Június 8-án benyújtotta lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF) vezető főügyész. A távozásáról először a HVG értesült, majd csütörtök este a KNYF is kiadott egy közleményt.
Ebben azt írták, hogy Fürcht a közte és a Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya közötti szakmai nézetkülönbségekkel indokolta a döntését.
A KNYF a közleményben kitért arra, hogy
az ukrán pénzszállítók elfogása kapcsán a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmények miatt van folyamatban eljárás.
Ezen ügyben egyes nyomozástaktikai kérdésekben – bizonyos nyomozati cselekmények és a gyanúsítottként potenciálisan szóba jöhető személyek kihallgatásának sorrendje miatt – szakmai vita alakult ki a KNYF és a szakfőosztály vezetője között.
A Legfőbb Ügyészség szakfőosztályának szakmai álláspontja szerint egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a nyomozó ügyészség az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálta.
A konfliktushelyzet feloldásaként dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész – az illetékes szakfőosztály vezetőjének javaslatára, az elfogultság látszatát is kerülendő, az említett és egy további ügyben – a Legfőbb Ügyészség másik szakmai szervezeti egységét jelölte ki a nyomozás további felügyeletére, olvasható a közleményben.
A KNYF szerint legfőbb ügyész többször kinyilvánította és írásos utasításba is adta, hogy a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint, és megjegyezték azt is, hogy a kérdéses nyomozásban a közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani.
Dr. Fürcht Pál főügyész vezetői beosztásáról való lemondása egyoldalú nyilatkozat, amely a vonatkozó jogszabály alapján hat hónapon belül lép hatályba. A főügyész úrnak nyomozás felügyeleti területen egy legfőbb ügyészségi ügyészi álláshely lett felajánlva,
tette hozzá a közlemény.
Orbán utasíthatott az aranykonvoj elfogására
A Telex a napokban több, egymástól független forrásra hivatkozva arról írt, hogy a március 5-i, ukrán pénzszállítók elleni rajtaütést Orbán Viktor akkori miniszterelnök rendelhette el, és személyesen is sürgette a végrehajtását. A lap szerint az akciónak nem volt valódi szakmai indoka, azt formálisan a hatóságok kezdeményezték ugyan, de a háttérben politikai megfontolások állhattak, és a miniszterelnököt aznap folyamatosan tájékoztatták a fejleményekről.
A művelet során a TEK és a NAV az alacskai pihenőhelynél állított meg két, Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállító furgont, amelyekben mintegy 27 milliárd forint értékű készpénzt és aranyat találtak. A szállítmányt lefoglalták, az ukrán sofőröket pedig később elengedték és kiutasították. Az akciót megelőzően az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést, de nem saját információk alapján, hanem más titkosszolgálati forrásokra támaszkodva; a rajtaütés időzítéséről pedig kormányzati szintről született döntés.
A cikk szerint az ügy összefügghetett a magyar–ukrán feszültségekkel, különösen az olajszállítás körüli konfliktussal, és a rajtaütés politikai erődemonstrációként szolgálhatott. A kormányzati kommunikáció akkor illegális pénzszállítást sejtetett, míg Ukrajna jogsértést emlegetett. A választások után azonban fordulat történt: a lefoglalt vagyont visszaadták, a kiutasításokat visszavonták, az ügyészség pedig jelezte, hogy nem volt kellően alátámasztott nemzetbiztonsági kockázat.
Ami pedig Fürcht Pált illeti, nemrégiben még egy háttérbeszélgetésen az MNB-ügyet pályafutása legnagyobbjaként jellemezte, hangsúlyozva a nyomozás rendkívüli összetettségét és az óriási adatmennyiséget. Erről itt írtunk hosszabban:
