Polgár Judit neve a legtöbb magyar számára elsősorban a sakkal forrt össze, pályafutása azonban jóval túlnőtt a sportág határain. Minden idők legerősebb női sakkozójaként vált világhírűvé,
Története a sakkvilágon kívül is széles közönséghez jutott el: sokan a Vezércsel című Netflix-sorozat főhősében vélték felfedezni életútjának elemeit, míg 2026-ban A sakk királynője (Queen of Chess) címmel önálló dokumentumfilm készült róla Rory Kennedy rendezésében, amely a Sundance Filmfesztivál után a Netflix kínálatába is bekerült. A film a Polgár család különleges nevelési kísérletét, Judit pályafutását és a férfiak uralta sakkelitben vívott küzdelmét mutatja be.
A sportvilág határain messze túlnövő ismertsége miatt ezért sokakat nem ért teljesen váratlanul, amikor 2026 nyarán köztársaságielnök-jelöltként kezdtek beszélni róla. Tudósokból, művészekből és sportolókból álló csoport nyílt levélben ajánlotta a posztra, majd Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy személyesen beszél vele, és megkérdezi, hajlandó lenne-e az államfői tisztség betöltésére, majd hétfőn a Tisza-frakció is egyértelműen beállt mögé.
Egy különleges pedagógiai kísérlet
Polgár Judit 1976-ban született Budapesten. Életét már gyermekkorától meghatározta édesapja, Polgár László pedagógiai elképzelése, amely szerint a kiemelkedő teljesítmény elsősorban nem veleszületett adottság, hanem tudatos fejlesztés eredménye.
A három testvér – Zsuzsa, Zsófia és Judit – magántanulóként nevelkedett, életük középpontjában pedig a sakk állt. A család története világszerte ismert pedagógiai kísérletté vált: mindhárom lány nemzetközi szintű játékossá nőtte ki magát, közülük azonban a legkisebb testvér jutott a legmagasabbra.
