Az EU legfőbb végrehajtó testülete szerint a szabad mozgás joga kizárólag magánjogi jogalanyként, nem pedig egy tagállam vagy egy harmadik ország államfőjeként illeti meg a polgárokat.
Az államfőkre a nemzetközi jog szabályai vonatkoznak – szögezte le a brüsszeli bizottság, hozzátéve: az uniós intézmények nem rendelkeznek hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy a tagállamok közötti kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jogi normákat módosítsák.
Szlovákia 2009. augusztus 21-én megtagadta, hogy Magyarország elnöke szlovák területre lépjen. Magyarország ezért kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Szlovákiával szemben. Budapest szerint Pozsony megszegte az európai uniós jog rendelkezéseit – nevezetesen az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló irányelvet.
Az eredeti magyar kérés az volt, hogy a brüsszeli végrehajtó testület indítson Szlovákia ellen kötelességszegési eljárást. A bizottság válasza azonban akkor az volt, hogy az adott körülmények között nincs lehetősége ilyen eljárást indítani. Ezután kezdeményezte hivatalosan maga a magyar kormány a Szlovákia elleni eljárást.
