Sulyok Tamás aláírta a Magyar Péter kampányígéretét megvalósító alaptörvény-módosítást, amely szerint egy politikus legfeljebb nyolc évig töltheti be a miniszterelnöki tisztséget. Ugyanakkor az aláíráshoz mellékelt magyarázattal megragadta a lehetőséget, hogy ismét bizonyítsa alkalmatlanságát a köztársasági elnöki tisztség betöltésére. Sulyok ugyanis a következőket mellékelte aláírásához:
A parlamentáris kormányforma alapja, hogy a miniszterelnök és a kormány megbízatása az Országgyűlés bizalmának függvénye, amely a kormány Országgyűlés irányába fennálló felelősséggel párosul. Az Országgyűlés ellenőrző funkciójára való tekintettel a miniszterelnöki ciklusra vonatkozó korlátozást sem korábban Magyarországon, sem jelenleg más európai. parlamentáris demokráciában nem tekintették, illetve nem tekintik szükségesnek.
Sulyoknak igaza van: az európai demokráciák egyike sem tartja szükségesnek a miniszterelnöki mandátum éveinek korlátozását, de elnök úr képességeit meghaladja annak a kérdésnek a feltevése, hogy miért nem.
Segítek.
Azért nem, mert náluk nem jött létre az a velejéig hazug, korrupt és brutálisan elnyomó államszerkezet, aminek létrehozatalában ő maga is kitüntetett szerepet vállalt. Náluk vannak alkotmányok, amelyek korlátozzák a hatalom önkényeskedését, biztosítják az igazságszolgáltatás függetlenségét, a hatalom megosztását, a tisztségviselők elszámoltatását – szemben az Orbán rezsim minden hatalmat egy kézbe összpontosító rendszerével, aminek kialakulásában elnök úrnak kulcsszerepe volt. Náluk „a kormány Országgyűlés irányába fennálló felelőssége” és „az Országgyűlés ellenőrző funkciója” nem cinikus hazugság, hanem élő valóság, még akkor is, ha időnként előfordul annak megszegése.
Orbán Viktor és Sulyok Tamás Alaptörvényében nincsenek korlátok. Két ciklus alatt a hatalom birtokosa elkerülhetetlenül önkényessé és korrupttá válik, ezért nincs más megoldás, mint hivatali időtąrtamának korlátozása.
Az Alaptörvény elnök urat komoly eszközökkel látta el annak érdekében, hogy ellássa alkotmányos feladatát, hogy őrködjön „az államszerkezet demokratikus működése fölött”. Joga van például részt venni és felszólalni az Országgyűlés ülésein, törvényt, sőt országos népszavazást is kezdeményezhet. Élt a lehetőségek bármelyikével azért, hogy gátat vessen az elburjánzó korrupciónak és önkényuralomnak? Nem. Mit tett az „Országgyűlés ellenőrző funkciója” vagy a „kormány Országgyűlés irányába fennálló felelőssége” érvényesítéséért? Semmit.
A miniszterelnöki tisztség betöltésének korlátozása nyolc évre persze csak szemfényvesztés, hiszen ezt a szabályt az alkotmányozó kétharmad bármikor ugyanígy megváltoztathatja. Éppen ez a groteszk, az európai demokráciákban ismeretlen fogalom, az „alkotmányozó kétharmad”, az, ami hiteltelenné, az önkényuralom eszközévé teszi az Alapörvényt. Lehet, hogy a most bevezetett korlátozás eleget tesz Magyar Péter kampányígéretének, de semmiképp sem változtat a hatalom egy kézbe koncentrált jellegén. Ehhez egy új alkotmány kell.
Ebben nincs egyedül. Már a rómaiak is tudták, hogy a hatalom birtokosa sohasem hajlamos lemondani hatalma bármelyik részéről sem.
Kétségtelen, hogy a Tisza-kormánynak rengeteg a tennivalója. De ha tényleg szándékában lenne véget vetni a koncentrált hatalmi szerkezetnek, tudomásul venné, hogy az alkotmányozás nem a politika, hanem a nemzet dolga, és megbízná a szükséges szakmai képességgel rendelkező Magyar Tudományos Akadémiát egy hitelt érdemlő alkotmány kidolgozásával a magyar társadalom legszélesebb köreinek bevonásával ahelyett, hogy a szégyenteljes Alaptörvényt toldozgatná, foltozgatná.
Múlik az idő, és nem ezt teszi, miközben a hitelét vesztett Sulyok Tamás ahelyett, hogy venné a kalapját, álságos eszmefuttatást tart az európai demokráciák és hazánk jogállamiságáról.
Róna Péter
A szerző jogász-közgazdász professzor, az MNB korábbi felügyelőbizottsági tagja, a hatpárti ellenzék államfőjelöltje 2022-ben
