Az elmúlt fél évben növekedésnek indult a magyar ipari termelés, ennek okait elemezve a Portfolio meglepő eredményekre jutott. A fellendülésnek sokkal kevésbé a nagy figyelmet kapó járműipar magára találása az oka. Az exportnövekedésért sokkal inkább az AI-boom, annak is egyetlen magyarországi szereplője felel, ami az idén már az egyik legnagyobb lesz az országban.
A portálnál a következő számítási módszert alkalmazták: megnézték, hogy januárhoz képest májusban mennyivel volt nagyobb a magyar export euróban kifejezve, és azt, hogy ehhez egyes termékek, termékcsoportok kivitele milyen mértékben járult hozzá.
Ha nem a jármű, akkor mi?
Az exportnövekedés igen koncentrált, érdemi bővülést csupán néhány területen látunk. A gyógyszergyártás hozzájárulása az exportnövekedéshez 5%-os, és ezzel a harmadik legfontosabb magyarázóerő. Melyik az első? Az exportnövekedés bő felét az „automatikus adatfeldolgozó gép és részegységei; mágneses és optikai leolvasó; kódolt adatot átíró gép” statisztikai kategóriába sorolt termékek kiviteli expanziója adja. A mélyebb bontás szerint a termékcsoporton belül a növekedésért szinte teljes egészében a „digitális adatfeldolgozó egység” felel.
Mekkora ez az expanzió? Májusban „digitális adatfeldolgozó egységből” többet adtak el, mint autóból összesen. Ezt egyetlen magyarországi gyár produkálja: a komáromi Cloud Network Technology Kft., amely a tajvani központú óriásvállalat, a Foxconn leányvállalata. (A komáromi high-tech gyártóközpont szerverek, adatközponti berendezések, valamint 5G hálózati eszközök előállítására specializálódott, és több mint 2400 főt foglalkoztat.)
– világítanak rá.
A magyar exportfellendülés húzóterméke a mesterséges intelligencia (AI) felfutásához kötődik. Az AI-hoz – például nagy nyelvi modellek, képgenerátorok, chatbotok, gépi tanulási rendszerek futtatásához – rengeteg számítási kapacitás kell.
Ezt nem egyetlen számítógép adja, hanem sok-sok szerver, bennük gyakran erős GPU-kkal, például NVIDIA chipekkel. A szervereket szabványos fémszekrényekbe, úgynevezett rackekbe rendezik, hogy hatékonyan lehessen őket hűteni, árammal ellátni és hálózatba kötni. Mint ismert, ezek az úgynevezett adatközpontok.
Hogy pontosan kinek szállít be a komáromi gyár, nem nyilvános információ, de a világ legnagyobb felhőszolgáltatói közül (Microsoft, Amazon, Google, Meta, Oracle) kerülhetnek ki a megrendelők. A növekedésre jellemző, hogy míg 2022–2023-ban a CNT exportárbevétele 1,6-1,7 milliárd dollár volt, tavaly már 7,8 milliárd dollár.
A Portfolio úgy tudja, hogy a termelés magában foglalja az SMT-alapú termelést (vagyis az apró elektronikai alkatrészeket – chipeket, ellenállásokat, kondenzátorokat stb. – közvetlenül a nyomtatott áramköri lap felületére forrasztják), de magát az alaplapot is Komáromban gyártják.
A külkereskedelmi statisztikából azt is megtudhatjuk, hogy mik lehetnek a legfontosabb piacok. A „digitális adatfeldolgozó egységek” exportjának negyede Indiába megy. Ez alapján úgy tűnik, hogy a CNT elég jól meg tudta vetni a lábát a kompetitív ázsiai piacon. Az export ötöde az AI-boom centrumában, az Egyesült Államokban talál vevőt. Ezután Európa AI-felhasználásban élen járó országai következnek, Hollandia (12%), Egyesült Királyság (9%), Németország (7%).
