Csütörtök este 8 órakor nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat.
Azok a jelentkezők, akik korábban megadták a telefonszámukat, SMS-ben is értesítést kapnak arról, hogy felvették-e őket, és ha igen, melyik képzésre. Akiket most nem vettek fel, a később meghirdetett pótfelvételi eljárásban még jelentkezhetnek egyes képzésekre – az ezzel kapcsolatos tudnivalókat lentebb ismertetjük.
Az Eduline gyűjtse szerint ezeken az államilag támogatott, nappali alapképzéseken születtek a legmagasabb ponthatárok idén:
- Osztatlan tanári (francia nyelv és kultúra tanára; magyar nyelv és irodalom szakos tanár) – Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar – 492 pont
- Osztatlan tanári (matematikatanár; technika- és tervezés-tanár) – Eötvös Loránd Tudományegyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ – 486 pont
- Nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) – Budapesti Corvinus Egyetem – 477 pont
- Osztatlan tanári (hittanár-nevelőtanár; történelemtanár) – Debreceni Református Hittudományi Egyetem – 476 pont
- Osztatlan tanári (hittanár-nevelőtanár; angol nyelv és kultúra tanára) – Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar – 476 pont
- Osztatlan tanári (japán nyelv és kultúra tanára; magyar nyelv és irodalom szakos tanár) – ELTE Tanárképző Központ – 472 pont
- Osztatlan tanári (francia nyelv és kultúra tanára; kémiatanár) – ELTE Tanárképző Központ – 470 pont
- Osztatlan tanári (francia nyelv és kultúra tanára; német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára) – ELTE Tanárképző Központ – 468 pont
- Jogász – Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar – 467 pont
- Mérnökinformatikus (angol nyelven) – Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar – 465 pont
További népszerű szakok ponthatária:
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem, jogász: 464 pont
- Eötvös Loránd Tudományegyetem, pszichológia: 455 pont
- Semmelweis Egyetem, általános orvos: 423 pont
- Pécsi Tudományegyetem, általános orvos: 406 pont
- Szegedi Tudományegyetem, általános orvos: 415 pont
Mutatjuk a legalacsonyabb ponthatárokat is:
- Veszprémi Érseki Főiskola – ápolás és betegellátás (ápoló) – 174 pont
- ELTE Bölcsészettudományi Kar – szlavisztika (szerb nemzetiségi) – 180 pont
- ELTE Bölcsészettudományi Kar – szlavisztika (bolgár) – 188 pont
- Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar – gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki – 188 pont
- Gál Ferenc Egyetem Egészség- és Szociális Tudományi Kar – szociális munka – 189 pont
- Gábor Dénes Egyetem – mérnökinformatikus – 191 pont
- Veszprémi Érseki Főiskola – csecsemő- és kisgyermeknevelő – 192 pont
- ELTE Bölcsészettudományi Kar – újlatin nyelvek és kultúrák (portugál) – 194 pont
- Gábor Dénes Egyetem – gazdaságinformatikus – 196 pont
- Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – mezőgazdasági mérnöki – 200 pont
Cikkünket folyamatosan frissítjük!
Rekordszámú jelentkező várta az eredményeket
Már a felvételi eljárás során látszott, hogy több szakon komoly verseny alakulhat ki. Az Eduline adatai szerint idén összesen 140 427-en jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, ami több mint tízezerrel haladja meg az egy évvel korábbi adatot.
Az állami ösztöndíjas férőhelyek száma ugyan nőtt, a bővítés azonban elsősorban a gazdasági képzési területet érintette, így számos keresett szakon maradt az erős verseny.
Az Eduline gyűjtése szerint az intézmények közül idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta a legtöbb jelentkezőt, a második helyen a Debreceni Egyetem végzett, míg a harmadik legtöbb jelentkező a Szegedi Tudományegyetemen volt:
- ELTE – 20 350 jelentkező
- Debreceni Egyetem – 11 386 jelentkező
- Szegedi Tudományegyetem – 9360 jelentkező
- Pécsi Tudományegyetem – 8614 jelentkező
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 6484 jelentkező
Ezek voltak a legnépszerűbb szakok
Az Eduline összesítése alapján ez volt a tíz legnépszerűbb szak az első helyes jelentkezők alapján:
- Gazdálkodási és menedzsment – 4571 fő
- Általános orvos – 2792 fő
- Pszichológia – 2782 fő
- Jogász – 2653 fő
- Kereskedelem és marketing – 2633 fő
- Nemzetközi gazdálkodás – 2504 fő
- Ápolás és betegellátás – 2465 fő
- Mérnökinformatikus – 2357 fő
- Pénzügy és számvitel – 2007 fő
- Gépészmérnöki – 1716 fő
Ha a levelező és az önköltséges képzéseket is figyelembe vesszük, a pszichológia, a jogász, az óvodapedagógus és a gyógypedagógia is a legkeresettebb szakok között szerepelt.
Tavaly több helyen is extrém magas ponthatárokat húztak
A 2025-ös felvételin több népszerű szakon is rendkívül magas pontszám kellett a bekerüléshez.
- A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára 478 ponttal lehetett bejutni, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológia képzésén 474 pont volt a ponthatár.
- A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a gazdálkodási és menedzsment szak ponthatára 418, az építészmérnöki képzésé pedig 424 pont volt.
- Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen gazdálkodási és menedzsment szakon 422, kereskedelem és marketing szakon 419 pont kellett a bejutáshoz, míg az ELTE jogász szakán 479 pontnál húzták meg a határt.
- A tavalyi év egyik legmagasabb ponthatárát a Dunaújvárosi Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakán állapították meg, amelyre a maximális, 500 pontos eredménnyel lehetett bekerülni.
Milyen ponthatárokra lehetett most számítani?
A ponthatárokat alapvetően három tényező alakítja: hány hallgatót vehetnek fel az adott képzésre, hányan jelentkeztek, valamint milyen eredményeket értek el a felvételizők.
Az Eduline előzetes elemzése szerint az orvosi képzéseken intézményenként eltérő folyamatok rajzolódtak ki. Míg a Semmelweis Egyetemen nőtt az első helyes jelentkezők száma, addig a Debreceni Egyetemen csökkent az érdeklődés, ezért a szakportál kisebb elmozdulásokat sem tartott kizártnak a ponthatárokban. A szegedi és pécsi orvosképzésen ugyanakkor a tavalyihoz hasonló értékekre lehetett számítani.
Pszichológia szakon országosan nem vártak jelentős változást, bár az egyes intézmények között számottevő különbségek mutatkoztak. Az ELTE-n nőtt az első helyes jelentkezők száma, míg több más egyetemen stagnált vagy enyhén csökkent az érdeklődés.
A jogászképzéseken szintén nem látszott országos átrendeződés. Az Eduline szerint az állami ösztöndíjas férőhelyek és a jelentkezők száma is csak minimálisan változott, ezért inkább egyetemenként lehetett kisebb emelkedésre vagy csökkenésre számítani.
Akit nem vettek fel, még jelentkezhet a pótfelvételire
Akik most nem jutottak be egyetlen megjelölt képzésre sem, azok számára a pótfelvételi jelenthet újabb lehetőséget.
A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen szakra sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
A pótfelvételi során csak egyetlen képzés jelölhető meg. A meghirdetett szakok között jellemzően önköltséges képzések szerepelnek, de minden évben akad néhány állami ösztöndíjas hely is.
Most indulhat a roham az albérletpiacon
A felvételi ponthatárok kihirdetésével hagyományosan elkezdődik az albérletpiaci főszezon is, az MTI-nek nyilatkozó ingatlanközvetítők szerint azonban az idei év több szempontból is eltér a korábbiaktól. Bár a következő hetekben várhatóan megugrik a kereslet, a piac egyelőre nyugodtabb képet mutat.
A Duna House közölte, a legerősebb időszak várhatóan augusztus közepétől szeptember elejéig tart majd, így akik most kezdenek lakást keresni, még kedvezőbb kínálatból válogathatnak. Az ingatlanközvetítő arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai albérletpiac az elmúlt évekhez képest lassabb drágulást mutat: Budapesten éves összevetésben nagyjából 5 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, miközben korábban kétszámjegyű növekedés sem volt ritka.
Az ingatlan.com szintén visszafogottabb szezonkezdésről számolt be. A társaság adatai alapján július első felében 75 ezer telefonos érdeklődés érkezett kiadó lakásokra, ami 4 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, és az elmúlt öt év legalacsonyabb július eleji értéke. A szakértők ezt részben az Otthon Start program hatásával magyarázzák, amely több korábbi bérlőt terelhetett a saját lakás vásárlása felé.
Budapesten a kiadó társasházi lakások medián bérleti díja egy év alatt 270 ezerről 260 ezer forintra csökkent. A kisebb, legfeljebb 40 négyzetméteres lakások esetében a középérték 200 ezer forint körül alakult. A nagyobb egyetemvárosok közül Debrecen továbbra is a legdrágábbak közé tartozik, míg Szegeden, Győrben és Székesfehérváron is 150–170 ezer forint körüli havi díjjal kínálják a garzonlakásokat. Pécsen és Miskolcon ennél kedvezőbb árakkal találkozhatnak a hallgatók.
