Az iráni háború nemcsak a Közel-Keletre, hanem Európára is súlyos hatással van – hívja fel rá a figyelmet Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző a Másfélfokon megjelent írásában. A konfliktus ugyanis egyszerre mélyíti a vízválságot, növeli az élelmiszer- és energiaárakat, valamint fokozza a kontinensünkre nehezedő migrációs nyomást.
A szakértő szerint a Közel-Kelet eleve a klímaváltozással leginkább sújtott régiók közé tartozik. Az ottani országokban a súlyos aszályok miatt szinte állandó probléma a vízhiány és az élelmiszer-ellátás bizonytalansága. A limitált erőforrások, valamint a növekvő népesség önmagában is gyengítik a politikai és társadalmi stabilitást, az iráni háború pedig tovább súlyosbítja az amúgy válságos helyzetet. A fegyveres konfliktus ezrek életét követelte, és tömegek kényszerültek elhagyni az otthonaikat. A háború olyan kritikus infrastruktúrákat is veszélyezteti, mint a víztisztító üzemek és öntözőrendszerek, amelyek nélkül az élet elképzelhetetlen lenne a Közel-Keleten.
Papp Zsanett Gréta szerint mindezek nem tekinthetők csupán régiós problémának, hiszen Európára nézve is közvetlen biztonsági és gazdasági kihívásnak számítanak. A romló életkörülmények, valamint a fegyveres konfliktusok egyre több embert kényszerítenek hazájuk tartós elhagyására, ami hosszabb távon Európa irányába is fokozhatja a migrációs nyomást. A legtöbben most még más közel-keleti országban keresnek menedéket, például az olyan fontos tranzitországokban, mint Libanon, Irak és Törökország, ám ezen államok kapacitásai korlátozottak.
Az elemző úgy látja, hogy az újabb migrációs hullámok komoly társadalmi és politikai kihívás elé állíthatják Európát, mivel növelik a befogadó országok infrastruktúrájára nehezedő nyomást, fokozhatják a társadalmi polarizációt és politikai radikalizációt, valamint erősíthetik az Európán belüli biztonságpolitikai és identitáspolitikai feszültségeket. Az erőforrás-konfliktusok gyarapodása, az erősödő migrációs nyomás
és a mélyülő társadalmi egyenlőtlenségek együttese ráadásul újabb konfliktusok melegágya lehet, nemcsak a Közel-Keleten, hanem Európában is.
A Közel-Kelet ráadásul továbbra is a globális energiaellátás egyik kulcsrégiója, ezért a térségben zajló fegyveres konfliktusok közvetlenül érintik Európa energiaellátását és gazdasági stabilitását. Vagyis a háborúk könnyen az energiaárak megugrásához, sőt az ellátás bizonytalanságához vezethetnek. A tagállamok az ilyen helyzetekre eltérő intézkedésekkel reagálnak: támogatási csomagokkal, árszabályozással vagy alternatív energiaforrások keresésével próbálják mérsékelni a válság hatásait. Ezek a lépések ugyan rövid távon enyhíthetik a társadalmi és gazdasági nyomást, azonban nem kezelik az európai energiarendszer strukturális sérülékenységeit.
A szakértők szerint tényleges megoldást csak az importfüggőség csökkentése és a hazai kapacitások bővítése jelentene. Ennek érdekében a megújuló energiaforrások, az energiatárolás és az okos hálózatfejlesztés felgyorsítását sürgetik.
A súlyos aszályok és a vízhiány a Közel-Kelet mellett már Európában, így Magyarországon is egyre komolyabb problémát jelent. A szakértők szerint hazánk tájaiból több Balatonnyi víz hiányzik, és a helyzet évről évre rosszabb. Lapunk számos cikkben foglalkozott a magyarországi vízhiány kérdésével, ezek a tartalmaink alább elérhetők:
