Az európai állampolgárok nagy része privilégizált helyzetben van, ugyanis elég megnyitniuk a csapot ahhoz, hogy jó minőségű ivóvízhez jussanak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségének (EEA) jelentése szerint azonban a talajvíz esetében már közel sem ilyen jó a helyzet: ez az egyik legveszélyeztetettebb erőforrás az Európai Unióban, a legszennyezettebb talajvizek pedig Belgiumban, Németországban, Luxemburgban és Csehországban találhatók.
Az EEA szerint ez uniós talajvíz 23 százaléka rossz kémiai állapotban van, ami annyit tesz: a káros anyagok, például a higany, a kadmium szintje meghaladja az EU vonatkozó irányelvében meghatározott szintet. A helyzetet tovább rontja, hogy a talajvíz megfelelő szinte tartása komoly költséget jelent az EU-nek: csak a nitrátok – amely a műtrágya szerves részét képezi – kezelése évente akár 320 milliárd euróba is kerülhet, írja a HVG.
Mi a helyzet a csapvízzel?
A csapvíz esetében azonban már más a helyzet, derül ki az EPI adatsorából. A világ 20 legjobb minőségű ivóvizével rendelkező ország közül 19 európai, és csak Japán fért be ebbe a felsorolásba, méghozzá a 17. helyen. Finnország, Izland, Hollandia, Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság a maximális 100 pontot érte el.
A kontinensen a helyzet Moldovában (50 pont), Grúziában (51,7) és Albániában (54,1) a legrosszabb, három EU-s ország pedig szintén az európai sereghajtók közé került. Ezek az országok Lettország (59,10), Litvánia (58,40) és Románia (56). Magyarország jelenleg a globális lista 48. helyén található a maga 62,2 pontjával. Hazánkat Jordánia előzi meg (62,7), és Észtország (61,2) követi.
