálózati villamosenergia-vételezésük korlátozására (azaz a terheléscsökkentésre) két különböző szinten kerülhet sor a krízishelyzet súlyosságától függően:
1. Terheléscsökkentési javaslat
- Mikor alkalmazható? Jelentős zavarral fenyegető helyzetben alkalmazható, tényleges jelentős zavarban, valamint a válsághelyzet veszélyének I. és II. fokozatában.
- Hogyan működik? Az átviteli rendszerirányító közvetlenül vagy a területileg illetékes elosztón keresztül, e-mailben vagy rögzített telefonos értesítés útján javaslatot tesz a fogyasztás csökkentésére.
- A fogyasztó kötelezettsége: A nagyfogyasztónak a villamosenergia-ellátás biztonságos fenntartásához fűződő kiemelt közérdekre tekintettel, a tőle elvárható mértékben kell teljesítenie a javaslatot.
- Pénzügyi vonzat: A javaslat teljesítése nem keletkeztet megtérítési igényt a nagyfogyasztó oldalán az esetlegesen bekövetkező vagyoni hátrányokért a rendszerirányítóval vagy a hálózati engedélyessel szemben.
2. Terheléscsökkentési utasítás
- Mikor alkalmazható? Jelentős zavar, a válsághelyzet veszélyének I. vagy II. fokozata, illetve tényleges válsághelyzet esetén az átviteli rendszerirányító kötelező érvényű utasítást adhat a terheléscsökkentésre.
- Mértéke: A nagyfogyasztó köteles a vételezést az utasításban meghatározott mértékben csökkenteni. Azonban a csökkentés alsó határa a berendezéseinek károsodástól való megóvásához elengedhetetlen, minimális működési szint.
- Vagyoni hátrányok viselése: Jelentős zavar vagy válsághelyzet veszélye esetén az utasítás teljesítéséből eredő vagyoni hátrányt a nagyfogyasztó maga viseli. Tényleges válsághelyzet esetén a hálózati engedélyest (ha elvárhatóan járt el) kártalanítási kötelezettség nem terheli.
- A kötelezettség megszegésének szankciói:
- Pénzügyi megtérítési igény (200%-os ár): Ha a fogyasztó nem csökkenti a terhelését az előírt mértékig, a rendszerirányító megtérítési igényt érvényesíthet. Ennek mértéke a megengedett feletti többlet-vételezés után az adott időszakra vonatkozó átlagos HUPX másnapi negyedórás piaci ár 200%-a. Ezt a mérlegkör-felelősön keresztül számolják el, a büntetés megfizetéséért pedig a mérlegkör-felelős és a nagyfogyasztó egyetemlegesen felelnek.
- 2 órás felszólítás és kikapcsolás: Nem megfelelő teljesítés esetén a rendszerirányító – a katasztrófavédelem bevonásával – közvetlenül megkeresi a nagyfogyasztót, és felszólítja, hogy 2 órán belül hajtsa végre az utasítást. Ha a felszólítás bármilyen okból eredménytelen marad, a rendszerirányító kezdeményezheti a nagyfogyasztó teljes kikapcsolását a villamosenergia-szolgáltatásból a krízishelyzet teljes időtartamára.
Milyen feladatai vannak a Krízis Munkabizottságnak?
A Krízis Munkabizottság (KM) az átviteli rendszerirányító által létrehozott testület, amelynek feladatait és működési kereteit a rendelet az alábbiak szerint határozza meg:
- Fő feladatok a krízishelyzet során
- Intézkedések előkészítése: Előkészíti a krízis megelőzésére szolgáló és a krízis idején teendő intézkedéseket.
- Javaslattétel a döntéshozóknak: Javaslatot tesz a Kormány és a Hivatal részére a krízis idején a hatáskörükbe tartozó intézkedések meghozatalára.
- Nemzeti válságkoordináció: Ellátja az (EU) 2019/941 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nemzeti válságkoordinátori feladatokat.Kivétel a koordináció alól: A valós időhöz közeli, azonnali beavatkozást igénylő üzemirányítási intézkedések vonatkozásában a nemzeti válságkoordinátori feladatot a KM helyett közvetlenül az átviteli rendszerirányító látja el.
- Feladatok a válsághelyzet lezárásakor
- Összefoglaló jelentés készítése: A válsághelyzet megszűnését követően az átviteli rendszerirányító a KM tagjainak bevonásával készíti el a válságkezelésről szóló összefoglaló jelentést, amelyet megküld a Hivatal részére.
- Szervezeti és működési jogkörök
- A KM maga határozza meg a saját ügyrendjét, szervezetét és az ülésein részt vevő meghívottak körét.
- Az üléseket a KM elnöke (az átviteli rendszerirányító vezérigazgatója) hívja össze, akinek az összehívásról előzetesen értesítenie kell a minisztert, a kijelölő hatóság vezetőjét, valamint a Hivatal és az Országos Atomenergia Hivatal elnökét (akik jogosultak jelen lenni és tájékoztatást kérni).
