Ukrajna közlése szerint májusban sikerült megfordítani azt a hónapok óta tartó trendet, amely szerint Oroszország folyamatosan nettó területi nyereséget ért el a fronton az orosz-ukrán háborúban – írja az Al Jazeera angol nyelvű kiadása. Mindez azt jelenti, hogy ha az állítás igaz, akkor Ukrajna több területet foglalt vissza az előző hónapban, mint amennyit az oroszok elfoglaltak tőlük.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Telegramon azt írta erről, hogy
a felszabadított és az elveszített területek aránya csaknem 100 négyzetkilométerrel Ukrajna javára billent.
A Militarnyi ukrán védelmi portál katonai forrásokra hivatkozva ennél is nagyobb, 120 négyzetkilométeres nettó ukrán területi nyereségről írt. A lap szerint Oroszország májusban 130 négyzetkilométert foglalt el, miközben 250 négyzetkilométer felett veszítette el az ellenőrzést.
A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) ennél is kedvezőbb képet rajzolt Ukrajna számára. Az intézet nyílt forrású, geolokációval ellenőrzött adatok alapján úgy becsülte, hogy Oroszország májusban 40 négyzetkilométert foglalt el vagy legalább szivárgott be, miközben mintegy 280 négyzetkilométert veszített el.
Szirszkij szerint Ukrajna 2026 első öt hónapjában összesen 600 négyzetkilométert foglalt vissza.
Az oroszok Kosztyantyinivkánál nyomulnak előre
Az ukrán sikerek ellenére Oroszország a front egyes szakaszain továbbra is előre tudott törni. Kosztyantyin Masovec ukrán katonai elemző június 10-én arról írt, hogy az orosz erők benyomultak Kosztyantyinivka keleti részébe. A Donyeck régióban fekvő város az ukrán „erődvonal” legdélebbi tagja. Az orosz erők már tavaly októberben beszivárogtak a település egyes részeibe, az ISW szerint jelenleg a város mintegy 13 százalékát ellenőrzik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik fő célja továbbra is Donyeck megye teljes elfoglalása. Oroszország jelenleg a régió nagyjából négyötödét tartja megszállás alatt, de a fennmaradó területek elfoglalására kitűzött határidőket Moszkva többször is elmulasztotta.
Az Al Jazeera cikke szerint Putyin mindeközben egy esetleges tűzszüneti tárgyalás irányába is puhatolózhat. Bár június 5-én elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közvetlen tárgyalásokra vonatkozó felhívását, Zelenszkij azt mondta, találkozott Roman Abramovics orosz oligarchával, aki Putyin közvetítőjeként járt el.
Az ukránok az orosz logisztikát támadják
Ukrajna szerint a harctéri eredmények mögött az a stratégia áll, hogy módszeresen támadják az orosz utánpótlási vonalakat: üzemanyagraktárakat, lőszerraktárakat és szállítmányokat vesznek célba.
A logisztikai lezárás működik
– fogalmazott Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter, aki szerint májusban áprilishoz képest megduplázódott azoknak a találatoknak a száma, amelyeket a frontvonaltól több mint 50 kilométerre lévő orosz célpontokra mértek.
Robert Brovdi, az ukrán pilóta nélküli rendszerek erőinek parancsnoka, aki származására tekintettel a „magyar” hívójelent kapta, úgy látja, hogy a Herszon és Zaporizzsja térségében végrehajtott támadások több mint 70 százalékkal csökkentették az orosz katonai forgalmat az M–14-es autópályán, amely az egyik legfontosabb kelet–nyugati útvonal.
A regionális hatóságok június 7-én teljesen lezárták az M–14-est, ami arra kényszerítette az orosz hadvezetést, hogy a Krímen át vezető E105-ös és E97-es útvonalra terelje az utánpótlást.
Ukrajna ezután csapást mért az E105-ös út egyik hídjára a Csonhar-szorosnál, majd amikor mintegy ötven orosz üzemanyag- és lőszerszállító teherautót az E97-esre irányítottak, az ukrán erők Armjanszknál rajtaütöttek a konvojon.
Dmitro Filatov ukrán parancsnok szerint ez a művelet azért válhatott lehetővé, mert korábban más ukrán egységek Mariupolnál és a Bergyanszk felé vezető úton is csapásokat mértek az orosz útvonalakra.
Üzemanyaghiány a Krímben
Az ukrán támadások miatt az Al Jazeera szerint a Krímben is súlyosbodik az üzemanyaghiány. Szevasztopol megszálló kormányzója, Mihail Razvozsajev június 7-én előbb napi 20 literben korlátozta az autónként kiadható üzemanyag mennyiségét, majd ezt heti 20 literre módosította.
A beszámolók szerint az ellátási gondok miatt orosz csapatokat is ki kellett vonni egyes távolabbi állásokból. Az Atesh nevű, a Krímben működő ukrán földalatti csoport azt állította, hogy orosz egységek a Kinburni-földnyelven azért hagyták el állásaikat, mert kifogytak az élelmiszerből és az üzemanyagból.
Brovdi a Reutersnek azt mondta: olyan körülményeket akarnak teremteni, amelyek között rendkívül nehéz lesz az orosz katonai és hadiipari személyzetnek a Krímben, a megszállt területeken maradnia, illetve az oda vezető útvonalakat használnia.
Ukrajna szerint nő a drónfölénye
Bár az orosz légierő továbbra is erős Kelet-Ukrajna felett, az ukrán adatok szerint a drónok egyre fontosabb szerepet játszanak a háború menetében. Szirszkij azt állította, hogy az ukrán rövid és közepes hatótávolságú drónok májusban 180 ezer célpontot találtak el, ami 12,7 százalékos növekedés áprilishoz képest.
Fedorov szerint Ukrajna egyre hatékonyabban lövi le az orosz Sahed drónokat elfogódrónokkal. Bár Oroszország májusban 25 százalékkal több Sahedet indított, mint áprilisban, az ukrán lelövések száma 50 százalékkal, mintegy négyezerre nőtt.
Az ukrán védelmi miniszter szerint újabb ugrást hozhat, ha teljes termelésbe kerül az elfogódrónok új generációja, amely az elfogási folyamat 95 százalékát automatizálja.
Lassulhat az orosz toborzás
Szirszkij szerint Oroszország ugyan saját drónegységeket hozott létre, de gondjai vannak ezek feltöltésével. Az év eleje óta 14 500 ember írt alá szerződést ezekhez az egységekhez, ami az éves toborzási cél mintegy 21 százaléka.
Az orosz ellenzéki Vázsnije Isztorii költségvetési adatok alapján arról írt, hogy 2026 első negyedévében 71 200 ember kapott szerződéskötési bónuszt az orosz hadseregbe való belépésért, míg 2025 azonos időszakában csaknem 90 ezren. A lap becslése szerint az orosz toborzás már 2025-ben is 10 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2024-ben.
