A KSH második becslése szerint 2026 első negyedévében 1,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest. Ezt meghaladó negyedéves növekedés legutóbb három és fél évvel ezelőtt, 2022 harmadik negyedévében volt. A 3 éve stagnáló magyar gazdaság szempontjából kiemelten fontos, hogy a jövőben milyen tartós növekedési ütemmel fog tudni bővülni. Ezen mutatók alakulása alapvetően meghatározza az ország potenciális növekedési kilátásait. Visszatekintő elemzésük rávilágít a múltbeli növekedés tényleges mozgatórugóira és azokra a területekre, amelyek a jövőbeli növekedés hajtóerejét adhatják.
Mennyit és mitől nőtt a magyar gazdaság az utóbbi bő tíz évben?
A magyar gazdaság 2012 és 2024 között éves átlagban 2,5 százalékkal gyarapodott. A tőkeállomány bővülése ebben az időszakban minden évben átlagosan 1,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, főként a külföldi működő tőke és az EU-s források beáramlásának köszönhetően. Ezzel párhuzamosan a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 2019-ig dinamikusan bővült, 2022 óta viszont folyamatosan csökken. Bár az új kormánynak úgy tűnik, hogy sikerült jelentős volumenű uniós forrást megszereznie, a 2010-es éveket jellemző forrásbőséghez fogható tőkebeáramlás a következő években már nem valószínű a GKI szerint. Hosszú távon tehát a tőkefelhalmozás növekedési hozzájárulásának szerepe mérséklődhet, de a hatékonyságnövelő beruházások előretekintve is érdemben támogathatják a növekedést.
A következő ábrán a bruttó állóeszköz-felhalmozást mutatják meg Magyarországon és a régióban, 2012 és 2025 között (2012=100):
Mi történt a foglalkoztatásban az utóbbi bő 10 évben?
Ami a foglalkoztatást illeti, a V4-ek, Románia és Bulgária közül Magyarországnak sikerült a legnagyobb arányban növelni a bevont munkaerő mennyiségét (a foglalkoztatást) 2012 és 2025 között. A folyamat a 2012 és 2016 közötti években volt a legdinamikusabb, négy év alatt közel 16 százalékos létszámbővülés történt. Ezt követően a szabad munkaerő-tartalékok kimerülésével a foglalkoztatottság növekedésének üteme fokozatosan lelassult, majd 2025-től (elsősorban demográfiai okok miatt) a foglalkoztatottak száma csökkenésnek indult.
A grafikon a 15–64 éves korú foglalkoztatottak számának alakulását mutatja Magyarországon és a régiós országokban, 2012 és 2025 között (2010=100):
Modellszámításaik szerint a 2012–2024-es időszakban a hazai gazdasági növekedés másik motorja a munkatényező volt (ez éves átlagban 0,8 százalékpontot jelentett a GDP növekedésében). 2012 és 2016 között évente átlagosan 1,8 százalékponttal járult hozzá a GDP bővüléséhez, majd 2017 és 2019 között a növekedéshez való hozzájárulás 0,4-0,5 százalékpontra esett. 2020 és 2024 között átlagosan már nem járult hozzá a GDP-hez.
Mi a helyzet a jövő gazdasági növekedésével?
A GKI szerint a jövőben a fenntartható gazdasági bővülés kulcsfontosságú tényezőjévé lép elő a termelékenység javulása. A 2012 és 2024 közötti időszakban a termelékenység a három tényező közül a legkisebb mértékben, éves átlagban 0,6 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez. Modellszámításaik alapján a hazai termelékenység növekedése az elmúlt bő évtizedben nem volt folyamatos: egy-két kedvezőbb évet rendre stagnálás vagy visszaesés követett.
Alább azt ábrázolták, hogy hogyan alakult az egy munkaórára jutó termelékenység Magyarországon és a régiós országokban, 2012 és 2025 között (2012=100):
A gyenge hazai dinamika eredményeként Magyarország regionális összevetésben jelentősen lemaradt a termelékenység növekedésében. 2012 óta a régiós versenytársak közül egyedül Csehországban volt a magyarhoz hasonlóan mérsékelt növekedési ütem. E tekintetben azonban fontos különbség, hogy a cseh gazdaság már a bázisévben is egy lényegesen magasabb termelékenységi szintről indult.
Ezért az új kormánynak a termelékenység ösztönzését célszerű célul kitűznie a stabil gazdasági növekedés érdekében. A növekedést eddig húzó tényezők közül a foglalkoztatottság bővülése már egyáltalán nem, míg a tőkeállomány bővülése várhatóan csak kisebb mértékben fog hozzájárulni a GDP növekedéséhez a következő években.
Végül ábrázolták azt is, hogy hogyan alakult a fentebb említett egyes tényezők hozzájárulása a magyar GDP-növekedéshez, 2012 és 2024 között (százalékpont):
