Az online befektetési platformok és a könnyen elérhető pénzügyi információk korában azt gondolhatnánk, hogy a tudatos pénztervezés már mindennapi rutinunk része. Az XTB legfrissebb reprezentatív felmérése azonban rávilágított egy komoly ellentmondásra: bár tudjuk, hogy kellene, a gyakorlatban mégis kevés magyar fektet be. A lakosság közel harmada birtokol ugyan valamilyen befektetést, a válaszadók több mint harmada (34%) azonban egyáltalán nem tervez előre, és mindössze minden tizedik megkérdezett követ tudatosan felépített, hosszú távú stratégiát. De miért van ez így?
Nem a tudás hiányzik, hanem a biztonságérzet
Gyakori tévhit, hogy a magyarok azért nem fektetnek be, mert nem értenek hozzá. A valóságban azonban a híroldalak, a gazdasági portálok, a szakmai podcastok és a végeláthatatlan edukációs anyagok világában az elméleti információkhoz bárki könnyen hozzáférhet – ehhez még csak idegen nyelveket sem szükséges ismerni. A valódi akadály sokkal inkább a félelmeinkben keresendő.
A kutatás szerint a legfőbb visszatartó erők közé tartozik a konkrét pénzvesztéstől való félelem, az általános, mélyen gyökerező kockázatkerülés, de persze azt sem szabad kihagyni, hogy a legtöbben még mindig a szabadon felhasználható jövedelem hiányát használják kibúvóként, amikor befektetésekre terelődik a beszélgetés.
Fuller Bianka pszichológus szerint az eredményekből elsősorban a szándék és a magabiztosság közötti szakadék látszik. Sok magyar ugyanis tisztában van azzal, hogy fontos felkészülni a jövőre, mégis jelentős részük bizonytalan abban, hogy eléri-e pénzügyi céljait. Márpedig ezeknek az érzelmi akadályoknak a kezelése legalább olyan fontos, mint a pénzügyi tudatosság fejlesztése.
Tévhit, hogy a befektetés a gazdagok kiváltsága
Hazánkban továbbra is tartja magát az a tévhit – minden negyedik ember azt gondolja -, hogy a befektetési piac csak a magas jövedelműek játszótere. Ezzel szemben a valóság az, hogy napjainkra a belépési küszöb szinte teljesen megszűnt. Ebben jelentős szerepe van az online befektetési platformoknak is, amelyek demokratizálták a befektetést – lévén minden okostelefonnal rendelkező ember számára elérhetővé teszik azt.
Habár az emberek több mint fele egyetért azzal, hogy akár havi 10-20 ezer forinttal is érdemes elindulni, a gyakorlatba ezt már sokkal kevesebben ültetik át, mondván mégis csak a legfontosabb a nagy kezdőtőke. Márpedig az XTB piaci elemzője, Szitás Lóránt szerint a rendszeresség és az időfaktor fontosabb is lehet, mint a kezdőtőke nagysága.
Gyakorlati tippek a kezdéshez
Amennyiben valaki szeretne kitörni a halogatás csapdájából, a szakértők három egyszerű lépést ajánlanak:
1. Kezdjük megfontoltan:
A túlzott önbizalom és a gyors meggazdagodás vágya megfelelő tudás nélkül szinte biztos út a fájó veszteségekhez. Ezek pedig jó időre elvehetik az ember kedvét a befektetéstől. Impulzív döntések helyett tehát legyünk tudatosak: először kezdjünk el félretenni havi kisebb összegeket, és építsünk fel egy stabil tartalékot.
2. Tesztelj tét nélkül:
Ha a tartalék megvan, nem kell egyből a mélyvízbe ugrani: az XTB ingyenes demószámlájával ugyanis virtuális „játékpénzzel”, de teljesen valós, élő piaci körülmények között lehet gyakorlatot szerezni.
Ezzel rutint és magabiztosságot szerezhetünk, ami segít legyőzni a kezdeti félelmeket
– tanácsolja Szitás Lóránt.
3. Ne hagyjuk abba a tanulást:
Amikor a demó környezetben már otthonosan mozgunk, elindíthatjuk az éles kereskedést is. A kezdeti időszakban is azonban megéri óvatosnak maradni: nem kell nagyokat kockáztatni, és folyamatosan szánjunk időt az önedukációra. A piacok ugyanis folyamatosan változnak, amellyel szemben a naprakészség a legjobb fegyver.
Ha szeretnél még többet megtudni a befektetések és a pénzügyi piacok világáról, látogass el az XTB Magyarország YouTube-csatornájára, ahol edukációs videók, podcastok és egyéb hasznos tartalmak várnak.
