Magyar Péter miniszterelnök pénteken a közösségi oldalán közzétett bejelentésében az adórendszert érintő átalakításokat ismertetett. A törvényjavaslatot a tervek szerint még pénteken a parlament elé terjesztik, a kapcsolódó kormánydöntések pedig a Magyar Közlönyben is megjelennek. A kormányfő hozzátette: az adócsomag bevezetése az uniós források hazahozatalának feltételeit is segítik.
Öt adónem megszűnik, szigorúbban lépnek fel a környezetszennyezőkkel szemben
Magyar tájékoztatása alapján a kormány a következő adónemek teljes kivezetéséről döntött:
- Települési adó: a miniszterelnök szerint az ország több mint háromezer települése közül mindössze 25 önkormányzat alkalmazta, és az adminisztráció sokszor többe került, mint a belőle származó állami bevétel.
- Ebrendészeti hozzájárulás (ebadó): ezt korábban 16 településen vetették ki. A kormányfő felidézte, hogy az előző kormánypárt tavaly ősszel kampányt épített arra, hogy a Tisza Párt macska- és ebadó bevezetésére készül, holott szerinte azt az Orbán-kormány tette lehetővé.
- Bevándorlási különadó: Magyar közlése alapján a költségvetésnek ebből soha nem származott bevétele, az adónemet kizárólag propagandacélokra használták.
- Szén-dioxid-kvótaadó és a hozzá kapcsolódó tranzakciós díj: a kormányfő állítása szerint az előző kabinet tisztában volt azzal, hogy ezek az uniós jogba ütköznek, a bevezetésükkel pedig százmilliárdos visszafizetési és kamatterhet hagytak az országra. A posztban azt írja, az adót eredetileg azért vetették ki egyes vállalatokra, hogy a korábbi rendszerhez közel álló oligarchák később áron alul szerezhessék meg azokat.
A kvótaadó kivezetése a bejelentés szerint nem jelenti a nagy szennyezők felmentését. A kormány első lépésként megduplázza a levegőterhelési díjat, miközben teljeskörűen felméri Magyarország legnagyobb szennyezőit.
Bár nem nevezik meg őket, de ez többek között a rengeteg vizet fogyasztó akkugyárakat érintheti.
Alapítványok és nagyvállalatok adózása
A bejelentés értelmében a globális nagyvállalatok társaságiadó-fizetését is átalakítják: az adóalapokat bővítik, a korábbi adókedvezményeket pedig szűkítik. Magyar szerint az eddigi kivételek csak a kiváltságos gazdasági szereplők és politikai alapítványok érdekeit szolgálták, nem a hazai gazdaság növekedését.
A kormány kivezeti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (KEKVA) kapcsolódó adókedvezményeket, és bezárja azt a kiskaput, amely lehetővé tette, hogy az ilyen szervezeteknek adott támogatások háromszorosát levonják az adóalapból.
A Tisza Párt vezetője egy korábbi posztjában már felszólította az augusztus végéig megszüntetendő közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait, hogy tartózkodjanak az állami vagyont érintő érdemi döntésektől. Mindez illeszkedik abba a folyamatba, amelyről a Financial Times elemzése nyomán az Orbán-korszak intézményrendszerének lebontását bemutató összefoglalónkban [1] is írtunk: a kormány a közelmúltban már megvonta a Fideszhez kötődő alapítványok kiemelt státuszát. A vagyonkezelőket érintő szigorítás egyben annak az intézkedéssorozatnak is a része, amelynek elemeként a kabinet az alkotmánymódosítás mellett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításáról [3] is határozott.
