Magyar Péter egyik szimbolikus, sokat emlegetett választási ígérete volt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala, amiről július 7-én szavazott az Országgyűlés – a döntés értelmében az 1956-os forradalom kitörésének 70. évfordulójára, egész pontosan annak előestéjére, október 22-re időzítik az aktust, az iratok felülvizsgálatába pedig a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni. Ennek érdekében létrejön a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottság. Az ügy kiemelt szerepet kapott a Tisza-kabinet kommunikációjában, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter például az első és legfontosabb feladatok közt említette meg a témát ebben a videóban.
A kormány ezzel az idén ősszel egy 37 éves adósságot törleszt, a rendszerváltás utáni magyar politikai elit ugyanis nem tudott érdemi előrelépést felmutatni az ügyben. Hogy pontosan milyen politikai lépésekre került sor a rendszerváltás óta ügynökaktaügyben, azt tavaly októberi cikkünkben szedtük össze. Nem történt túl sok érdemi lépés, az elmúlt évtizedek parlamentjei – oldalaktól függetlenül – mindannyiszor leszavazták az államszocialista múlt e szeletének a feltárását.
Kívánatos, de nem válhat politikai fegyverré
Két ok miatt érdemes foglalkozni 2026-ban az ügynökkérdéssel, vagy ahogy Bertalan Péter történész-politológus nevezi, a „beszervezések problematikájával” – ezt ugyanis kevésbé tartja James Bond-os megfogalmazásnak.
- Az egyik, hogy a történelem dinamikusan változik, és minden nemzetnek szembe kell néznie a saját történetével. „Ha modern társadalmat akarunk építeni, akkor annak a korszaknak, amikor valaki politikai céllal jelent egy másik emberről egy állambiztonsági szolgálatnak, nem szabad visszatérnie” – fogalmaz.
- A másik ok, hogy a jövendő nemzedékek is megértsék a múltban működő mechanizmusok és hálózatok logikáját.
Ám elismeri, ő maga is bizonytalan a nyilvánosságra hozatal kérdésében:
