Tudomány

Óriásgalaxis születését figyelték meg a távoli világűrben

Egymásba olvadó ősi galaxisok.
NASA / ESA / CSA / Saxena et al., 2026
A bal oldali kép, amely a NIRCam műszerrel gyűjtött adatokból készült, legalább hat galaxist ábrázol, egymáshoz szoros közelségben. Jobbra, a NIRCam és NIRSpec műszerek adatain alapuló képen a galaxisok mellett feltűnnek még nagy, gyorsan mozgó gázcsomók is (kék színnel). A rádiósugárzó tartomány, benne a szupernagy tömegű fekete lyukkal, az ellipszissel jelölt területen található.
Egymásba olvadó ősi galaxisok.
NASA / ESA / CSA / Saxena et al., 2026
A bal oldali kép, amely a NIRCam műszerrel gyűjtött adatokból készült, legalább hat galaxist ábrázol, egymáshoz szoros közelségben. Jobbra, a NIRCam és NIRSpec műszerek adatain alapuló képen a galaxisok mellett feltűnnek még nagy, gyorsan mozgó gázcsomók is (kék színnel). A rádiósugárzó tartomány, benne a szupernagy tömegű fekete lyukkal, az ellipszissel jelölt területen található.

Megfigyelték, amint hat különböző galaxis összeolvadásából elkezd megformálódni az univerzum egyik leghatalmasabb csillagrendszere. Az események középpontjában a csillagászok egy növekvő, szupernagy tömegű fekete lyukat is azonosítottak.

A megvizsgált rendszer – a TGSSJ1530+1049 – több mint 12 milliárd fényévre található tőlünk. Ennek köszönhetően olyannak látjuk, amilyen mindössze másfél milliárd évvel az ősrobbanás után volt. A csillagászok számára ezek az extrém távoli objektumok kulcsfontosságúak, mert segítségükkel megérthető, hogyan kezdtek el kialakulni a galaxishalmazok és a legelső óriásgalaxisok a korai Univerzumban.

Úgy gondoljuk, egy nagyon ritka pillanatot figyelhetünk meg, amikor több hatalmas galaxis még különállóan létezik, de már elkezdtek megformálni egy még nagyobb csillagrendszert

– idézi Roderik Overzier asztrofizikust a Leideni Egyetem közleménye.

A formálódó óriásgalaxist a James Webb űrtávcsővel, illetve az e-MERLIN rádiótávcső-rendszerrel is szemügyre vették. Utóbbi megfigyelést az ELTE közleménye szerint Gabányi Krisztina Éva magyar csillagász irányította. Eredményeik arra mutatnak, hogy a csillagrendszer szívében található fekete lyuk még viszonylag fiatal, a belőle kiinduló anyagkilövellések (rádiónyalábok) pedig közvetlen kölcsönhatásban állnak a környező gázfelhőkkel.

A TGSSJ1530+1049 rendszer vizsgálatáról szóló tanulmányok az Open Journal of Astrophysics és az Astronomy and Astrophysics című tudományos folyóiratokban jelentek meg. További csillagászati híreink alább elérhetők:

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik