Belföld

Olaszországban a korrupciós ügyek elleni nyomozások az ottani pártrendszer összeomlásához, a volt miniszterelnök elmeneküléséhez vezettek

Matteo Della Torre / NurPhoto / AFP
„La città di Bari non dimentica”, azaz Bari városa nem felejt - olvasható az óriásplakáton Giovanni Falcone és Paolo Borsellino képei alatt 2026. január 31-én.
Matteo Della Torre / NurPhoto / AFP
„La città di Bari non dimentica”, azaz Bari városa nem felejt - olvasható az óriásplakáton Giovanni Falcone és Paolo Borsellino képei alatt 2026. január 31-én.
Magyar Péter a héten a parlamentben a Cosa Nostrával, a szicíliai maffiával való leszámoláshoz hasonlította a kormány által kezdeményezett Tisztítótűz műveletet a hazai korrupció felszámolására. Az olasz-magyar történész, Stefano Bottoni egy másik itáliai nyomozással vont párhuzamot, amikor a gazdaság és politika összefonódásáról kérdeztük. Szerinte alapvető különbség, hogy Szicíliában az állammal szemben szerveződött meg a maffia, és valóban „csak” alvilág volt, azaz csupán „beszivárgott” az állam működésébe. Itthon viszont a NER valójában egy „felvilágot” teremtett, ahol maga az állam állt a korrupciós szisztémák középpontjában.

Magyar Péter miniszterelnök az olasz vizsgálóbírók, Giovanni Falcone és Paolo Borsellino ellen 1992-ben elkövetett merényletek felelevenítésével kezdte hétfői parlamenti beszédét, hogy aztán bejelentse a Tisztítótűz művelet megkezdését.

Szicíliai kapcsolat

A szervezett bűnözés ellen új módszerekkel küzdő olasz vizsgálóbírókat egyaránt a szicíliai maffia, a Cosa Nostra robbantotta fel, illetve gyilkolta meg harmincnégy évvel ezelőtt. Falcone módszerének lényege az volt, hogy a pentitókra, a bűnvalló-megbánó maffiózók tanúskodására alapozva jutott el a Cosa Nostra vezetőiig.

Magyar Péter a Parlamentben hangsúlyozta: Falcone és Borsellino tudták, hogy nehéz egy bűnszervezettel szembeszállni, mert embereik ott ültek mindenütt, így a politikai élet körforgásában is. A kormányfő szerint ahogy az olasz maffiának voltak szürke eminenciásai, úgy a magyar maffiának is megvoltak a janicsárjai. Ebből következik, hogy ha valaki le akar számolni a magyar Cosa Nostrával (azaz szerinte a Fidesszel), akkor minden területen a lehető leghatározottabban kell eljárni.

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter amint annak idején Szicíliát, úgy most Magyarországot is a maffia kerítette hatalmába, és legfőbb erejüket az adta, hogy az emberek elhitték, nem lehet őket leváltani, megkerülni.

Adrián Zoltán / 24.hu Tanács Zoltán miniszterjelölti meghallgatásán az Országházban 2026. május 11-én.

Június 22-én megkezdjük Magyarország megtisztítását az elmúlt 16 évben kiépült orbáni maffiaállamtól

– írta a politikus, hozzátéve: az Orbán-rendszer „olyan politikai és gazdasági hálózatot épített ki, amely átszőtte az állami intézményeket, akadályozta a visszaélések feltárását, közpénzeket irányított magánvagyonokba, és saját embereivel foglalta el azokat a szervezeteket, amelyeknek éppen a hatalmat kellett volna ellenőrizniük. Ezért indítjuk el Magyarország történetének legátfogóbb maffia- és korrupcióellenes akciósorozatát” – utalt az alaptörvény tizenhetedik módosítására, illetve a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállítására.

Mindezek után megkérdeztük Stefano Bottoni olasz-magyar történészt – aki korábban könyvet is írt Orbán Viktorról és hatalmi gépezetéről –, hogy mi a véleménye a szicíliai maffia és a Fidesz összehasonlításáról.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik