Megvédjük a munkahelyeket, és a munkaerőpiacról kiszorult magyarokat segítjük a munkához jutásban. 2026. június 1-től további intézkedésig megtiltjuk az Unión kívüli, nem magyar vendégmunkások tömeges behozatalát. Nem engedjük, hogy külföldi vendégmunkások vegyék el a magyar dolgozók munkahelyét és leszorítsák a béreket – ígérte hivatalos választási programjában a Tisza Párt.
A konkrét vállalás ellenére június 1-jén nem született kormányzati döntés az ügyben.
A Miniszterelnökség az Economx kérdésére válaszolva azt közölte:
a vendégmunkásokkal kapcsolatos megkeresésükre egyelőre nincs érdemi válasz. A kormányzati kommunikációért felelős tárca azt ígérte, amint lesz konkrétum, keresni fogják a portált.
Köböl Anita kormányszóvivő május 18-án, a kormányülést követően még arról beszélt, hogy a kabinet várhatóan egy héten belül dönt a vendégmunkások behozatalának korlátozásáról. Akkor azt is közölte: a miniszterelnök felkérte a gazdasági és energetikai, valamint a szociális és családügyi minisztert, hogy rövid határidővel egyeztessenek az érintett tárcákkal a nem magyar vendégmunkások engedélyeinek pontos státuszáról.
A szóvivő szerint a cél az volt, hogy a foglalkoztatás a hazai érdekeket szolgálja és ne alakulhasson ki tömeges külföldi munkaerőre épülő gazdasági modell. A folyamatba az igazságügyi, a belügyi, a pénzügyi, valamint az agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős minisztériumot is bevonták.
Még aznap este a Magyar Közlönyben megjelent határozatban a kormány rögzítette a vonatkozó jogszabályok teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatának szükségességét, a miniszterelnök pedig elrendelte a kapcsolódó jogalkotás előkészítését.
Felhördültek a munkáltatók
A harmadik országbéliek foglalkoztatásában érintett piaci szereplők szerint egy június 1-jére tervezett, általános behozatali tilalom veszélybe sodorhatná a magyar gazdaság egyes ágazatait, munkahelyeket érinthetne, és termelési fennakadásokat okozhatna.
A szabályozás várható piaci hatásainak feltérképezésére a WHC Csoport – Magyarország egyik piacvezető HR-szolgáltatója – felmérést végzett 157 hazai vállalat bevonásával, amelynek több mint 65 százaléka 250 fő feletti közép- vagy nagyvállalat.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is. A VOSZ szerint a munkaerőpiac védelme indokolt, hirtelen döntések viszont működő termelőkapacitásokat veszélyeztethetnek. Gazsi Attila elnökhelyettes hangsúlyozta: bár van aktivizálható munkaerő-tartalék, az nem érhető el gombnyomásra, mozgósításához célzott programokra és időre van szükség.
