Olyan ritka fészekbitorlási esetet figyeltek meg a kutatók Dél-Afrikában, amilyenre korábbról nem találtak példát, így könnyen lehet, hogy a mostani az első dokumentált eset – írja az IFLScience.
A fészekbitorlás elég bevett gyakorlat az állatvilágban: ilyenkor az egyik faj egy másik faj fészkébe rakja le tojásait, majd gyakran át is veszi felette az irányítást. A nílusi ludak gyakran járnak el így, tehát ahelyett, hogy saját fészket építenének, szabad otthonokat keresnek. A Journal of Raptor Research szaklapban megjelent kutatást jegyző csoport kamerákkal figyelt meg egy fészket a 2025-ös költési időszakban, amikor észrevettek egy sast, amelynek három tojása volt a fészkében.
A tojólúd tojásokat rakott, amelyeket részben eltakart az avar. Amikor a sas visszatért, nemcsak elkezdte kikölteni a tojásokat, hanem saját tojást is rakott, és addig kotlott rajtuk, amíg ki nem keltek. A nevelés azonban meglehetősen más a sasoknál: a sasfiókák versengenek az erőforrásokért, és, ha a kettő közül az idősebb nem öli meg a fiatalabbat, akkor a szülő általában a legerősebb fiókáját részesíti előnyben, míg a gyengébb el nem pusztul.
A kislibák visszautasították a húst, és – ahogy az a ludaknál elég gyakran megtörténik – az egyik fióka kilépett a fészekből, aminek nyomán mintegy 30 métert zuhant, az alattuk elterülő erdő talajára. Bár a kisliba túlélte a zuhanást, a szüleit sehol sem találta, ezt követően pedig nem tudni, mi történt vele.
A második fióka azonban a fészekben maradt, sőt egyre mozgékonyabb lett, a sas pedig egyre nehezebben tolerálta ezt. Amikor a kisliba felmászott a hátára, ahogy az megszokott a libáknál, az anyasasnak elege lett: bekapta a fiókát, és felfalta, éppen, amikor a párja egy patkánnyal tért vissza a fészekbe. Mivel egy kirepült, egy pedig elpusztult, már csak egy reménysége maradt a sasoknak. A sasfióka azonban nem kelt ki a tojásból, és, amikor szétrepedt a héj, nyomát sem látták az utódnak.
