Partnert keres a tőzsde – Újévi nász

Együttműködni vagy csatlakozni – teszik fel a kérdést azok, akik a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) esetleges házasságával, annak konkrét formájával foglalkoznak. Noha két éve az elemzők többsége a pesti börze valamelyik globális tőzsdével történő fúziójától várta a “csodát”, mára árnyaltabb lett a megfogalmazás. Míg korábban mindenki jogi egyesülést értett a fúzió fogalma alatt, mára a BÉT vezetőinek körében egyre határozottabb az a vélemény, miszerint a pesti értékpapírpiac – a befektetők és a brókercégek egyaránt – egy jól körülbástyázott együttműködési szerződésből profitálhatna a legtöbbet.

Ünneplés az Euronext megalakulásakor. Budapestre is koccintanak majd?

HOZADÉKOK. A szakemberek szerint ennek belátásához egy ilyen lépés hozadékát két szempontból érdemes megvizsgálni. Ami a bejövő forgalmat illeti, számottevő növekedésre aligha lehet számítani – legyen szó fúzióról vagy együttműködésről -, hiszen a BÉT-en már ma is jelen vannak a fontosabb pénzintézetek. A kimenő forgalom szempontjából azonban más a helyzet. A magyar befektetők jó része a pesti parkett elhagyása után a külföldi porondon próbált szerencsét, azon belül is elsősorban az amerikai tőzsdéken. A BÉT-ről ily módon leszakadó forgalom ugyan jóval alacsonyabb, mint a megmaradó, ám e “hűtlen” réteg visszacsábítása előnyös lehetne nemcsak a BÉT számára, de maguknak a befektetőknek is. Jelenleg ugyanis a külföldi részvényt vásárlók kisebbik része veszi igénybe magyar befektetési szolgáltatók segítségét az üzletkötésekhez, míg nagyobbik részük saját maga áll kapcsolatban különböző külföldi brókercégekkel. Ez jóval nagyobb kockázatokat rejt magában, ráadásul körülményesebb is, mint a BÉT-en keresztül szerződni, ahol az üzletkötések biztonsága garantált.

Az persze még korántsem dőlt el, hogy a hazai befektetők mikor tapasztalhatják meg a globális tőkepiacok ízét. A jelek azonban arra utalnak, már nem kell sokat várni. Félreértve Jaksity Györgynek, a BÉT elnökének egy nemrégen adott nyilatkozatát, sokan azt hitték, már meg is van a fúzióra kiszemelt tőzsde. Az elnök azonban mindent határozottan cáfolt a Figyelő ér-deklődésére, mondván: még semmi nem dőlt el, lehetséges partnerként még mindig szóba jöhet az összes jelentősebb börze, így a londoni, a frankfurti, vagy az Euronext, de labdába rúghat akár a spanyol vagy valamelyik skandináv piac is. Annyi viszont már most bizonyos, hogy januártól megindulnak az exkluzív tárgyalások, és ott már az említettek egyikével ülnek asztalhoz. Az egyezkedés akár hónapokig eltarthat, s leghamarabb a jövő év második felére zárulhat le. A tárgyalási pozíciókat javítja, hogy Magyarország ez év nyarán lekerült a pénzmosási feketelistáról. Léteznek olyan vélemények, miszerint továbbra sem kizárt a jogi fúzió, amit megerősít, hogy az időpont kiválasztásában szerepet játszhat a tőzsdében szerezhető 10 százalékos tulajdoni korlát jövő évtől érvényes feloldása is. Ezt a vonalat erősíti továbbá, hogy a Magyar Nemzeti Bank szabadon, saját döntése szerint eladhatja a BÉT Rt.-ben lévő közel 7 százalékos részesedését.

MÓDOZATOK. A tőzsdei frigy által – bármilyen jogi formula is legyen a tárgyalások végeredménye – a partnerek összekötnék a kereskedési és elszámolási rendszereiket, ezzel a magyar befektetők gyorsabban, egyszerűbben és nem utolsósorban olcsóbban tudnának külföldi részvényeket vásárolni. A fő kérdés az, hogy a három nagy tőzsde közül melyik lehet hosszú távon is életképes. A jelenlegi helyzet alapján az Euronext jövője ígérkezik a legbiztosabbnak. A három ország szövetségéből létrejött börze már együttműködési szerződést írt alá a lengyel és a portugál tőzsdével is. London mellett szól viszont, hogy ott ma is jelentős forgalmat bonyolítanak le a nagyobb magyar részvényekkel. A legjobb megoldás az volna az elemzők szerint, ha a BÉT nem egy, hanem több megállapodást is kötne. Ezek figyelembe vennék a kimenő és a bejövő forgalmat, illetve azt is, hogy állampapírral vagy részvénnyel folytatják-e a kereskedelmet.