A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat – közölte Magyar Péter a Facebookon pénteken. A miniszterelnök bejegyzésében azt írta:
Pártpropaganda helyett valódi közmédiát!
A kampányban még a közmédia hírszolgáltatásának felfüggesztéséről beszélt Magyar Péter, a benyújtott csomag azonban az azonnali leállítás helyett teljes intézményi átépítést javasol.
A Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián által jegyzett törvényjavaslat a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt írná át, azaz a 2010 után kialakított közmédia-szerkezet teljes átalakításáról van szó. A javaslat elfogadásához kétharmados többség kell majd, de ez a TISZA-frakciónak önállóan is rendelkezésére áll.
Jön a Független Közmédia Testületet
A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy megszüntetné a Közszolgálati Közalapítványt, és helyette létrehozná a Független Közmédia Testületet. Ez gyakorolná a tulajdonosi jogokat a közmédia új cégei felett. A testület kilenctagú lenne: hat tagot az országgyűlési képviselőcsoportok jelölnének, közülük hármat a kormánypárti, hármat az ellenzéki oldal. További három tagot médiaszakmai szervezetek jelölhetnének. A politikai jelöltek mandátuma négy, a szakmai jelölteké öt évre szólna.
Ez jelentős eltérés a mostani rendszertől, amelyben a közmédia fölött a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma áll. A Tisza javaslata ehelyett egy olyan felügyeleti modellt hozna létre, amelyben a parlamenti paritás mellett szakmai jelöltek is helyet kapnának.
Újra önálló lesz az MTI
A javaslat a közmédia intézményi térképét is átrajzolná. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA jelenlegi konstrukciója helyett létrejönne a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. A törvényjavaslat szerint az MTVA beolvadna a Duna Médiaszolgáltatóba, majd az így létrejövő társaság Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven működne tovább.
Ez azért lényeges, mert a jelenlegi rendszerben a Duna Médiaszolgáltató a közszolgálati médiaszolgáltató, az MTVA pedig a finanszírozásban, vagyonkezelésben, műsorgyártásban és tartalom-előállításban játszik kulcsszerepet. A Tisza javaslata ezt a kettősséget feloldaná: a műsorok és médiatartalmak előállítása, valamint a közszolgálati médiavagyon kezelése az új Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-hez kerülne.
A csomag másik fontos eleme, hogy önálló részvénytársaságként újra létrehozná az MTI-t. Az MTI Nonprofit Zrt. feladata lenne a nemzeti hírügynökségi szolgáltatás ellátása: a törvényjavaslat szerint tényszerűen kellene tájékoztatnia a hazai és külföldi eseményekről, a kormány, az Országgyűlés, a pártok, a bíróságok, az ügyészségek, az önkormányzatok, civil szervezetek és nemzetiségek híreiről is.
A Sajtóalap venné át az MTVA egyik szerepét
Bár az MTVA jelenlegi formájában megszűnne, a javaslat nem szüntetné meg teljesen az általa ellátott támogatási funkciókat. Ezek egy része Sajtóalap néven működne tovább, a Médiatanács kezelésében. Ennek célja a független médiatartalom-szolgáltatók, a közösségi médiaszolgáltatók, valamint közszolgálati műsorszámok és sajtótermékek támogatása lenne. A támogatásokat nyilvános pályázatokon keresztül lehetne elnyerni, szakmai bizottságok döntése alapján.
Ez a mostani, közmédiára koncentráló MTVA-modellhez képest szélesebb médiatámogatási irányt jelentene: a javaslat szerint nem a közmédia gyártási és vagyonkezelő központjaként működne tovább az alap, hanem médiapluralizmust támogató forrásként.
Átláthatóbb vezetőválasztást ígérnek
A közmédia és az MTI vezérigazgatóit a Független Közmédia Testület választaná meg nyilvános pályázat alapján. A pályázatokat nemcsak a testület és a Médiatanács honlapján, hanem legalább három nagy látogatottságú, független online hírportálon és szakmai portálokon is közzé kellene tenni.
A javaslat szigorúbb gazdálkodási kontrollt is bevezetne. A Független Közmédia Testület előzetes felhatalmazása kellene a 300 millió forintnál nagyobb szerződések tárgyalásához, és előzetes jóváhagyása a 100 millió forintnál nagyobb szerződések megkötéséhez, módosításához vagy megszüntetéséhez.
A közmédia vezetőire, vezető állású munkavállalóira és közeli hozzátartozóikra kiterjedő összeférhetetlenségi szabályok is bekerülnének a törvénybe. A javaslat emellett integritási és korrupciómegelőzési rendszer kialakítását írná elő a közszolgálati médiacégekben.
Közszolgálati Charta váltaná a mostani kódexet
A törvényjavaslat a Közszolgálati Kódex helyett Közszolgálati Chartát vezetne be. Ebben kellene rögzíteni a közmédia működésének részletes elveit:
- a pártoktól és politikai szervezetektől való függetlenséget,
- a hírek és politikai műsorok tényszerűségét,
- sokoldalúságát,
- tárgyilagosságát és kiegyensúlyozottságát,
- a szerkesztői szabadság garanciáit,
- a forráskezelés szabályait,
- az álhírek és dezinformáció elleni fellépést,
- valamint a mesterséges intelligencia használatának szabályait is.
A jelenlegi Közszolgálati Testület helyett Közszolgálati Tanács működne, társadalmi felügyeleti szerepben. A tanács 18 tagú lenne, és a jelölő szervezetek köre is bővülne. A javaslat szerint a gyerekjogi, családügyi, fogyatékosságügyi, környezetvédelmi és szakmai szervezetek is megjelenhetnének a közmédia társadalmi kontrolljában.
A Közszolgálati Tanács évente értékelné, hogy a közmédia vezérigazgatói szerint teljesültek-e a közszolgálati célok. Ha a tanács nem fogadná el a beszámolót, kezdeményezhetné az érintett vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetését.
Új Médiatanács áll fel
A javaslat nemcsak a közmédiát, hanem a Médiatanácsot is átalakítaná. A jelenlegi tagok mandátuma megszűnne, és új, öttagú Médiatanácsot választanának. Két tagot a kormánypárti, két tagot az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnének, az elnök személyére pedig nyilvános szakmai pályázat után tenne javaslatot az Országgyűlés médiával foglalkozó bizottsága. A Médiatanács tagjai négy évre, elnöke öt évre kapna megbízatást. A Médiatanács elnöke egyben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke is lenne, akit a köztársasági elnök nevezne ki a miniszterelnök javaslatára.
Semmi nem lett az azonnal leállásból
Magyar Péter a kampányban és közvetlenül a választási győzelem után is keményebben fogalmazott a közmédiáról, mint amit a most benyújtott törvényjavaslat tartalmaz. Korábban arról beszélt, hogy a Tisza-kormány megalakulása után felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását, és megszüntetik a propaganda állami finanszírozását.
Ehhez képest a benyújtott törvényjavaslat nem tartalmazza a közmédia hírszolgáltatásának általános vagy azonnali leállítását. Sőt, a szöveg kifejezetten előírja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatónak legalább egy rádiós és egy audiovizuális lineáris közszolgálati médiaszolgáltatást nyújtania kell az ország lakosságának túlnyomó többsége számára, és legalább egy digitális platformot is működtetnie kell.
Mint ismert, Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója június elején már kezdeményezte munkaviszonya megszüntetését, miután a Tisza-kormány világossá tette, hogy teljesen át akarja alakítani a közmédiát.
